Karácsonyék október 23-i ünneplése az SZDSZ-panoptikum megelevenedését hozta magával (PS-videó és galéria!)

Karácsony Gergely a tettek helyett a szimbolika mezejére lépett: ezt a hangzatos és semmitmondó kijelentései bizonyítják, de azt is látjuk, hogy az ígéretei alól próbál savanykás mosollyal szépen lassan, de biztosan kibújni. Ezt a szimbolikus politikát október 23-án is megtapasztalhattuk, hiszen már az utat mutatott, hogy az ünneplést a Városháza parkolójába hirdette meg, amit vissza kíván adni a népnek. Ezzel talán le is van tudva az idei év budapesti programmunkája. A tér igen szűk volt és bár nem özönlöttek tízezrek, inkább csak százak, a főszereplőkre várni kellett, csúszott a kezdés. Nagyrészt az idősebb korosztály töltötte fel a sorokat, de kisebb számban lehetett látni középkorú és fiatalabb résztvevőket is, a PestiSrácok.hu stábja pedig megpróbált szóba elegyedni a rendezvényre érkezőkkel. A közel tíz napos Karácsony-féle budapesti uralom úgy tűnik, sokaknak felpezsdítette a szívét, hiszen valaki szerint már most annyi mindent tett Karácsony, hogy szinte elolvadnak a szívek.

Újra nyeregben a régi szadeszosok

Nagy Zsolt színművész volt az est házigazdája, aki kissé indiszponáltnak tűnt egész este, de lehet, hogy ez csak lazaság volt, hiszen még a nevét is a papírról olvasta fel, a "jófejség" pedig derültséget keltett a tömegben. Igen, ez a poénok estéje volt, kerestük is Sas Józsefet, hátha ő dirigálta a mókamestereket, de sajnos nem találtuk a nagy nevettetőt. Először Gerendás Péter ült a dobok elé, eszméletlen nyekergése, vonítása és dobcsapkodása pedig joggal erősítette meg bennünk azt, hogy nem véletlenül nem ő képviseli az első vonalat, amire mindig vágyott. A bajt tetézte, hogy Hernádi Judit is megérkezett a színpadra és mély férfihangon énekelt, miközben Gerendás szerelmetes pillantásokkal figyelte és keverte alá a zenét. A színésznő most nem fogalmazott meg semmilyen politikai üzenetet, mint anno a Heti Hetesben; erre korábbi műsorbeli társa, Hajós András vállalkozott. A favicceken hálásan nevető közönség megkapta a politikai üzenetet is a nagy nevettetőtől:

Kedves szavak és a liberális hazugságok folyamatos önellentmondása jellemezte az egész estét. Mert miután Hajós nyíltan kimondta, hogy diktatúra volt Budapesten is és az van az országban, pár perccel később Karácsony Gergely demagóg beszédében pont azt emelte ki, hogy a kormány aláírta azt, hogy Budapesten nem valósít meg semmi olyan fejlesztést, amit a városvezetés nem akar. Igazi diktatúra, amit az is bizonyít, hogy a Hajós-féle alakok eddig is fröcsöghettek és ezután is megtehetik ezt, senki nem bántja őket. Legalább volt újra hallgatósága: levitézlett, gyenge poénjait megoszthatta a Városháza parkolójában összegyűlt tömegnek. Azt azért megtudhattuk, hogy Hajós András dolgozott egy "hangulatosabb időszakban" a Fővárosi Önkormányzatnál; várhatóan most is szerepet kap majd, szükség van most ilyen emberekre.

Szolidaritás, egyenlőség, testvériség

Az est fénypontja azonban nem lehetett más, mint Karácsony Gergely, aki baráti közegben egészen másképp viselkedik, mint amikor nála jóval erősebb, okosabb és határozottabb emberekkel kell összemérnie az erejét. Akkor megfutamodik, gyáván viselkedik, most azonban azzal a gondolattal nyitott, hogy harminc éve vívta ki az ország a szabadságát, azonban

Az új főpolgármester szerint már ezen a tegnapi ünneplésen is sok olyan ember részt vett, akik október 13-án nem rá szavaztak. Fő az optimizmus, de némi realitást is csempészhetett volna a szavai közé, azonban ezt a mondandója következő részében sem sikerült teljesíteni. Beszélt viszont arról, hogy Kelet-Közép Európa legélhetőbb és legzöldebb városává kívánja tenni Budapestet, a szabad Magyarország központjává, és persze kevesebb stadiont ígért. Mindenki nyugodjon meg: a fákat sem felejtette ki. Kár, hogy Tarlós István arányaiban is több fát ültetett, mint a volt zuglói polgármester, hiszen Karácsonyék a favágásban jeleskedtek leginkább.

A gondolatszabadság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás és a testvériség szavait harsogta még Karácsony, Leninék pedig örömmel villogtatták meg szemüket a pokol bugyraiból. Ők is ennyi sületlenséggel szúrták ki az emberek szemét, ígéreteikből pedig csak katasztrófa és vörös terror született. Karácsony viszont menő várost ígért, ahol mindenki egymást kezét fogva és énekelve sétálhat a zöld metropoliszban. Csak az a bili ne lenne, amibe belelóg a kéz, és ne felejtsük el Gyurcsányt Ferencet sem, akinek egészen más tervei vannak az országgal, Budapesttel és Karácsonnyal is.

A videót készítette: Szabó Gergő és Ragács András. Fotók: Horváth Péter Gyula