olasz választások
Rosonczy-Kovács Mihály: az olasz baloldal arra készült, hogy az állampolgárság egyszerűsítésével, a migráció segítségével növelje szavazótáborát
Az olasz baloldal gyakorlatilag arra használja a migrációt, hogy hosszú távon a saját szavazótáborát erősítse; azt is tervezték, hogy hatalomra kerülésük esetén egyszerűsítik az olasz állampolgárság megszerzését – mondta portálunknak adott interjújában Rosonczy-Kovács Mihály, akit az új jobboldali olasz kormány nemzetközi és hazai fogadtatásáról kérdeztünk. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója elmondta: a Meloni-kormány ésszerű és világos irányválasztásai mellett a társadalom egyelőre értékeli azt az őszinte hangvételt is, amely a kormányfőt és a minisztereket jellemzi; a közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hetekben tovább nőtt a Fratelli d’Italia népszerűsége. A Lengyelország- és Olaszország-szakértő hozzátette: az új olasz kormánykoalíció egyelőre tartani látszik azt az igéretét, hogy miközben jó kapcsolatokat ápol Brüsszellel, visszahozza azt a gyakolatot, hogy maga dönti el, ki léphet az ország területére. Magyarország az új európai reneszánsz fókuszpontja – Az EP-ben már megvédte a magyarokat a széttöredezett konzervatív oldal – Hoz-e változást az olasz választási eredmény?
Mintha fizettek volna érte, úgy álltak sorba az Európai Parlament baloldali politikusai, hogy szűk néhány percben a legképtelenebb hülyeségekkel vádolják meg Magyarországot a Delbos-Corfield-jelentés általános vitájában, ezért is siklott el a figyelem afölött, hogy a két legnagyobb konzervatív frakció, az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia, valamint a jobbközép Európai Konzervatívok és Reformerek teljes mellszélességgel áltak ki hazánk mellett, és ez előrevetíti az európai reneszánsz gondolatában közös nevezőre jutó konzervatív pártok európai összefogásának lehetőségét. A Fidesz eddig kivárt, melyik frakcióhoz is csatlakozzon – ezzel párhuzamosan egy teljesen új frakció alapítása is felmerült –, de ahhoz, hogy az európai reneszánsznak kellő súlya legyen Brüsszelben, szükséges volt a jobboldal előretörése, amely a francia elnökválasztás idején még meghiúsult, de az olasz választásokkal megvalósulni látszik. Kérdés, van-e egyáltalán létjogosultsága a konzervatív összefogásra összpontosítani egy egyre elmélyülő háború konfliktus árnyékában, vagy éppen most van csak értelme igazán. 
