orosz-ukrán háború
Egy ukrán politikus szerint Zelenszkij mindent megtett, amit a diplomáciában tilos
Meglepően kemény szavakkal bírálta Zelenszkijt egy ukrán politikus. Konsztantyin Jeliszejev szerint ugyanis az ukrán elnök az Orbán Viktorral Argentínában történt találkozása során „mindent megtett, amit nem szabad csinálni”. Jeliszejev szerint a magyar–ukrán kapcsolatok rossz helyzete elsősorban Zelenszkij hibája, és merőben más hozzáállást kellene mutatnia. Tekintve, hogy Ukrajnában viszonylag könnyen nevezik hazaárulónak, és tartóztatják le azokat, akik bírálják a kormányt (lévén az ellenzéki pártok nagy részét be is tiltották), Jeliszejev kijelentése enyhén szólva is bátorságra vall.
Szergej Sojgu: 383 ezer ukrán katona halt vagy sebesült meg
Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi, kibővített vezetőségi ülésén.
Putyin szerint az orosz hadseregé a kezdeményezés
Az orosz hadseregé a kezdeményezés a "különleges hadművelet" övezetében, az ukrán fél pedig súlyos veszteségeket szenved el – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén.
Kreml: nem változtat az események menetén, ha Nyugaton Vlagyimir Putyin vereségét kívánják
Nem változtatja meg az események valós menetét Ukrajnában az, hogy nyugati politikusok Vlagyimir Putyin orosz elnök vereségét kívánják – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára kedden, újságíróknak.
Beutaló a pokolba – Újabb általános sorozás jöhet, már a nőket is agresszívan viszik katonának a kétségbeesett ukránok
Általános mozgósításról rendelkező törvényjavaslatot terjesztettek be az ukrán nemzetgyűlésbe. Ha a kijevi Rada jóváhagyja a javaslatot, a mostaninál jóval kevesebben kaphatnak majd mentességet. Az ukrán parlament előtt fekvő javaslat értelmében sokan elveszíthetik a szolgálatteljesítés alóli mentességüket. Jövőre katonai nyilvántartásba veszik a nőket is, akiknek kötelező alapkiképzésen kell majd részt venniük, és ezentúl be is sorozhatják őket – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint közben egyre kegyetlenebbül zajlik az embervadászat az ukrán városokban: boltokat, piacokat, éttermeket és edzőtermeket vesznek körül a fegyveres toborzók, ahonnan minden hadkötelest magukkal hurcolnak.
Különvélemény – A háború valódi következménye még várat magára
Ukrajna uniós csatlakozása és az orosz–ukrán háború valódi következményeiről beszélgetett a Különvélemény legfrissebb epizódjában Ábrahám Róbert és Lukács Adorján. Milyen valós értéket adna Ukrajna belépésével az EU-nak? Ha Ukrajna csatlakozik, milyen országok előtt nyílik meg a csatlakozás kapuja? Mi a valódi következménye a szomszédunkban zajló háborúnak? Zelenszkij politikai értelemben túlélheti ezt a konfliktust? Létezik parancsszóra békekötés? Ha érdekli a véleményünk, akkor tekintse meg a Különvélemény aktuális részét!
Lavrov figyelmeztet: veszélyes elképzelés az ukrán F–16-osok NATO-bázisokon való állomásoztatása
Veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F–16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
Bírálta Zelenszkijt az ukrán főparancsnok
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon döntését, amellyel a nyáron menesztette a regionális toborzóközpontok vezetőit.
A cseh államfő szerint jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, különösen az amerikai választások miatt
Jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, és a mostani jelek szerint Ukrajna és a Nyugat számára nem a legjobb irányban – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Seznam Zprávy hírportálon hétfőn megjelent interjúban.Ajánljuk még
Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.
„A legeredményesebb férfiedző és a legnagyobb újító volt!” – Vígh László (1941–2025) emlékére
Életének 85. életévében elhunyt Vígh László mesteredző
Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.
Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.
