orosz-ukrán háború
Az orosz–finn háború (a téli háború, 1939–40) tapasztalatai a mai nyugat számára
Az oroszok szinte minden háborújukat rosszul kezdték. Azokat is, amelyeket esetleg később megnyertek. 1939-ben a finnek ellenit pont úgy, mint az ukránok ellenit most. Elégtelen erőkkel, rossz hadvezetéssel, indokolatlan és nagyon túlzó optimizmussal. A veszteségekből nem tanultak; ha nyertek is később, mindig csak a nyers erő gátlástalan alkalmazásával érték el a kitűzött célt. De ha a létük volt a tét, akkor általában nyertek. És amikor igazán bajban voltak, akkor volt olyan is, hogy feladták. Kivonultak Afganisztánból és Kelet-Európából is, mert azt gondolták, hogy akkor azok a pozíciók tarthatatlanok. Amerika szerint nem fizetett eleget Európa – A Magyarországnak járó pénz többszörösét fizettetnék ki Ukrajnának
Látványos, hogy az EU konkrétan bármit szívesebben finanszírozna, mint azokat a tagállamokat, amelyek a nyugati, liberális fősodor kánonjával szembemennek. Miközben az éppen divatos Ukrajna számára eurómilliárdokat utal át Brüsszel, addig Magyarországnak – és Lengyelországnak – az áldozati szerep jutott. A menekültek ellátásában élen járó két ország az, amelyiknek a járványt követő háborús válságban a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie, mégis ezek az országok azok, amelyek nem részesültek sem a helyreállítási alapból, sem pedig a nekik járó uniós forrásokból. Hazánk 7,2 milliárd euróért küzd éppen Brüsszelben, miközben Amerika legfrissebb javaslata szerint ezt, a hazánknak egyébként 7 évre járó pénzt az USA nagyjából 5 hónap alatt kifizettetné az EU-val Ukrajna számára. Annak az Ukrajnának, ahol több, igencsak jövedelmező amerikai „befektetés” szökken éppen szárba. GEOrgPOLITIKA – Eltűnt a NATO radarjáról a Belgorod orosz atom-tengeralattjáró
Pánik a NATO-nál, mivel észrevétlenül kifutott és „radarárnyékban”, jobban mondva szonárárnyékban halad az orosz haditengerészet szuper-tengeralattjárója, a Belgorod. A hajó tízezer kilométer harci rádiusszal rendelkezik, akár négy hónapot is tud a víz vagy jég alatt tölteni, és hat darab „Poszejdon” nukleáris drónt szállít, amelyek képesek egy cunamit is előidézni például az amerikai partoknál. Az Oscar II NATO-jellel ellátott tengeralattjáró 110 fős személyzettel cirkál jelenleg a sarkköri Fehér-tengerről ismeretlen cél felé haladva. Az Orosz Föderáció jelenleg 2-es fokozatú nukleáris készültségben van. A 4-es fokozat az, amikor már célkoordináták vannak betáplálva az interkontinentális rakétákba és a torpedókba, az 5-ös fokozat pedig a támadásra adott parancs. Ez azonban csak NATO-felvetés, mivel a fokozatok titkosak és csak Putyin elnök adhat parancsot végrehajtásukra. Moszkvának körülbelül 6800 aktív nukleáris fegyvere van, ezek taktikai és stratégiai atomrakéták, torpedók és bombák. Ott van például a repülőgépről indítható Kinzsal típusú rakéta. Egy vadászgép a világűr pereméről, észrevétlenül tudja bevetni a fegyvert. Elon Musk is arra szóllította fel Ukrajnát, hogy a béke érdekében mondjon le területekről. Értelemszerűen ez nem váltotta ki a kijevi kormány tetszését. Dmitrij Medvegyev viszont tréfásan a Kreml ügynökének nevezte a Tesla alapítóját és a filmbéli szovjet ügynökhöz, Stirlitzhez hasonlította, akit anno Vjacseszlav Tyihonov orosz színész személyesített meg az 1973-ban futott „A tavasz 17 pillanata” című szovjet sorozatban. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike