orosz-ukrán háború
Kövér László szerint orosz–amerikai háború zajlik a szomszédunkban
Nemzeti érdeknek nevezte Kövér László, hogy az Alaptörvény legújabb módosításával megadják a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ha a szomszédságban folyó háború miatt gyors döntést kell hoznia, azt megtehesse. A háborúval kapcsolatban elmondta, hogy az valójában orosz–amerikai háború és előcsatározása egy amerikai–kínai geostratégiai összeütközésnek. Ennek lehetséges következménye, célja nem más, mint hogy leválasszák Európát gazdaságilag, politikailag Oroszországról és Ázsiáról.
Putyin kijelentette Macronnak, hogy Oroszország kész tárgyalni Kijevvel
Vlagyimir Putyin kedden több mint két órán át tárgyalt telefonon francia hivatali partnerével. Az orosz elnök Macronnal folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev „következetlen, és nem hajlandó komoly munkára”.
Varga Judit benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását
Az orosz–ukrán háború újabb kihívás elé állította hazánkat. A nehézségek ellensúlyozása érdekében Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizedik módosítását, amellyel a kormány kiegészítené a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.
Szijjártó: megszülettek a magyar–kirgiz együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges döntések
Szijjártó Péter kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, hogy Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált, és már megszülettek a kapcsolat további fejlesztéséhez szükséges döntések. A tárcavezető felszólalásában azt is kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben.
A horvát államfő megvétózná Finnország és Svédország NATO-tagságát
Zoran Milanovic horvát államfő kedden bejelentette, hogy amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára. Emlékezetes, hogy Magyarországot rengeteg támadás érte azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását a kisebbségi jogokhoz kötötte, ebben az esetben azonban Milanovic nem is a felvételre törekvő államokkal kapcsolatban támasztott fenntartást, hanem egy harmadik fél kapcsán.
Putyin válasza a szankciókra: megtiltották az orosz nyersanyagok értékesítését a "feketelistán" szereplőknek
Megtiltotta az orosz szankciókkal sújtott külföldi személyekkel és szervezetekkel való üzletkötést és a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítését kedden kiadott rendeletében Vlagyimir Putyin orosz elnök, válaszul az Oroszország ellen bevezetett korlátozásokra. Tilos továbbá Oroszországból származó nyersanyagokat és termékeket exportálni a feketelistán szereplő személyeknek. Az orosz kormánynak tíz napon belül meg kell határoznia a megtorló szankciók érintettjeinek körét.
A csehek többségére nem számíthatna a hadseregük egy honvédő háborúban
Csehország megtámadása esetén a lakosság huszonnégy százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek hatvankét százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.
Orbán Viktor azt is elmondta a pápának, hogy mikor érhet véget a háború
„Amikor találkoztam vele, Orbán Viktor azt mondta, hogy az orosz tervek szerint május 9-én véget érhet a háború. Remélem, így is lesz, mindez megmagyarázná a napjainkban tapasztalható harcok eszkalációjának sebességét” – hangsúlyozta Ferenc pápa a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában.
Ez már a liberális, globalista ellenzék – Szili Katalin a Boomerlázadásban
Szili Katalin, az Országgyűlés volt szocialista elnöke a hétfői Boomerlázadásban hangsúlyozta, hogy a magukat baloldalinak nevezett ellenzék mára teljesen a külföld globalista érdekeit képviseli. A miniszterelnöki megbízott szerint a hazai ellenzéknek nem az a fő szempontja, hogy hogyan lehet a társadalom egy részét képviselni, hanem a saját túlélése a cél. Az Országgyűlés alakuló ülésén ennek az ellenzéknek egy része – DK, Párbeszéd, Momentum – kivonult a teremből, ezzel is jelezve, hogy semmivel sem értenek egyet. Akárcsak a Bourbonok – emelte ki Szili Katalin – semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Politikájuk nem változott, független attól, hogy immáron a negyedik kétharmados győzelmet szerezte meg a nemzeti jobboldal. Az MSZP volt alelnöke szerint a szocialista párton belül a népi, nemzeti oldalt mindig háttérbe szorították, így nemzetellenes törekvései – például a kettős állampolgárság megtagadása – miatt végül is kilépett a pártjából. Szili Katalin fontos feladatának érzi a határon túl élő kisebbségek jogainak megvédését, így a kárpátaljai magyarok ügyének felkarolását. Az ukrán menekültek csak elenyésző számban tartoznak a kárpátaljai magyarsághoz, Magyarország mégis ugyanolyan ellátást biztosít a háború elől menekülőknek, mint a magyar anyanyelvűeknek – hangsúlyozta a műsorban a miniszterelnöki megbízott.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
