osztrák-magyar monarchia
Magyarországot eddig kétszer rángatták bele a háborúba – Tisza István a magyar nemzetért (I. rész)
Érdemes szemezgetni gróf Tisza István miniszterelnök parlamenti beszédeiből (Tisza István Baráti Társaság, 2011), mert kibontakozik belőle az a dráma, ami az első világháborúba való belesodródásunkat okozta és a Szent István-i Magyarország feldarabolását. Az elején szögezzük le, hogy Tisza nem akarta a háborút– sőt eleinte Ferenc József sem–, utolsó pillanatig a békés megoldások híve volt, de a nagyhatalmak törekvései, a cári Oroszország agresszív területszerzési politikája, a szláv népek fellázítása az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, végülis elkerülhetetlenné tették a világégést.
Cassandra-levél
Kiegyezés vagy szembenállás? Erről írtam előző cikkemben Deák Ferenc 1865 április 16-án, húsvét másnapján megjelent cikkéről, ami az előkészítését jelentette az 1867-es kiegyezésnek, és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának. Máig tartó vita, ami Kossuth Lajos Deák Ferencnek írott Cassandra-levelével kezdődött, amiben Magyarország tragikus végmenetelű sorsát megjósolta. Miszerint a kiegyezés a Habsburgokkal a romlást hozza a magyarságra.
Deák Ferenc húsvéti cikke
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után tizennyolc évig tartott a megtorlás, az üldöztetés, a magyar alkotmányosság semmibe vétele a Bach-korszakban, az abszolutizmus és a deáki passzív rezisztencia a Habsburgokkal szemben. Deák Ferenc politikusként a reformországgyűléseken a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.
A szabadságharc veresége utáni történelmünkből megtanulhattuk, hogy mit jelent a nemzeti önrendelkezés elvesztése
A történelemben persze nincsen mód megítélni, hogy mi lett volna, ha győz a forradalomból kibontakozó szabadságharc. De azt, hogy mire jutottunk nemzeti szuverenitás híján, nagyon alaposan meg tudjuk vizsgálni, hiszen apáink, nagyapáink, dédapáink, ükapáink nagyon is megtapasztalták mindazokat a következményeket, amelyek a nemzet szabad döntési képességének elvesztéséből következtek.
A „magyarosítás” legendájával igazolják a külhoni magyarság felszámolását – Honi felderítés (Videó)
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején elkövetett erőszakos magyarosítást olyan történelmi tényként kezeljük, amelyet még mi magyarok se vitatunk. Ez az a mozzanat, amelyet a szomszédos népek az általuk Trianon óta elkövetett intézményes magyarellenesség és elnyomás ellentéteként híresztelnek, mi pedig szemlesütve hallgatjuk, mintegy elfogadva a döntetlent. Pedig a dualizmus idején a tömeges elmagyarosodás csak a németeket és a zsidókat érintette, más nemzetiségeket nem igazán. Ezzel szemben, az elmúlt bő száz évben a román, a cseh(szlovák) és a jugoszláv államok magyarok óriási tömegeit asszimilálták erőszakkal, űzték el otthonukból, illetve gyilkolták le könyörtelenül. Ha volt is korábban magyarosítás, az sem magyarázatként, sem indokként nem fogadható el erre a 103 éve tartó genocídiumra. De elfogadható-e történelmi tényként? Köő Artúr történész avatott be minket a részletekbe, hogy megtörtént-e mindaz, amiről a román, cseh és szerb propaganda rémtörténeteket zengett a Trianon előtti évtizedekben a nemzetközi sajtóban?
Feudális Magyarországból kapitalista Magyarország – Honi felderítés (Videó)
A kiegyezést politikai szempontból szoktuk emlegetni, pedig gazdaságilag is legalább ilyen horderejű változást jelentett: a reformkor betetőzéseként nemcsak a polgári társadalmat, hanem a kapitalizmust is elhozta Magyarországra. A nemesség megtarthatta ugyan a címeit és a vagyonát, ám az előjogaiból semmije sem maradt. Rá tudott-e csatlakozni a feudális gazdasági elit, azaz a nemesség a kapitalista gazdasági berendezkedés lehetőségeire? Fel tudta-e használni az arisztokrácia a meglévő tőkeerejét az iparosításhoz, vagy az új korszak csak új ipari nagytőkés elitet emelt fel? Gazdasági vizsgálódásunk tárgya a dualizmus-kori Magyarországon, amely során Kárbin Ákos történésszel próbáltuk tisztába tenni a prosperáló időszakkal párhuzamos kétmillió kitántorgó ügyét, valamint azt is, hogy egy az egyben kell-e mérnünk magunkat a német vidékhez és a Nyugathoz.
Semjén Zsolt: az Osztrák–Magyar Monarchia természetesebb egység volt, mint ma az EU
Mária Terézia uralkodása előképe a kiegyezésnek és az Osztrák–Magyar Monarchiának, amely sokkal természetesebb és szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Mária Teréziáról szóló könyv bemutatóján, Budapesten, hétfőn.
Országszerte megemlékezéseket tartottak a haditengerészet emléknapja alkalmából
Pénteken emlékeztek a magyar haditengerészet emléknapjára, az Osztrák-Magyar Monarchia flottájában huszonhétezer magyar tengerész teljesített szolgálatot, az ő hősiességük alkalmából tartott ünnepségeknek most különös jelentőséget adott a közelmúltban kirobbant vita Horvátország és Magyarország között.
Az utolsó magyar trónörökös hagyatékát kutatja a Habsburg Ottó Alapítvány
Az alapítvány az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékát dolgozza fel, aki az idén lenne 110 éves. Az alapítvány munkásságáról Prőhle Gergely és Fejérdy Gergely számolt be a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója elmondta, hogy Habsburg Ottó egy olyan történelmi személyiség, aki mögött hatszáz éves történelem, egy dinasztikus hagyomány áll.Ajánljuk még