parizeus
A Parizeus Gyurcsány felé tart, ahogy Debreczeni József is egykori MDF-vezetőből lett a DK alelnöke
Vannak viseltes, tragikus következményű történelmi minták, amiket újra és újra írnak olyanok, akik sem a másik, sem a saját hibáikból nem képesek tanulni. Ilyen a Jobbik árulása, ilyen Jakab Péter döntéseinek következménye. Az MDF-ből először Csurkáék léptek ki, időben hosszabbat lépve a politikai centrumba, majd balra húzott a rendszerváltó párt, végül egyeseknek a DK-ba, másoknak a semmibe vezetett az útjuk. Ahogy Toroczkaiék is kiváltak a Jobbikból, ahogy az MDNP is középpárt akart lenni, ahogy voltak nevetségessé vált Fidesz-sértődöttek akkor is, és végül, ahogy Debreczeni József, úgy Jakab Péter is Gyurcsány mellett találta meg a helyét. (Ahogy Pusztai Erzsébet is az MDF-ből jutott el Karácsony Gergely mozgalmáig.) Az okos a másik, a buta a saját kárán (sem) tanul, a tök hülye pedig észre sem veszi, hogy mekkora gödörbe lépett. A Jobbik exelnöke, aki képtelen az önreflexióra, az utóbbi kategóriába tartozik. Országgyűlés – Novák Előd vitt színt az enerváltan, kötelességből támadó ellenzék produkciójába
Nem őszinte a mosoly az ellenzéki képviselők arcán, hiszen nekik köztudottan régi vágyuk az ország gazdaságát megroggyantó válság, ám ez a válság olyannyira nem söpörte el a kormányt, hogy a Fidesz minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyerte a választást az egyesült baloldal ellen. Az emiatti kiábrándultság és némi elkeseredettség érződött a kötelező támadóhullámot lebonyolító ellenzéki vezetőkön, akik szorgosan bírálták, megszorításnak minősítették a kormány extraprofitot terhelő intézkedését, oktatásegészségügyeztek, szegényembereztek. Az április 3. előtti őszinte elszánásnak nyoma sincs. Egyetlen kivétel az egyre aggasztóbb állapotban lévő Jakab Péter, aki a jelek szerint teljesen azonosult a betanult szerepével, és annak tárgytalanná válása után sem fogja fel a körülötte lévő világ történéseit. Súlyosbító körülményként még Novák Előd is leparizeusozta.