radvánszky ferenc
Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság? - Interjú Radvánszky Ferenc református lelkésszel
Rendszeres zaklatásnak van kitéve egy európai nemzet kisebbségbe szorult része – a kárpátaljai magyarság. Kijev, a helyi ukrán hatalom, vagy a nyíltan neonáci ukrán szervezetek képviselőinek egyértelműen az a célja, hogy a magyar honfoglalás óta itt élő tősgyökeres nemzettársaink ne érezzék jól, ne érezzék otthon magukat, hanem menjenek el az „ősi ukrán földről”. Hogy mennyire ősi ukrán területről beszélünk, arról tanúskodjanak az évszámok: 895–1920 között Kárpátalja a Magyar Királyság földje, 1920–1938/39 között Csehszlovákiához kerül, 1938/39–1944 között ismét a Magyar Királyságba integrálódott, 1944–1945 közötti időszakra újból Csehszlovákia birtokolja, a szovjet megszállást követően pedig erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolták (USZSZK), a szovjet birodalom szétesését követően pedig, vagyis 1991-től tartozik Ukrajnához. Elöljáróban azt is megjegyezzük, hogy hazánk 1991. december 3-án elsőként létesített Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot, és nyitott nagykövetséget az ukrán fővárosban. Radvánszky Ferenccel, Mezőkaszony és Bótrágy református lelkészével beszélgettünk. Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget. Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.