radvánszky ferenc
Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság? - Interjú Radvánszky Ferenc református lelkésszel
Rendszeres zaklatásnak van kitéve egy európai nemzet kisebbségbe szorult része – a kárpátaljai magyarság. Kijev, a helyi ukrán hatalom, vagy a nyíltan neonáci ukrán szervezetek képviselőinek egyértelműen az a célja, hogy a magyar honfoglalás óta itt élő tősgyökeres nemzettársaink ne érezzék jól, ne érezzék otthon magukat, hanem menjenek el az „ősi ukrán földről”. Hogy mennyire ősi ukrán területről beszélünk, arról tanúskodjanak az évszámok: 895–1920 között Kárpátalja a Magyar Királyság földje, 1920–1938/39 között Csehszlovákiához kerül, 1938/39–1944 között ismét a Magyar Királyságba integrálódott, 1944–1945 közötti időszakra újból Csehszlovákia birtokolja, a szovjet megszállást követően pedig erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolták (USZSZK), a szovjet birodalom szétesését követően pedig, vagyis 1991-től tartozik Ukrajnához. Elöljáróban azt is megjegyezzük, hogy hazánk 1991. december 3-án elsőként létesített Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot, és nyitott nagykövetséget az ukrán fővárosban. Radvánszky Ferenccel, Mezőkaszony és Bótrágy református lelkészével beszélgettünk. Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben: Talán nem kellett volna havonta módosítani az Alaptörvényt!
Bánáti Kevin kinyitotta az aranykaput a Győrnek! - Labdarúgó NB I: ETO FC Győr–Ferencváros 1–0 (0–0)
Ragyogó hangulatú mérkőzést nyert meg a Győr, nagy lépést téve ezzel az aranyérem felé. A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne. Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.