republikánusok
Pogrányi Lovas Miklós: Az amerikai liberálisok egy ideje már a neomarxisták hangján beszélnek, de Amerikának szüksége van a keresztény karakterre – Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk vendége Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója volt, akivel a republikánus–demokrata szembenállásról és az eszmerendszerek változásairól beszélgettünk. Szóba került a republikánusok belső felosztása, a neokonok ártalmas szerepe és természetesen Donald Trump megjelenése a politikában, amely forradalmi változásokat hozott a párt és holdudvara számára. Trump egységesítette a republikánus szavazóbázist és tábort, háttérbe szorította a neokonokat, és valóban elérte az amerikai társadalmat, az ő hangjukon szólt. Pogrányi Lovas Miklós részletesen beszélt az utóbbi évtizedek pártokat átformáló eseményeiről, a szavazóbázisok erősítéséről, megtartásáról, vagy átstrukturálásáról és az egyre élesebb szembenállásról, valamint különbségekről. A vezető kutató rávilágított arra is, hogy van-e esély arra, hogy egy harmadik párt is tényezővé váljon az Egyesült Államokban. Természetesen nem maradhatott ki a demokraták szélsőbaloldali fordulata sem: a párt erjedése és elvtelensége, valamint Barack Obama sorsfordító hibái is terítékre kerültek. A beszélgetés során a libertárius eszmerendszer és párt is figyelmet kapott, de a demokrata balszárnyat képviselő Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez káros, szélsőbaloldali térnyeréséről is beszélt az Alapjogokért Központ vezető kutatója. Nézzétek meg a beszélgetést, megéri! A kongresszusban szinte biztos a republikánus többség, éles verseny a szenátusi helyekért (cikkünk folyamatosan FRISSÜL)
November 8-án tartják az amerikai félidős választásokat. Az eredménytől függetlenül Joe Biden marad az Amerikai Egyesült Államok elnöke, viszont az elnöki mandátum felénél az amerikai törvényhozás alsóházának teljes, illetve a szenátus egyharmadának összetételéről döntnek az amerikaiak. A képviselőházi választás során mind a 435 mandátum sorsa kérdéses; a szenátus, azaz a felsőház nem cserélődik ki teljesen, itt a százból csak 35 helyről kell szavazniuk az arra jogosultaknak. Nekünk, magyaroknak azért fontos ez az esemény, mert az amerikai választások nemcsak az USA életét befolyásolják, hanem az egész világét is. Európai szemszögből persze az ukrajnai háború a legfontosabb kihívás. Persze Kijev sem lehet teljesen nyugodt a választás lehetséges kimenetelével kapcsolatban, hiszen ahogy azt megírtuk: ha a republikánusok többséget kapnak a törvényhozásban, akkor kemény küzdelem várható a két tábor között Ukrajna további támogatását illetően, ugyanis, ahogy szokták mondani, a képviselőháznál van a pénztárca, vagyis a képviselők terjesztik elő a költségvetési tervezeteket, pénzügyi kérdésekben nekik van a legjelentősebb szerepük. A jelen állás szerint úgy tűnik, hogy nem buknak akkorát a demokraták, mint amekkorát az elemzők jósoltak, de az már biztos, hogy a republikánusok megszorongatják a kormányzó pártot. Georgia és Arizona lehet a döntő. Ma dől el, hogy jöhet-e gyors fordulat a háborúban (is) – Félidős választások az USA-ban
A normalitás hívei, a békepártiak, a szuverenisták és a konzervatívok világszerte nagyjából két éve várnak 2022. november 8-ra, ugyanis ezen a napon tartják az Egyesült Államokban a félidős választásokat, vagyis ezen a napon lehet vége az amerikai haladó demokraták, Joe Biden és csapata vezette „önkényuralomnak”, ha az amerikaiak és a Jóisten is úgy akarja. „De miért is fontos ez nekünk?” – teheti fel a kérdést joggal egy átlag magyar ember. Sajnálatos módon jelenleg nagyon is az, mivel az Ukrajna területén zajló amerikai–orosz háború hatásai Magyarországra és az egész európai gazdaságra hatással vannak: a trappista sajt ára az egekben, vajat már szinte senki nem engedhet meg magának, nem is beszélve egy kiterjedtebb és komolyabb fegyveres konfliktus lehetőségéről, ami a nukleáris fenyegetést is magában hordozza. A béke lehetőségeinek megteremtése, vagy a háborús helyzet fenntartása jelen pillanatban pedig nagyban függ az USA külpolitikájától és úgy általában véve az ottani politikai elit hozzáállásáról, nem is beszélve olyan, globálisan is aktuális kérdésekkel kapcsolatban diktált trendekről, mint például az abortusz, vagy a gyerekek nemátalakító műtéte. Az ezekkel kapcsolatos végső döntéseket fogja a közeli jövőben befolyásolni a Kongresszus összetétele, amiről ma döntenek az amerikaiak. A verseny elég szorosnak ígérkezik.