romák
"Pénzt akarnak, minél többet" – Torontóban élő roma tette helyre a gyöngyöspatai ügyet
"Szerintem nincs olyan cigány Gyöngyöspatán, aki ne próbálkozott volna itt, Kanadában. 2010 után tömegével jöttek, a legtöbben a Miskolc környéki kis falvakból. Volt olyan nap, hogy egyszerre százhatvanan" – meséli riportalanyunk – nevezzük Attilának –, aki – miután Torontóban hatósági szerveknél dolgozik – azt kérte, hogy anonim maradhasson. Attila is arról a vidékről költözött ki a lehetőségek földjére, még évtizedekkel ezelőtt. Tanult és dolgozott, hogy megragadhassa a lehetőségeket, de mint mondja, ő egy az ezerből. Munkája során naponta találkozik az otthonról kivándoroltakkal. Volt idő, amikor ő is segíteni akart a földijeinek, aztán feladta. "Azok a cigányok, akik közé a most kártérítésüket váró gyöngyöspataiak is tartoznak, egy dolgot akarnak: pénzt, minél többet és munka nélkül. Ehhez a szegregáció csak egy varázsszó. Én cigányozhatom őket, magam is az vagyok" – mondja. Informátor: Olyan kompetenciákat kell a cigány gyerekeknek adni, amelyekkel képesek a társadalomba integrálódni
Gyöngyöspata már 2011-ben országos, sőt, nemzetközi hírnévre tett szert. A cigányok által elkövetett egyre gyakoribb bűncselekmények miatt a településen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vonulásokat tartott. A romák és a radikálisok közti konfliktus elviselhetetlenné vált. Politikai haszonszerzés céljából az eseményekre felkapaszkodott az akkor még radikális, Vona Gábor vezette Jobbik is. A szélsőjobbosok után természetesen jöttek a jogvédőnek nevezett szélsőbaloldaliak is, meg a balos pártok, akik ekkor még szemben álltak a Jobbikkal. A két oldal olyan etnikai feszültségeket okozott Gyöngyöspatának, amelyek kiheverése évekbe telt. Aztán elérkezett 2019 szeptembere, amikor a Debreceni Ítélőtábla döntött, vagyis összesen 100 millió forint kártérítést kell kifizetni 62 roma gyereknek, akiket az ítélet szerint szegregáltan, elkülönítve oktattak 2004 és 2017 között. Társadalmi igazságosság vagy legalizált cigánybűnözés?
Komoly indulatokat keltett a napokban az a bírósági ítélet, amelynek értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának 100 milliós nagyságrendű kártérítést kell fizetnie néhány helyi cigány családnak, amiért az ottani iskolában állítólag szegregáció történt; vagyis a roma gyerekeknek külön osztályba kellett járni a magyaroktól. Amíg korábban számos vérlázító bírósági ítélet (Marian Cozma, vagy Szögi Lajos gyilkosaira szabott enyhe büntetés, idő előtti szabadon engedésük, stb.) visszhangja kimerült némi társadalmi puffogásban, ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az esetre. Sőt, a szikla tovább is gurult; az igazságügyminiszter is határozottan megnyilvánult a kérdésben. Jogszabályi változások lépnek életbe egyrészt annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes gyilkosokat idő előtt szabadon bocsátani, másrészt hogy megszűnjön az utóbbi évtizedekben kialakult „börtönbiznisz”, az, hogy különböző „jogvédő” szervezetek rendszeresen hatalmas összegeket perelnek ki az államtól amiatt, mert védenceiket „nem a megfelelő körülmények között” tartják fogva, a börtönben „megsértik a méltóságukat”, és hasonlók.