schlecht csaba
Esélytelen, végső harcra készül a Jobbik-zsoldba szegődött Magyar Nemzet
Bizonytalanság uralkodik a Magyar Nemzet szerkesztőségében a lap jövőjének kérdésében, miután a kedden állítólag önként lemondott D. Horváth Gábort a Kaya Ibrahim-botrányból ismert Schlecht Csaba váltotta a főszerkesztői poszton. A lap újságíróinak egy része úgy véli, D. Horváth egyik rossz húzása volt, hogy a G-nap után nem konzervatív szemléletű, hanem a balliberális sajtótól érkező emberekkel töltötte fel a távozók helyeit, majd hamar bizalmi pozíciókba emelte őket. A Simicska Lajos által a G-nap után a Magyar Nemzetbe, a Lánchíd Rádióba és a HírTV-be pumpált tízmilliárd forint már elfogyott, miközben a három média folyamatos össztüze sem okozott komoly változást a Fidesz, és a kormány munkájának társadalmi megítélésében.
Hivatalosan is Jobbik-pártlap lett a Magyar Nemzet, Simicska milliárdokat költ a bosszúra
A céges gazdálkodásban mutatkozó hiányosságok mellett személyi ellentétek is közrejátszhattak a Magyar Nemzetnél kedden bejelentett vezetőcserében, amelynek következtében D. Horváth Gábor főszerkesztőt Simicska Lajos bizalmasa, a Kaya Ibrahim-ügyből jól ismert cégfantomizáló üzlettársa, Schlecht Csaba, a Lánchíd Rádió vezetője váltotta. A 2015 februári, emlékezetes „G-nap” után a Fidesszel szakító, és egyre inkább a Jobbikhoz közelítő napilap irányvonalában információink szerint már nem lesz változás, és lehet, hogy D. Horváth valóban önként állt fel, aminek hátterében nem politikai, szakmai nézeteltérések, hanem Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetőjének érkezése áll, aki kedd óta a Magyar Nemzetet kiadó cég mellett a Hír TV vezetőjeként is feladatokat kapott. Más sajtóhírek szerint a Simicska Lajos médiabirodalmában lefolytatott vezetőcserék hátterében az áll, hogy a Magyar Nemzet és a Hír TV ezentúl azokra a politikai erőkre koncentrál, amelyek képesek legyőzni a jövő évi választásokon a Fideszt, Simicska ennek zálogát pedig egyedül a Jobbikban látja.
Teljes sorcsere a Simicska-birodalomban – Schlecht Csaba a Magyar Nemzet új főszerkesztője (Frissítve!)
Azonnali hatállyal távozik posztjáról a Magyar Nemzet főszerkesztője, D. Horváth Gábor, akinek helyét a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője, Schlecht Csaba veszi át – derül ki a HírTV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft közleményéből. Távozik az MN kiadócégének ügyvezetője, Simicska Ádám. Schlecht a bejelentést követő első interjújában máris a Jobbik és Vona Gábor mellett tette le a voksát. Frissítés! Közben nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak a napilap főszerkesztő-helyettese, Szerető Szabolcs.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
