strasbourgi emberi jogi bíróság
Elutasították Strasbourgban a Jobbik ÁSZ- bírság miatti panaszát (frissítve!)
Mintegy 660 millió forintra büntette még 2018-ban az Állami Számvevőszék a Jobbikot - írta az atv.hu, hozzátéve: a Jobbik ezután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához szaladt, ahonnan két év után most kapták meg a végzést: elutasították a párt panaszát, arra hivatkozva, hogy a Jobbik nem használt ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon. A nyolc soros határozatban azt is kimondják, hogy fellebbezésnek helye nincs- számolt be az ügy fejleményeiről az ATV. A Számvevőszék a PestiSrácok.hu-val viszont azt közölte: nem szabott ki büntetést, bírságot a Jobbikra. Az ÁSZ kiemelte azt is: a törvényben meghatározott jogkövetkezmény a Jobbik törvénysértő gazdálkodásának következménye volt, a jogállami normáknak megfelelően. Ezt az illetékes magyarországi bíróság határozata is kimondta, ami megerősítette, hogy az ÁSZ nem hatóság, így nem is szabott ki bírságot.
Sorosék akcióban: a Helsinki Bizottság azt várja, hogy Strasbourg felelősségre vonja Káslert és az EMMI-t
Kásler Miklós március 17-én adott utasítást a kórházaknak, hogy a kapacitásuk felét készítsék elő a fertőzöttek ellátására, és az összes ágy 15 százalékát tartsák fenn intenzív ellátásra. A miniszter ekkor úgy érvelt: a kórházi ágyak felszabadítására azért van szükség, hogyha a Nyugaton tapasztalt legrosszabb forgatókönyv rémképe válik valóra, az egészségügy akkor is minden kezelésre szoruló beteget el tudjon látni. Továbbá azért, hogy a kórházak ápolási és rehabilitációs osztályain ne alakulhassanak ki a Pesti úti tömegtragédiához hasonló esetek. Bár a koronavírus elleni védekezésben hazánk helytállt, s az Országgyűlés ma a veszélyhelyzetet járványügyi készültségre csökkentette, az ellenzék még mindig azt hajtogatja, hogy Kásler Miklós utasítása miatt "félig összevarrt hassal" szállítottak haza beteget, illetve, hogy a kiürítés miatt nagyon sokan meghaltak. A baloldal rágalmait a mentők és az egészségügyi dolgozók cáfolták, sőt még Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is elmondta: teljes mértékben képtelenségnek tartja, hogy bármelyik kórházvezető “a halálba küldött” volna haza betegeket. Mindez távolról sem érdekelte az ellenzéket, továbbra is csak a saját igazukat fújják, kamu videókat készítenek, sőt még Soros György ügynökszervezeteit is bevonják, hogy mindenképpen rossz színben tüntessék fel Magyarországot. Csak a szokásos.
A Századvég elemzése a két bangladesi kalandozó és a tranzitzóna kapcsán hozott strasbourgi ítéletről
Fontos döntésben adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államnak a menedékkérők tranzitzónás őrizetének gyakorlatával kapcsolatban. Az emberi jogi bírói fórum Nagytanácsa 2019. november 21-én meghozott ítéletében ugyanis azt állapította meg, hogy a röszkei tranzitzónában való tartózkodás nem számított jogellenes fogva tartásnak – kezdi elemzését a Századvég.
Strasbourgig szalad az ellenzék a túlóratörvény miatt
Az alkotmánybíróság (AB) kimondta: nem alaptörvény-ellenes a december 12-én elfogadott túlóra-törvény. Ezt nem tudja elfogadni az ellenzék, így most a baráti Strasbourgba viszik az ügyet, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.
Pedofilnak nevezte az osztrák nő Mohamed prófétát – a bíróság elítélte, Strasbourg jóváhagyta
Mindez nem volt elég, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága is úgy ítélte meg, hogy nem sérült az osztrák nő szólásszabadsághoz való joga, amikor elítélték azért, mert pedofilnak nevezte Mohamed prófétát. A polkorrekt ítéleteket az sem zavarta, hogy Mohamed valóban egy 9 éves kislánnyal hálta el a nászt.
Tovább húzódik a tescós rablók pere, miközben Süveges újabb kártérítést kaphat
Dugába dőltek a Fővárosi Törvényszék eredeti tervei a tescós rablók néven ismert társaság elleni büntetőperben, a bíróság a korábbi menetrendhez képest mégsem hirdet ítéletet októberben a hetedszer is első fokon megkezdett ügyben, és arra legkorábban is csak a tavasszal kerülhet sor – tudta meg a PestiSrácok.hu. A késedelem oka, hogy a bíróság a napokban kizárta az eljárásból a harmadrendű vádlott védőjét, mivel a jogász az ügyben korábban terhelő tanúként nyilatkozó Tasnádi Péter jogi képviseletét is ellátta. Ez jelenleg, a büntetőeljárásról szóló új törvény hatálya alatt összeegyeztethetetlen, és vitathatatlan hatályon kívül helyezési okot jelentene a másodfokú eljárásban.
Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
