Fordulat? KGBéla EU intézményei elleni kémkedése csak nálunk bűncselekmény, amit a kémkedés után iktattak a BTK-ba (videó)
Kovács Béla, a volt pártjában csak KGBélaként emlegetett egykori jobbikos EP-képviselő a strasbourgi bíróságon keresi igazát. A közelmúltban beadvánnyal fordult ügyvédein keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel álláspontjuk szerint törvénytelenül ítélték el az EU intézményei elleni kémkedésért. Ez a bűncselekmény csak Magyarországon létezik, ráadásul azután került be a jogrendbe, hogy a terhére rótt cselekmény megtörtént. El is nevezték akkor lex-Kovács Bélának. Strasbourg nem semmisítheti meg a kémkedés miatti ítéletet, ám jogalap lehet perújrafelvételhez.
Akár fordulat is beállhat KGBéla kémkedési ügyében kiszabott jogerős ítélet ügyében, ha a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a javára ítél. Kovács Béla továbbra is Moszkvában él, és egyelőre nem jön haza, mert azonnal lecsuknák. Három, nemzetközi körözéssel keresik a büntetése letöltése céljából.
A volt jobbikos EP-képviselőt, Kovács Bélát harmadfokon a Kúria ítélte jogerősen 5 év fegyházra az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint az EU kárára elkövetett költségvetési csalás miatt. Az utóbbi jogilag rendben van, a kárt még az ítélet meghozatala előtt Kovács befizette az EP kasszájába. A kémkedés körül azonban kétségek merültek fel már az eljárás alatt is. Nem az volt kétséges, hogy megtörtént-e az EU intézményei elleni kémkedés, hanem az, hogy a BTK-ba azután került be ez a bűncselekmény, ami már jócskán túl volt az ítéleti tényállás szerinti kémkedés időpontján. Azaz utólag emelték be a jogrendbe a jogalkotók, el is nevezték akkoriban lex-Kovács Bélaként az új bűncselekményt.
261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.
Már a számozás is mutatja, utólagosan korrigált BTK előírásról van szó, a 261. § a Magyarország elleni kémkedésről szól.
KGBéla és ügyvédei a közelmúltban adták be kérelmüket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságra. (Minderről a Blikk írt először.)
Álláspontjuk szerint KGBéla emberi jogai sérültek, amikor egy rá "gyártott" törvényi passzus alapján - ergo: törvénytelenül - ítélték el az EU intézményei elleni kémkedésért. Ez a bűncselekmény csak Magyarországon létezik, ráadásul azután került be a jogrendbe, hogy a terhére rótt cselekmény megtörtént.
Strasbourg három dolgot ítélhet meg a panaszos számára írják az ügyvédek:
Elsőként kimondhatja, hogy ügyünket jogsértően, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütköző módon zárták le. Azaz, a Bíróság jogi és erkölcsi igazságot szolgáltathat nekünk. Ennek az erkölcsi győzelemnek az értéke nem lebecsülendő.
A Bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítélhet nekünk a minket ért sérelemért. A kártérítés mentes minden adótehertől.
A Bíróság megtérítteti az alperes állammal a jogaink érvényesítésére fordított költségeinket is. Ez nem pusztán a Bíróság előtti eljárás esetleges ügyvédi költsége (a Bíróság előtt egyéb költség nem nagyon merülhet fel, ugyanis a strasbourgi eljárás mindenfajta perköltségtől és eljárási illetéktől mentes.) A Bíróság ezen a címen a nemzeti eljárásban felmerült minden költségünket kifizettetheti – az eljárási illetékkel kezdve az ellenfélnek fizetett perköltségen át a hazai eljárásban ügyünket képviselő ügyvédnek járó megbízási díjig. (Forrás: drkarsai.hu)
Mi az amit a Bíróság nem tehet meg?
Strasbourgnak nincsen joga a jogsértő hazai ítélet vagy jogszabály megsemmisítésére.
A Bíróság csak a jogsértés kimondására és kártérítés megítélésére szorítkozhat. Kovács Béla ügyvédei szerint:
Sikeres strasbourgi panasz esetén az ügy azonban nem kell, hogy ezen a ponton véget érjen. A Bíróság elmarasztaló ítélete ugyanis mind a büntetőeljárási kódex, mint a polgári perrendtartás szerint úgynevezett felülvizsgálati ok. Azaz a strasbourgi verdiktre hivatkozva az érintett kérheti az eljárás újranyitását. Az újbóli eljárás kimenetelét viszont alapvetően meg fogja határozni a Bíróság döntése, mely nekünk ugyebár kedvező volt. Így elképzelhető, hogy a megismételt büntető eljárás a felmentésünkkel végződik, vagy a részvételünkkel zajlott polgári pert immáron a javunkra dönti el a hazai bíróság is. (Forrás: drkarsai.hu)
A fentiekből következik, hogy KGBéla számára kedvező strasbourgi ítélettel az ellene zajlott büntetőeljárást kezdeményezheti, és befogadás esetén akár fel is menthetik az EU intézményei elleni kémkedés vádja alól. Ami azt is jelenti, hogy három évvel a jogerős ítélet letöltése elöli megszökése után haza is térhet.
Eladja a pilisi villáját?
Kérdés persze, hogy haza akar-e egyáltalán költözni. Egyik ügyvédje, Bólyai János ugyanis kint járt nála Moszkvában egy polgári ügy miatt, aminek iratait KGBélának személyesen kellett aláírnia. Ilyen polgári ügy lehet például a házeladás.
