szent györgy tér
Tisztázzuk: a Városligetet senki nem betonozza le, de Karácsonyék a Várat térkősivataggá változtatnák
„Ezt és így!” – kommentálta Bardóczi Sándor, a Párbeszéd háttérembere, jelenleg a főváros „tájépítésze”, hogyan is kellene kinéznie a budai Vár Szent György terének. A térkősivatag 2017-es, mérsékelt szakmai lelkesedést kiváltó tervét nemrégiben Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes rángatta vissza a köztudatba azzal a felkiáltással, hogy az elhivatottan zöld főváros szerint így néz ki, ami szép és demokratikus. Az ötlet természetesen onnan eredeztethető, hogy Karácsony Gergelyre egyre jobban ráég a Városliget fejlesztésének elismertsége, és semmiképp nem szeretnék, hogy az új Nemzeti Galéria megépülésével a teljes projekt megvalósuljon. A főváros minden rendelkezésre álló eszközt bevet annak érdekében is, hogy a szintén egyre népszerűbb budai Vár megújulására ráhúzza a nácibélyeget, ennek érdekében még a német köztévébe is elszalasztották az I. kerületi polgármesterét, V. Naszályi Mártát és Ungváry Krisztián történészt egy kis árulkodásra. Karácsonyék ugyanis mást szeretnének, olyat, ami „demokratikus”, ami jelen esetben egyet jelent azzal, hogy az új Nemzeti Galéria maradna a Várban, egy térkődzsungel közepén... Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát. A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.