Tisztázzuk: a Városligetet senki nem betonozza le, de Karácsonyék a Várat térkősivataggá változtatnák
„Ezt és így!” – kommentálta Bardóczi Sándor, a Párbeszéd háttérembere, jelenleg a főváros „tájépítésze”, hogyan is kellene kinéznie a budai Vár Szent György terének. A térkősivatag 2017-es, mérsékelt szakmai lelkesedést kiváltó tervét nemrégiben Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes rángatta vissza a köztudatba azzal a felkiáltással, hogy az elhivatottan zöld főváros szerint így néz ki, ami szép és demokratikus. Az ötlet természetesen onnan eredeztethető, hogy Karácsony Gergelyre egyre jobban ráég a Városliget fejlesztésének elismertsége, és semmiképp nem szeretnék, hogy az új Nemzeti Galéria megépülésével a teljes projekt megvalósuljon. A főváros minden rendelkezésre álló eszközt bevet annak érdekében is, hogy a szintén egyre népszerűbb budai Vár megújulására ráhúzza a nácibélyeget, ennek érdekében még a német köztévébe is elszalasztották az I. kerületi polgármesterét, V. Naszályi Mártát és Ungváry Krisztián történészt egy kis árulkodásra. Karácsonyék ugyanis mást szeretnének, olyat, ami „demokratikus”, ami jelen esetben egyet jelent azzal, hogy az új Nemzeti Galéria maradna a Várban, egy térkődzsungel közepén...
Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes kvázi egy betongombócot erőltetne le a fővárosiak torkán, legutóbbi Facebook-posztjaiban ugyanis Karácsonyék Városliget-vízióját ismertetve a budai Vár Szent György térének térkősivataggá változtatására tett javaslatot. Az általa megosztott, csak szerényen „magyar Akropolisznak” becézett tervpályázat az orvosi lova mindannak a kettős beszédnek, amely évek óta hangoztatott hazugságok és elferdített tények talapzatára állít egy olyan városfejlesztési szemléletet, amely ellen küzdve Karácsony gárdája elfoglalhatta a főpolgármesteri hivatalt.
A magyar Akropolisz
A Kerpel-Fronius által felrajzolt Akropolisz-vízió több mániás lázálom egybevegyítéséből született, úgymint:
- a Kormány lebetonozza a Városligetet;
- a Kormány budai Vár-rekonstrukciójában az 1945 előtti idők iránt érzett romantika fejeződik ki (hogy mindenki értse: nácizmus);
- a Budai várnak csak kulturális és rekreációs funkciója lehet, mert ez „demokratikus”.
Rozsdaövezet Karácsonyék szerint
A főpolgármester-helyettes elsőként Facebook-posztjában felveti: bár a
főváros vezetése a legkevésbé sem ellensége annak, hogy új múzeumok épüljenek Budapesten,
ugyanakkor a Városligetbe tervezett, és Karácsonyék által eddig akadályozott új Nemzeti Galéria kapcsán felteszi a kérdést:
mi indokolná, hogy új, modern kulturális intézmények csak parkok tönkretétele árán épüljenek meg?!
A válasz természetesen egyszerű: semmi. Csakhogy az új Nemzeti Galéria felépítése a Városligetben nem a park tönkretétele árán valósulna meg. Hiába sulykolja ugyanis hazug állításait a főváros vezetése, a Városliget a rekonstrukció során nem betonozódott le, és zöldfelületének aránya is nőtt. Mint Kerpel-Fronius Facebook-posztjában indokolja, véleményük szerint
az új kulturális negyedek kialakítását a rozsdaövezetek rehabilitációjával kell összekötni, elősegítve a város elhanyagolt részeinek megújulását.
Ezzel is mindenki egyetért, és ebbe a filozófiába illeszkedik a Városliget felújítása, az ugyanis, legalábbis egyes területei rozsdaövezetek voltak, ha ezt a főpolgármester-helyettes nem is hajlandó elismerni. Rozsdaövezet volt a Pecsa, ahogyan az egykori Hungexpo által hátrahagyott épületek drogtanyái; a Városligetre az általános lelakottság utolsó stádiumában, ligetvédelem címszóval a Ligetbe költöző hajléktalan-kolónia tette rá a kolduskirályok koronáját.
Elszigetelt eset...
A főpolgármester-helyettes hangsúlyozza, hogy bár van ez az elméletük a rozsdaövezetekről (hangsúlyozzuk tehát: ebbe amúgy a Városliget rekonstrukciója is illeszkedik), de mégis tennének kivételt, mégpedig a Nemzeti Galéria helyszínével kapcsolatban. Azaz Karácsonyék rozsdaövezet-koncepciójába a lelakott Városliget már nem fért volna bele, a budai Vár viszont igen. Tennék ráadásul mindezt a kivételt egyetlen, mégpedig nem várostervezési, rozsdaövezet-felszámolási okból, hanem pusztán ideológiaiból. Mint fogalmaz,
szemben azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek kormányzati negyeddé alakítanák a Budai Várnegyedet, mi úgy gondoljuk, hogy a Budai Várnak meg kell maradnia élő, sokszínű kulturális negyednek, ahol maga a vár, mint a kultúra központja működik.
A német köztévé is lehozta, hogy náculás folyik a Várban
Az, hogy Kerpel-Fronius Gábor gyakorlatilag lenácizta a kormányt, azt sugallva, hogy Hitler korának romantikája ösztönzi a budai Vár felújítását, azt csak egy kiegészítő posztjából derül ki, amelyben így fogalmaz:
a Fidesz jelenlegi elképzelése, amely a Vár kormányzati negyed, hatalmi központ jellegét állítaná vissza a történelmi folytonosság helyreállításának igényére hivatkozva, több okból sem támogatható. Szimbolikájában egyértelműen szembe megy a magyar demokratikus és köztársasági tradícióval, amelyet értéknek tekintünk, és kiüresíti a vár kulturális és rekreációs funkcióit is.
Ezt a gondolatsor csak a szovjet elnyomás idejének kommunista propagandája felől értelmezhető, amelynek színtiszta továbbélése mindaz, ahogy Karácsony és köre ideológiai – és nyilván nem szakmai – alapon gondolkozik Budapestről és a budai Várról. Hogy értsük, milyen mély balliberális ösztönökből táplálkozik ez a különben méltatlan és primitív náci-gyanakvás, elég csak a Deutsche Welle német közszolgálati csatornáján nemrégiben megjelent riportfilmjét idecitálnunk, ahol az I. kerületi polgármester, V. Naszályi Márta és Ungváry Krisztián történész arról beszélnek, hogy a kormány a budai Vár rekonstrukciójával kvázi a Horthy-éra korszakát állítja vissza.
Nyilván, a németek kifejezetten vevők arra, ha kelet-európai megmondóemberek – pláne Magyarországról – hozzájuk rohannak árulkodni a náciveszély miatt, ami bár egyértelműen nincs hazánkban (kivéve a összefogott ellenzéki pártok környékén), mégis erősíti az országunkról kialakított durván elferdített nyugati képet.
Karácsonyéknak a hagyomány semmi
Azt még persze Kerpel-Fronius Gábor is elismeri, hogy az általuk erőltetett rekreációs és kulturális funkciók
valóban az 1945 utáni időszaktól kötődtek ehhez a városnegyedhez, ám ez az újraértelmezés ettől függetlenül valódi értéknek, helyes és támogatható felfogásnak tekinthető.
Azt, hogy Magyarország, benne Budapest és a budai Vár történelme, hagyományai, eredeti városzerveződése több száz éves hagyományt és ilyen formán alázatos kötelezettséget is jelent, azt Karácsony városvezetése nem veszi figyelembe, ők ugyanis a múltat végképp el szeretnék törölni, a budai Várból skanzent csinálnának, ahogyan a Szent Koronából micisapkát.
Áltörténészkedés
Újabban azzal is védekeznek, hogy a budai Várban alig lakott magyar király (persze lakott volna, ha a történelem engedi), az ideológiai áltörténészkedés közben – amelynek ékes példáját nyújtja különben a náci egyenruhák iránt különös vonzódást érző Ungváry Krisztián – teljesen másodlagos helyre redukálódik a városszervezési logika és funkcionalitás. Jelesül, hogy például Buda is kapjon valamit, ha már a hatalmi ágakat szétosztjuk, és a legtöbb minisztériumot és közintézményt Pest foglalta le magának. Legyen a budai Várban a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki rezidencia, amely annyira adja magát, hogy ezt nem is kell értelmes embernek tovább magyarázni.
Gratulálunk...
De térjünk vissza oda, hogy miként is nézne ki akkor a nácimentesített budai Vár skanzenje, az „Akropolisz”, ahogyan azt Karácsonyék elképzelik. Hát úgy, ahogyan az a vezetőképen is látható, egy térkősivatag formájában. A lebetonozás-ellenes „zöld” vezetés ugyanis ilyen teret képzelt el a Magyar Nemzeti Galéria méltó helyszínéül a Városliget helyett a Szent György térre. Külön pikáns, hogy Csomay Zsófia építész felhájpolt ötletpályázatához a mai napig mindössze egyetlen komment árválkodik az Építészfórum honlapján.
Mégpedig Bardóczi Sándoré, Budapest „tájépítészéé”, aki úgy tűnik, felfedezte a szépséget a kősivatagban, hiszen úgy fogalmazott:
Gratulálok. Ezt és így!
Csak hogy értsük: Bardóczi Sándor a Párbeszéd embere, ő volt az, aki azt állította nagy nyilvánosság előtt, hogy százával vágják ki a Liget fáit, sőt, azt is „kiszámolta”, hogy 21 ezer négyzetméterrel nő a Városliget beépítése (mintha az Aréna Plázát a Városligetbe telepítenék), az 5,6 százalékos beépítettség pedig 7 százalékra emelkedik. Mint azt a főváros agyontitkolt jelentéséből is tudjuk, ez egy spekulatív hazugság, amivel évek óta hülyítik saját szavazóikat.
Mindenesetre a kör bezárult Bardóczi Sándor tájépítész számára, aki a Városliget lebetonozásától retteg, a budai Vár letérkövezésében pedig nem lát különösebb kivetnivalót, sőt.
Összefoglalva: a jelenlegi városvezetést kommunista ideológiai logika vezeti a várostervezésben, nem a zöld, logikai vagy történelmi szempontok. Jobb, ha Budapest népe is megbarátkozik azzal a ténnyel, hogy az „ezt és így” jelszavával a demokratikus térkövezés korszaka köszönt a fővárosra.
Vezetőkép: epiteszforum.hu
