A németek, Ungváry Krisztián és V. Naszályi Márta szerint Magyarországon most 1944 van
A Deutsche Welle, az egyik NDK közszolgálati médium csinált egy műsort Magyarországról, ellenzéki politikusok és értelmiségiek, illetve "menekülő zsidók" közreműködésével. Most, 2021-ben. És az NDK-tévé, igen. Mert a mai Németország médiarendszere ugyanis sokkal jobban emlékeztet a boldogult NDK-éra, mint bármilyen demokratikus állam sajtóviszonyaira. És az NDK vonalas tévéhíradója, az Aktuelle Kamera sem beszélhetett volna elítélőbben a Horthy-rendszerről, mint a Deutsche Welle.
A drámai hangú műsor jelentős részben V. Naszályi Márta és Ungváry Krisztián fellépésére épít, akik elcsukló hangon, félsuttogásban, összehajolva a mikrofonnal – hogy Orbán Viktor meg ne hallja őket – mondják el a németeknek elnyomatásuk félelmetes történetét. Mindezt attól függetlenül, hogy a "vád" a budai Vár és a Kossuth tér felújításában nyilvánul meg. E két fasiszta helyszín egy korábbi állapotában történő helyreállítása, miután az nem Rákosi Mátyás elképzelései alapján és a Vörös Hadsereg nehéztüzérségének tájépítészeti felhasználása segítségével valósul meg, vagyis a kommunizmus előtti időket idézi, csakis a fasiszta diktatúra nyílt kihirdetésével lehet egyenértékű. Ez olyan evidencia, amit a német nézőnek már el sem kell mondani. Az 1944-es építészeti állapotok önmagukban kifejezik az Orbán-Horthy-rendszer strukturális elnyomását. V. Naszályi Márta megfogalmazásában:
Kisajátítják a telkeket a várostól.
Vagyis a Magyar Állam Kormánya a Magyar Országgyűlés felhatalmazása alapján, a saját területén, a magyar államiság legfontosabb szimbolikájú helyszínén nem csinálhat azt, amit akar, hiszen a terület tulajdonképpen Budapest Szabad Állam területén található, azon belül is egész pontosan V. Naszályi Márta kiskirályságában. És az neki nem tetszik, ezt hívja diktatúrának.
Ez egy nagyon rossz társadalmi üzenet. Nem szeretném újra az 1944-es állapotokat látni itt építészetileg sem. Ez egy, a társadalom érdekei ellen irányuló, önkényes, diktatórikus döntés a kormány részéről.
Ungváry Krisztián is csodás mondatokkal hálálta meg a németeknek, hogy gondoltak rá, hozott gyorsan egy felvételt egy 1944-es szoboravatásról, mert meg kell mutatni a német nézőnek, hogy a Horthy-fasiszták hogyan avattak szobrot annak idején. Nem fog az olvasó meglepődni, pontosan úgy, ahogy Orbán Viktor mostanában. Tudják, tudjuk: magyar zászlók, Himnusz, fehér lepel, szörnyű.
Ma az ellenzék egy terrorista bandával és a hazaárulók egy csoportjával egyenlő Magyarországon. Ez meglepő. Olyan pártok kormányoznak szerte Európában, mint a helyi ellenzék. Miért kell Magyarországnak uniós tagnak lennie, ha teljesen más eszméket terjesztenek, mint amikért az Európai Unióban kiállnak?
Akkoriban (Horthy-rendszer) százezreket deportáltak és küldtek halálba. 1944 nem volt jó év.
Ungváry nem volt formában, mert a fenti szósalátákkal próbálta kifejezni magát. Ungváry valaha történész volt, nyilván csak a németek iránti udvariasságból nem forszírozta azt a tényt, hogy 1944 talán az ország német megszállása miatt volt "nem jó év". De mint tudjuk, legújabban már teljesen egyértelmű bizonyítást nyert, hogy az antiszemitizmus magyar sajátság, a németekre például soha nem volt jellemző. A dráma azonban csak ezután jön. Zsidó feleségét menteni igyekvő bácsi ismeretlen tartalmú banános dobozokat pakol egy minifurgonba. Hogy könyveket visz-e az antikváriumba, vagy Berlinbe költözik-e éppen egy olyan zsidó család helyére, amelyik Izraelbe menekült a berlini muszlim többség elől, az nem derül ki, de nem is érdekes. És így tovább.
Nehéz ennek a műsornak a műfaját meghatározni. Az NDK know-how használata nyilvánvaló, ezek a szakemberek számtalan olyan műsort csináltak már, amelyben be kellett mutatni az NDK lakóinak, hogy mennyire szörnyű nyugaton. Most a "nyugatiaknak" kell bemutatni, hogy mennyire szörnyű a diktatúrában. Magyarország diktatúrázásához annyi elég is, hogy műemlékeket az eredeti állapotukban állítanak helyre. És szerencsétlenségünkre az adott szobrok, épületek, már a Wehrmacht és a Vörös Hadsereg érkezése előtt eredeti állapotukban voltak. Az a hihetetlen felsőbbrendűségi tudat is lenyűgöző, ami az egész műsort áthatja. De ettől nekünk nem szabad megsértődnünk, a németek mindig jobban tudják ugyebár. A két "magyar" megszólaló – talán pontosabb a két "magyar nyelven megszólaló" terminus – teljes pontossággal mondja fel azt, amit a német liberális sajtó írni szokott rólunk.
A kérdés az, hogy a két magyar állampolgárságú megszólalót vajon milyen motivációk vezérelték? Ungváry például láthatólag megbocsájtott a németeknek, saját bevallása szerint például lelkesen gyűjti az 1944-es "nem jó év" német használati tárgyait, egyenruhákat, ilyesmiket. Arra nem is akarok gondolni, hogy neki talán nem is kellett soha megbocsátania a németeknek, mert a vészkorszak miatt nem is rájuk haragszik, hiszen a németek semmilyen szerepet nem játszottak abban, hogy "1944 nem volt jó év". Régóta nem figyelem már Ungváry "munkásságát", de úgy emlékszem, régebben még emlékezett rá, hogy a németek is itt voltak. Vagy legalábbis régebben még nem merte ezt kifelejteni a mondandójából. De Ungváry végül is "magánember", azt nyilatkozik, amit akar, hiszen ő rettenetesen bátor és nem fél Orbán Viktortól meg a diktatúrától. Érdekesebb eset egy megválasztott polgármesteré. V. Naszályi Márta ugyanis a "diktatúrában" elindult egy szabad választáson és megnyerte azt. El is foglalta a pozícióját és azóta is szabadon rendezkedik a kerületében az ott lakók legnagyobb örömére. Magyarul élő cáfolata annak, hogy nálunk diktatúra lenne. Ha lenne, ő nem lenne polgármester, sőt, nem nyilatkozgathatna mindenféle kommunista tévéknek a nyílt utcán. Maszk sem azért volt rajta, mert inkognitóban akart maradni.
Van olyan, amikor egy nyilatkozat önmagát cáfolja, sőt, olyan is, amikor már maga a nyilatkozat léte is cáfolja azt, amit a nyilatkozó hazudni akar. A fő és legkényelmetlenebb kérdés azonban az, hogy a teljes kormányzati ellenőrzés alatt álló német média milyen célból készíti az ilyen és egyre gyarapodó számú, hasonlóan hangulatkeltő és teljesen hamis következtetéseket sulykoló propagandaanyagokat? Mire akarják felkészíteni a német közvéleményt?
