szobordöntések
Újabb Kolumbusz-szobrot döntöttek le a haladó Nyugat anarchistái
Az egyesült államokbeli Baltimore-ban is ledöntötték a tüntetők Kolumbusz Kristóf szobrát. Kötelekkel mozdították el talapzatáról, majd pedig belevetették a keleti nagyváros kikötőjének vizébe - adta hírül a helyi sajtó.
Libsi popsztárok kerülhetnek a ledöntött "rasszisták" szobrai helyére az USA-ban
A virtuális könyvégetések és szobordöntések szépen lassan révbe érnek: a minden ellen (is) lázadó haladók eldöntötték, hogy valódi amerikai ikonok szobraival helyettesítenék azokat az emlékműveket, amelyeket olyan emberekről formáztak, akik szerintük kirekesztők, rasszisták, ismertek rasszistákat, vagy nem határolódtak el azoktól a rasszistáktól, akiket nem is ismertek. A legutóbb az egyébként valóban ellentmondásos, a Konföderáció oldalán harcoló Nathan Bedford Forrest szobrát döntötték le, amelynek a helyére többen Dolly Parton szobrát képzelik el, aki nem rasszista, viszont az LGBTQ-közösség ikonjának számít. Mások a ledöntött nácik szobrai helyére Britney Spears-emlékműveket képzelnek el, hiszen az énekesnő egy igazi amerikai. Ez mondjuk igaz, de reméljük, azért nem vesznek össze azon, hogy miért.
A szimbólumok erejéről, avagy mi történik, ha ledöntenek egy szobrot...
A világ mostanában érdeklődve figyeli a derék angolszász – sőt, immár frankofón – államokban az új divatot, miszerint be kell dönteni a szobrokat különböző folyókba, le kell fújni, meg kell rongálni, s akkor nagyon menők leszünk. Sőt, ez a hullám már hozzánk is elért. A hozsannázók a hihetetlen progressziót ünneplik, a kicsit kevésbé bátrak a szoborrongálás kulturális aspektusait ítélik el. Eközben valójában egy nagyon régi dolog történik – tudományosan mondva: ideológiai és történelmi paradigmaváltás. Másik nevén: a múltat (végképp) eltöröljük, s más jön. S nem tekinthetünk el amellett, hogy a szobrok rendszerint emberformájúak, tehát, akik azokon haragot töltenek ki, szintén bizonyos embertípusra kivetülő dühöt vezetnek le rajtuk.Ajánljuk még
Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.
A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.
Kovács Bendegúz is meghívót kapott Marco Rossi újoncokkal teletűzdelt keretébe
Kihirdette a június elején sorra kerülő két felkészülési meccs keretét Marco Rossi.
Magyar Péterék „tiszta hangja”, avagy éppen csak a lényegről hallgat a logikai bukfencektől hemzsegő Tisza-brosúra
Több, mint tanulságos olvasmány a Tisza Párt aktuális brosúrája
