tanácsköztársaság
Kövér László: Nincs új a nap alatt, a többség sikeres kormányzását bolsevik típusú alakok próbálják meg ellehetetleníteni (PS-interjú)
Egy neobolsevista társaság randalírozott a Kossuth téren, akik éppen olyanok, mint történelmi elődjeik. Ez a csőcselék pontosan ugyanazt a magatartást tanúsítja az utcán, amit a Parlamentben az ellenzék - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Leszögezte azonban, hogy teljes egészében nem azonosítja ezt a csőcseléket azokkal a békés tüntetőkkel, akik talán őszintén elhitték az ellenzék hazugságát, hogy itt most majd halálra lehet dolgoztatni az embereket. Kövér László szerint nem kérdés, hogy a fővárost feldúló tüntetők és az ellenzék hangadóit egy nemzetközi hálózat mozgatja. - Nem a talaját vesztett magyar baloldal és a magyarok többsége között zajlik a háború. Az egész világon folyik egy permanens összecsapás, ami eddig csak összeesküvés-elméletek formájában volt ismert - érvelt a házelnök, leszögezve, hogy aki ebben részt vesz, az hazaáruló. Az interjúban megkérdeztük Kövér Lászlót a baloldal 1919-es romantikájáról, a Tanácsköztársaság áldozatainak helyreállítandó emlékművéről, a Románia és a V4-ek közötti brüsszeli ékverésről és arról is, hogy a Fidesz országos választmányának elnökeként mit vár el a párt helyi vezetőitől? „Felszabadulásról”, felesleges pártokról ír Tóta W – ma 99 éve „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot
A szavaknak erejük van. Az ellenzék hírhedt, ismert publicistája március 20-án „felszabadulást” követelt, a kis pártok félrelökését, forradalmi összefogást vizionálva. Tudjuk, mit jelent a „felszabadulás” Magyarországnak, és azt is, mit jelentett azoknak a százezreknek, akiket megerőszakoltak vagy a Gulágra vittek. De a talán szándékon kívüli időzítés is félelmetes. Éppen 99 éve, 1919. március 21-én „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot, amely a dúlás, vörösterror után végromlásba vitte hazánkat. A lázadás akkor „jól sikerült". Amerre feltűnt, bomlasztott: Pogány József, a több földrészen bevetett Komintern-ügynök története
„Hja, a kommunista nem válogatós az eszközeiben” – Bartha Albert hadügyminiszter szerint ezt mondta neki Pogány József akkor, amikor az ellene szervezett merényletről kérdezte. Pogány népszavás újságíróból lett a Tanácsköztársaság egyik vezetője, a bukás után Kun Béláékkal együtt Bécsbe menekült, majd rögtön a Szovjetunióba ment a Vörös Hadsereghez. Később a Komintern Németországba küldte, hogy ott bomlasszon és szervezzen forradalmat, majd a kudarc után az Egyesült Államokba „postázták”. Ott az egykori bolsevik már John Pepperként, aranypapíros cigarettát szívó „üzletemberként” szervezkedett. Később, a régi internacionalista, kominternes gárda több tagjával őt is ejtette Sztálin, a Schwartz Józsefként született Pogányt/Peppert végül kivégezték. Szabó Ervin, a baloldali idol, aki egy fiatal kommunista ügynökkel akarta megöletni Tisza Istvánt
Lehet-e elnevezni a leglátogatottabb fővárosi könyvtárat egy olyan figuráról, aki rávett egy fiatal kommunista lányt Tisza István miniszterelnökünk meggyilkolására? Aki még ahhoz is gyáva volt, hogy maga húzza meg a ravaszt? Akit valószínűleg csak azért nem emlegetünk a Tanácsköztársaság bukott „hősei” között, mert még 1918-ban meghalt? Szabó Ervin és Duczynska Ilona történetét mutatjuk be, utóbbit a baloldali történetírás még most is idealistaként kezeli, holott a Komintern ügynökeként dolgozott Budapesten, Moszkvában, Bécsben, majd Angliában. 1919-ben hetvenmillió (!) koronát adott át a Bécsbe utazó kommunistáknak. Bemutatjuk a magyar maffiát, azaz a nemzetközi kommunista hálózat ismert, ismeretlenebb ügynökeit. 1. rész.