tanácsköztársaság

Kövér László: Nincs új a nap alatt, a többség sikeres kormányzását bolsevik típusú alakok próbálják meg ellehetetleníteni (PS-interjú)

PPestiSrácok.hu Arcok 2018 december 22.

Egy neobolsevista társaság randalírozott a Kossuth téren, akik éppen olyanok, mint történelmi elődjeik. Ez a csőcselék pontosan ugyanazt a magatartást tanúsítja az utcán, amit a Parlamentben az ellenzék - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Leszögezte azonban, hogy teljes egészében nem azonosítja ezt a csőcseléket azokkal a békés tüntetőkkel, akik talán őszintén elhitték az ellenzék hazugságát, hogy itt most majd halálra lehet dolgoztatni az embereket. Kövér László szerint nem kérdés, hogy a fővárost feldúló tüntetők és az ellenzék hangadóit egy nemzetközi hálózat mozgatja. - Nem a talaját vesztett magyar baloldal és a magyarok többsége között zajlik a háború. Az egész világon folyik egy permanens összecsapás, ami eddig csak összeesküvés-elméletek formájában volt ismert - érvelt a házelnök, leszögezve, hogy aki ebben részt vesz, az hazaáruló. Az interjúban megkérdeztük Kövér Lászlót a baloldal 1919-es romantikájáról, a Tanácsköztársaság áldozatainak helyreállítandó emlékművéről, a Románia és a V4-ek közötti brüsszeli ékverésről és arról is, hogy a Fidesz országos választmányának elnökeként mit vár el a párt helyi vezetőitől?

Tisza István, akit a történelmi Magyarországgal együtt öltek meg

Magyar ugar 2018 október 31.

Magyarország első világháború utáni sorsában ha nem is a legrosszabb, de az egyik legrosszabb forgatókönyv valósult meg. A cseh, a román és a szerb területi étvágy jóval többet akart, mint amennyit koncként dobtak nekik, de az országunkat így is katasztrófa érte. A nagy háborúban emberéletekben, gazdaságilag és közérzetileg is kivérzett országról leszaggatták a területe kétharmadát és lakossága többségét. Utóbbiak közt több, mint hárommillió magyart kényszerítettek idegen, kifejezetten magyargyűlölő elnyomás alá. Egyetlen háborús vesztest sem ért ilyen fokú megtorlás, ezért a magyarokat érthető módon azóta is foglalkoztatja a kérdés: elkerülhető lett volna-e a teljes összeomlás. Erről is szó volt az Országházban a Tisza István halálának századik évfordulóján rendezett konferencián.

A Pestisracok.hu főszerkesztője és újságírói is tiltakoznak a bolsevizmus propagálása ellen

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018 július 14.

A Magyar Idők július 7-i számában Kinek a kulturális diktatúrája? IX. címmel megjelent írásra a héten rengeteg észrevételt kapott a lap a konzervatív értelmiség köreiből. Közülük többen tiltakozást fogalmaztak meg az 1919-es Tanácsköztársaságot propagáló tárlat és a hozzá kapcsolódó könyv megjelenése és állami finanszírozása miatt. Az alábbiakban az egyik értelmiségi csoport kiáltványát közöljük.

Hihetetlen: A vörösterrort éltető könyvet és szeánszokat támogatott a kulturális kormányzat!

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018 július 7.

A Lenin-fiúk 1919-ben páncélvonattal látogatták meg a vidéki településeket, és jaj volt ott, ahol megálltak. A Magyar Idők szúrta ki, hogy 2018. március 22-én az ELTE tanulóit a Társadalomtudományi Kar honlapja, Facebook-oldala és hírlevele egy látszólag szakmába vágó tárlatra invitálta március 28-ra a Kassák Lajos Múzeumba, Óbudára. Az intézmény vezetői úgy látták: 2018-ban eljött az idő arra, hogy a jobboldali diktatúra alatt illőképpen emlékezzenek meg a dicsőséges 1919-es magyarirtásról.

„Felszabadulásról”, felesleges pártokról ír Tóta W – ma 99 éve „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2018 március 21.

A szavaknak erejük van. Az ellenzék hírhedt, ismert publicistája március 20-án „felszabadulást” követelt, a kis pártok félrelökését, forradalmi összefogást vizionálva. Tudjuk, mit jelent a „felszabadulás” Magyarországnak, és azt is, mit jelentett azoknak a százezreknek, akiket megerőszakoltak vagy a Gulágra vittek. De a talán szándékon kívüli időzítés is félelmetes. Éppen 99 éve, 1919. március 21-én „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot, amely a dúlás, vörösterror után végromlásba vitte hazánkat. A lázadás akkor „jól sikerült".

Amerre feltűnt, bomlasztott: Pogány József, a több földrészen bevetett Komintern-ügynök története

MGMező Gábor A Hálózat 2018 március 17.

„Hja, a kommunista nem válogatós az eszközeiben” – Bartha Albert hadügyminiszter szerint ezt mondta neki Pogány József akkor, amikor az ellene szervezett merényletről kérdezte. Pogány népszavás újságíróból lett a Tanácsköztársaság egyik vezetője, a bukás után Kun Béláékkal együtt Bécsbe menekült, majd rögtön a Szovjetunióba ment a Vörös Hadsereghez. Később a Komintern Németországba küldte, hogy ott bomlasszon és szervezzen forradalmat, majd a kudarc után az Egyesült Államokba „postázták”. Ott az egykori bolsevik már John Pepperként, aranypapíros cigarettát szívó „üzletemberként” szervezkedett. Később, a régi internacionalista, kominternes gárda több tagjával őt is ejtette Sztálin, a Schwartz Józsefként született Pogányt/Peppert végül kivégezték.

Kivégzés, elhallgatás és műemlék-rombolás – háromszor (1919, 1946, 2009) gyalázták meg a vörösök a mártír-családot

MGMező Gábor A Hálózat 2018 március 4.

Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.

Szabó Ervin, a baloldali idol, aki egy fiatal kommunista ügynökkel akarta megöletni Tisza Istvánt

MGMező Gábor A Hálózat 2018 február 25.

Lehet-e elnevezni a leglátogatottabb fővárosi könyvtárat egy olyan figuráról, aki rávett egy fiatal kommunista lányt Tisza István miniszterelnökünk meggyilkolására? Aki még ahhoz is gyáva volt, hogy maga húzza meg a ravaszt? Akit valószínűleg csak azért nem emlegetünk a Tanácsköztársaság bukott „hősei” között, mert még 1918-ban meghalt? Szabó Ervin és Duczynska Ilona történetét mutatjuk be, utóbbit a baloldali történetírás még most is idealistaként kezeli, holott a Komintern ügynökeként dolgozott Budapesten, Moszkvában, Bécsben, majd Angliában. 1919-ben hetvenmillió (!) koronát adott át a Bécsbe utazó kommunistáknak. Bemutatjuk a magyar maffiát, azaz a nemzetközi kommunista hálózat ismert, ismeretlenebb ügynökeit. 1. rész.