tanácsköztársaság
Tisza István, akit a történelmi Magyarországgal együtt öltek meg
Magyarország első világháború utáni sorsában ha nem is a legrosszabb, de az egyik legrosszabb forgatókönyv valósult meg. A cseh, a román és a szerb területi étvágy jóval többet akart, mint amennyit koncként dobtak nekik, de az országunkat így is katasztrófa érte. A nagy háborúban emberéletekben, gazdaságilag és közérzetileg is kivérzett országról leszaggatták a területe kétharmadát és lakossága többségét. Utóbbiak közt több, mint hárommillió magyart kényszerítettek idegen, kifejezetten magyargyűlölő elnyomás alá. Egyetlen háborús vesztest sem ért ilyen fokú megtorlás, ezért a magyarokat érthető módon azóta is foglalkoztatja a kérdés: elkerülhető lett volna-e a teljes összeomlás. Erről is szó volt az Országházban a Tisza István halálának századik évfordulóján rendezett konferencián.
A Pestisracok.hu főszerkesztője és újságírói is tiltakoznak a bolsevizmus propagálása ellen
A Magyar Idők július 7-i számában Kinek a kulturális diktatúrája? IX. címmel megjelent írásra a héten rengeteg észrevételt kapott a lap a konzervatív értelmiség köreiből. Közülük többen tiltakozást fogalmaztak meg az 1919-es Tanácsköztársaságot propagáló tárlat és a hozzá kapcsolódó könyv megjelenése és állami finanszírozása miatt. Az alábbiakban az egyik értelmiségi csoport kiáltványát közöljük.
Hihetetlen: A vörösterrort éltető könyvet és szeánszokat támogatott a kulturális kormányzat!
A Lenin-fiúk 1919-ben páncélvonattal látogatták meg a vidéki településeket, és jaj volt ott, ahol megálltak. A Magyar Idők szúrta ki, hogy 2018. március 22-én az ELTE tanulóit a Társadalomtudományi Kar honlapja, Facebook-oldala és hírlevele egy látszólag szakmába vágó tárlatra invitálta március 28-ra a Kassák Lajos Múzeumba, Óbudára. Az intézmény vezetői úgy látták: 2018-ban eljött az idő arra, hogy a jobboldali diktatúra alatt illőképpen emlékezzenek meg a dicsőséges 1919-es magyarirtásról.
„Felszabadulásról”, felesleges pártokról ír Tóta W – ma 99 éve „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot
A szavaknak erejük van. Az ellenzék hírhedt, ismert publicistája március 20-án „felszabadulást” követelt, a kis pártok félrelökését, forradalmi összefogást vizionálva. Tudjuk, mit jelent a „felszabadulás” Magyarországnak, és azt is, mit jelentett azoknak a százezreknek, akiket megerőszakoltak vagy a Gulágra vittek. De a talán szándékon kívüli időzítés is félelmetes. Éppen 99 éve, 1919. március 21-én „kiáltották ki” a Tanácsköztársaságot, amely a dúlás, vörösterror után végromlásba vitte hazánkat. A lázadás akkor „jól sikerült".
Amerre feltűnt, bomlasztott: Pogány József, a több földrészen bevetett Komintern-ügynök története
„Hja, a kommunista nem válogatós az eszközeiben” – Bartha Albert hadügyminiszter szerint ezt mondta neki Pogány József akkor, amikor az ellene szervezett merényletről kérdezte. Pogány népszavás újságíróból lett a Tanácsköztársaság egyik vezetője, a bukás után Kun Béláékkal együtt Bécsbe menekült, majd rögtön a Szovjetunióba ment a Vörös Hadsereghez. Később a Komintern Németországba küldte, hogy ott bomlasszon és szervezzen forradalmat, majd a kudarc után az Egyesült Államokba „postázták”. Ott az egykori bolsevik már John Pepperként, aranypapíros cigarettát szívó „üzletemberként” szervezkedett. Később, a régi internacionalista, kominternes gárda több tagjával őt is ejtette Sztálin, a Schwartz Józsefként született Pogányt/Peppert végül kivégezték.
Kivégzés, elhallgatás és műemlék-rombolás – háromszor (1919, 1946, 2009) gyalázták meg a vörösök a mártír-családot
Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.
Szabó Ervin, a baloldali idol, aki egy fiatal kommunista ügynökkel akarta megöletni Tisza Istvánt
Lehet-e elnevezni a leglátogatottabb fővárosi könyvtárat egy olyan figuráról, aki rávett egy fiatal kommunista lányt Tisza István miniszterelnökünk meggyilkolására? Aki még ahhoz is gyáva volt, hogy maga húzza meg a ravaszt? Akit valószínűleg csak azért nem emlegetünk a Tanácsköztársaság bukott „hősei” között, mert még 1918-ban meghalt? Szabó Ervin és Duczynska Ilona történetét mutatjuk be, utóbbit a baloldali történetírás még most is idealistaként kezeli, holott a Komintern ügynökeként dolgozott Budapesten, Moszkvában, Bécsben, majd Angliában. 1919-ben hetvenmillió (!) koronát adott át a Bécsbe utazó kommunistáknak. Bemutatjuk a magyar maffiát, azaz a nemzetközi kommunista hálózat ismert, ismeretlenebb ügynökeit. 1. rész.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
