tisza
Rendőrségi vizsgálat indult Botka László elfuserált gigakikötője miatt
A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárást indított a 300 millió forintos beruházásban épült új kikötőnél feltorlódott uszadék ügyében - válaszolta megkeresésünkre a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. Ahogy arról a PestiSrácok feltáró riportja részletesen beszámolt, a most tavasszal Partfürdőn átadott gigantikus kikötő kivitelkezésénél mulasztások történhettek, ez lehet az oka annak, hogy bár a tervrajzokon még szerepelt úgynevezett terelő, a megépült kikötőtőről ez lemaradt. Ennek eredménye, hogy az első kisebb áradásnál óriási mennyiségű uszadék, szemét torlódott fel az úszóműnél, amit most kézi erővel és napi több százezer forintos költséggel, bérhajóval takaríttat el az üzemeltető önkormányzati cég. A probléma ráadásul ezzel csak részben megoldott, hiszen a szemét a part mentén úszik tovább, beterítve az átköltöztetett egyesületi kikötőt és a strandot is. Tiszavirágzás, avagy a kérészek kérészélete (Fotógaléria)
A tiszavirág a legnagyobb kérész Európában, 2,5-3,8 centiméteresre nőhet, fehér farksertéinek hossza a 8 centimétert is elérheti. A nőstények nagyobbak, farksertéik pedig rövidebbek, így gyorsabban is repülnek, mint a hímek. Egy-egy nőstény 7-8 ezer megtermékenyített petét rak a víz felszínére, amelyek a fenékre süllyedve kikelnek, majd az aljzatba vagy a partoldalba fúrják magukat. Három évig fejlődnek, miközben a vízben lebegő szerves törmelékkel táplálkoznak, és 15-25 alkalommal vedlenek. A három év elteltével a víz felszínére emelkednek, és átváltozás után párosodnak. A hímek röviddel ezután, a nőstények pedig a petéik lerakását követően elpusztulnak. Cián és hulladékhegyek... - Mikor lesz tiszta a Tisza-helyzet?
A héten, egészen pontosan január 30-án volt 20 éve annak, hogy a pusztító tiszai ciánszennyezés felhívta a magyar közvélemény figyelmét arra, mennyire is sérülékenyek, és végeredményben mennyire kiszolgáltatottak szomszédaink káros tevékenységének természetes vizeink. Sőt, az is egyre világosabbá vált, hogy a multicégek nemhogy kártérítést nem fizetnek az okozott ökológiai katasztrófáért, de még arra is képesek, hogy zsarolással kényszerítsék ki a cianidos aranykitermelés újraindítását Romániától. Az örömhír az, hogy ezúttal nem jöttek be számításaik – a román kulturális tárca végül a védetté nyilvánítási procedúra újraindítása (de fontos, hogy nem elölről kezdése) mellett döntött. Eközben Ukrajna felől óriási hulladékszennyezés is érkezik évről évre a Tiszán, újabb csapást mérve az amúgy is épp csak magához térő ökoszisztémára. Egy új pályázat révén azonban a PET Kupa önkénteseinek lehetőségük nyílik a hulladékszennyezés teljes feltérképezésére. Tiszai körkép a ciánszennyezés 20. évfordulója alkalmából...