trianoni békediktátum
Számok, könnyek, határok – 105 éve csonkították meg hazánkat
Ha azt kérik, hogy foglaljuk össze mit jelent számunkra a trianoni tragédia, a magyar ember nem tud racionálisan gondolkodni, nem tudjuk érzelem mentesen leírni azt a sorscsapást, ami 105 éve érte nemzetünket. Nincsenek szavak, csak könnyek, de mégis vannak számok, vannak objektív tények, amiken keresztül azok is megérthetik mekkora sérelmet szenvedtünk, akik nem érintettek.
A magánpénz-birodalom tolja Európát a háborúba – Boros Imre és az Öreg
A Békemeneten hoztuk a formánkat – állapítja meg Boros Imre, aki szerint akár félmillióan is hitet tettek a béke mellett. Ezt azért hangsúlyozta, mert bár a német sajtó és a televízió semmit nem hozott a Békemenetről, viszont az úgynevezett közösségi médiában (Facebook, Tik-tok, YouTube...) jelentős áttörés volt az eddigi hallgatáshoz képest. Tízezrek gratuláltak Orbán Viktornak, üdvözölték a magyar Békemenetet és sokan felvetették, hogy miért nem lehet Németországban a békéről beszélni, miért nem lehet a háború ellen felszólalni.
"Vigyük minél többen a hatalmas magyar és székely zászlót a trianoni évfordulón!"
"Fény és a szeretet támogatása, ez a mi dolgunk. A Békemenet ezt tökéletesen megtette és most is ezt tesszük majd, amikor a vasárnapi trianoni évfordulón a legszentebb színeinket, a piros-fehér-zöldet formáljuk egy 1948 méteres zászlóvá az Andrássy úton, aztán a Hősök terén egy hatalmas kokárdává, amit végül körbefon a 400 méter hosszú székely zászló. Ennél szebb jelképe nem is lehetne az összetartozásunknak! Legyünk ott minél többen" – mondta Pataky Attila, az Edda frontembere a Polbeat legutóbbi adásában, ahol az énekes művész Szilágyi Ákossal, az esemény főszervezőjével, Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve rövid, de velős véleményt mondott Havas Henrikről is, aki szerint a székely himnuszt csak szekusok és belügyes spiclik éneklik. "Ez egy hitvány ember, és kész, több szót nem érdemel" – nyomatékosította. Mint ismert, idén június 4-én vonul végig az 1848 méteres nemzeti lobogónk Budapest belvárosán, az Andrássy úton, hogy a Hősök terén egy kokárdává álljon össze, ahol egy 400 méteres székely zászló öleli majd körbe, szimbolizálva az elszakított nemzetrészeket. A megemlékezőket vasárnap fél kettőre várják az Operaház elé, ahol a szervezőkön túl Huth Gergely mond köszöntőt, a Hősök terén pedig Tőkés László üzenetét hallgathatják meg a résztvevők. Szilágyi Ákos arra kéri a világ magyarságát, hogy vasárnap 16.32-kor, a trianoni diktátum aláírásának percében minél többen játsszák le telefonjukról hangosan a harangszót, amely az esemény honlapjáról is letölthető. A nemzeti trikolór-felvonulást a szervezők jóvoltából ÉLŐBEN közvetíti a PestiSrácok.hu, a PS TV Facebook-oldalunkon, illetve ITT, ebben a cikkben! Ha leállna az adás, IDE KATTINTVA egy alternatív csatornán is elérhető lesz!
Simicskó István: fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat
A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője vasárnapi közleményében.
„Mert nem lehet feledni, nem, soha, amíg magyar lesz és emlékezet…” – Mit üzen nekünk ma Trianon?
A magyarság történelmének legnagyobb kataklizmájára, a trianoni békediktátumra emlékezünk ma, június 4-én. Bár megmaradásunk szempontjából is fontos, hogy előre tekintsünk, fontos, hogy felemeljük a fejünk, azért egyetlen pillanatra se feledjük csodálatos költőnk, Juhász Gyula szavait: „mindig, mindig gondoljunk reá!”
Szijjártó: Ukrajnában kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés
Szijjártó Péter videobejegyzésben tette közzé a Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának csütörtöki ülésén elmondott beszédét. A külgazdasági és külügyminiszter kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére is, úgy fogalmazva: Magyarország a szomszédos, egykor vele ellenséges államok legtöbbjével immár a szövetségesi viszony elmélyítésén dolgozik, Ukrajnában azonban központi, kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés.
„Nincs más út, mint az összetartozás” – Trianon, amiért a harang szól
Trianon gyalázatának 100. évfordulója van az idén. Az emlékév keretén belül számos megemlékezést tartottak szerte a magyarlakta területeken. Megjelent néhány jeles kiadvány is, amelyekben a példátlan országvesztés/országrablás egyes ismert, vagy kevésbé ismert részletei láttak napvilágot. Nagyszerű könyvet ajánlok most olvasóink figyelmébe: egy, a Matyóföldön nemrégiben megjelenő kötetet, amelynek számos különlegessége van.
Az én Trianonom
Amikor egy bő évtizeddel 1956 után a magyarság utolsó véres és gyors XX. századi tragédiája után megszülettem, az én családomban már nem beszéltek Trianonról. Néhány elejtett szót, félmondatot leszámítva az iskolában hallottam először a ”történelmi Magyarország” eufemizmust, azt, hogy voltunk valaha nagyobb ország is. Polgári, eleve beszélgetős család lévén a veszteség kifejezhetetlen és elmondhatatlan volta miatt hallgattak erről. Nem lehetett elmondani.
Az MSZP hiteltelen a nemzeti ügyekben
A nemzeti összetartozás ügyében nem tekintünk hitelesnek senkit, aki Gyurcsány Ferenccel összeáll - reagált a nagyobbik kormánypárt Molnár Zsolt mai nyilatkozatára. Az MSZP-s politkus délelőtti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Fidesz semmit sem tanult és semmit sem felejtett, a nemzet megosztására törekszik pártpolitiki céljai eléréséhez.Ajánljuk még
Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
