tüntetés
Pénzesővel tüntettek a diákok, akik "hallottak róla", hogy milyen rossz máshol (videó+galéria)
Hétfőn az iskolákban folytatódik a "forradalom", miután a pénteki tanár-diák közös demonstráció az eddigiekhez képest visszafogott érdeklődés mellett zajlott. A mintegy három-négyezer fős demonstráció gerinceként ismét megtudhattuk, hogy "nem hagyjuk", hogy "szabad ország, szabad oktatás", de arra is fény derült, hogy "nem adjuk fel"– utóbbi rigmus vélhetően a korábbiakhoz képest alacsony létszámnak szólhatott. Ezen kívül annak is utánajártunk, hogy pontosan mi zavarja a legjobban a diákokat. Mint kiderült, a magas óraszám és a tanárok alacsony fizetése mellett az zavarja a diákokat, hogy úgy hallották, máshol nagyon rosszak a körülmények.
A tüntető diákok ultimátumot adtak az MTVA-nak
Az Egységes Diákfront a 24.hu szerkesztőségéhez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy eddig a március 16-ai demonstráció, a szeptember 2-ai vonulás, az október 5-ei hídfoglalás és az október 11-ei tüntetés szervezőjeként elmaradt a meghívása, ezért immár követeli a szereplést a köztévétől.
Feljelentették a péntek este a közmédiánál tüntetőket
Bejelentéssel fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz és a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez Tényi István, aki a péntek esti MTVA székház előtti tüntetés kapcsán garázdaság vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett bejelentést.
Hadházyék tüntettek a sajtószabadságért, majd megmagyarázták, hogy mit is jelent az nekik (videó)
Hibrid forradalom egy hibrid rezsim leváltására – e vezérelv mentén próbált Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kormányt buktatni november 4-én, az MTVA székháznál. Egy hetes sátras táborozás után békés, a gyakorlatban mégis „gyújtogatós”, „ostrom” szerű tüntetésre bujtotta fel a néhány száz fős tömeget. Majd mivel az esemény koordinálatlanságát és céltalanságát is megunták az egybegyűltek végül hazamentek. Hadházy a fáklyás-élőlánc demonstrációt megelőző színpadi felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy mivel szerinte ma Magyarországon nincs demokrácia, hanem egyfajta „hibrid rezsim” áll fent ezért ehhez mérten egy úgynevezett hibrid forradalomra van szükség ahhoz, hogy a demokratikus rend helyre állhasson és így többek között a szabad sajtó is visszanyerje eredeti funkcióját. A tömegben a Pesti Srácok stábja is jelen volt ezért a helyszínen kérdeztük a politikust arról, hogyan vélekedik a sajtó szabadságáról és a demokrácia hiányáról a magyar politikai élet szereplőinek megnyilvánulásait tekintve. Erre pedig a tüntetésen meghirdetett elvek ellenére sem kaptunk választ.
Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett
Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett, a félelem és a gyűlölet ellen. A "Csehország a félelem ellen. Megbirkózunk vele!" jelszó alatt megrendezett nagygyűlést a Millió pillanat a demokráciáért elnevezésű polgári mozgalom kezdeményezte.
Több ezren tüntettek a szavazatszámlálás megismétlése ellen Bosznia-Hercegovinában
Rendőri becslések szerint mintegy harmincezren vonultak utcára kedd este Banja Lukában, hogy leállítsák az októberi eleji választás szavazatszámlálásának megismétlését.
Üzentek a tüntetők: A kormányváltás fontosabb, mint a tanárok béremelése (videó)
Az ellenzék ismét nagyot alakított. A tőlük elvárt módon emlékeztek meg 1956 hőseiről: sehogy. Az általuk szervezett megemlékezés egybeolvad a tanártüntetéssel és az erősebb ideológia győzött. Október 23-án is sikerült egy öblöset orbánozniuk. Fények, koncert és fesztiváli hangulat övezte a rendezvényt, ahol mindre emlékeztek, csak az 56-os hősökre nem.
Fröcsögő gyűlölet valódi célok nélkül – újra tüntettek a balosok, az 1956-os forradalomról egy szó se esett
1956. október 23-a nem véletlenül nemzeti ünnepünk, hiszen a forradalom és szabadságharc fontos mérföldkő a magyar nemzet életében. Ez persze nem mindenkinél van így, hiszen az ünnepet sokan arra használják föl, hogy a gyűlöletüket méltatlan formában vezessék le. Az elvileg tanártüntetésnek meghirdetett össznépi hőbörgést az eredeti kérések ellenére a baloldali pártok potentátjai is nagy számban látogatták, hiszen a ragadós kezű Gréczy Zsolt, Dobrev Klára, a DK-hoz csapódó Déri Tibor és a megmaradt MSZP szinte összes politikusa látható volt a tömegben. A PestiSrácok.hu stábja Kunhalmi Ágnesnek tett föl néhány kérdést, de a szocialisták társelnöke dörzsölten terelt a kellemetlen témák hallatán. Rendkívül szánalmas pillanat volt, amikor a BME előtti nagyszínpadhoz átvonuló emberek a Belmondo együttes különösen indiszponáltan viselkedő frontemberét hallgathatták, aki két zeneszám között érthetetlen stílusban szidta a kormányt. A frontember, a nagy forradalmár nemrégiben mosolyogva zsebelte be ugyanettől a diktatórikus kormánytól az állami támogatást, akkor nem érezte a diktatúra szorítását. A nagy dzsembori, a mintegy 20-30 ezer ember egy apróságról feledkezett meg, arról, hogy az esemény október 23-án zajlott, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, ez azonban sajnos senkit sem érdekelt. Nézzétek meg videónkat!
Karácsony Gergely is forradalmárnak képzeli magát
1956-ban is a diákokkal indult… Hatvanhat évvel ezelőtt is a diákok 16 pontja indította útjára a forradalmi ellenállást, erre is emlékezünk a mai nemzeti ünnepen, amikor újra nemzeti ügy mellett kell kiállnunk. Mert az oktatás ügye valódi nemzeti ügy, a diákok és a tanárok ügyével nem megosztani, hanem egyesíteni lehet és kell is az országot - írja közösségi oldalán a főpolgármester, így toborozva az embereket, hogy ne süljenek fel azzal, hogy megint kétszázan vesznek részt a megmozdulásukon.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
