ukrajna
Ukrajna: a pokol kezdete vagy tisztítótűz?
Ezzel még tartoztam... Mert hogy a múlt keddi vezércikk első fele olyan hosszú lett, hogy végül - az olvasók túlterhelését elkerülendő - a második fele erre a hétre maradt. Akkor végigvettük, hogy ki miért áll valamelyik fél pártján ebben a konfliktusban. A mostaniban pedig óvatos optimizmussal szeretnék arról elmélkedni, milyen eredménye, rejtett pozitívuma lehet a háborúnak.Újabb rekordra ugrott az európai gázár
Jelentősen, több mint 40 százalékkal emelkedett, és ezzel újabb rekordszintre nőtt a gáz ára hétfőn a kereskedés első órájában a holland gáztőzsdén.Ferenc pápa: a Szentszék készen áll mindent megtenni a béke érdekében
A Szentszék készen áll mindent megtenni a béke érdekében - hangsúlyozta Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott beszédében vasárnap. A katolikus egyházfő szavai szerint néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa.Georg Spöttle: a szívem szakad meg a felfegyverzett gyerekekért
Mennyit ér a hatalom? Ukrajna keményen védekezik, az tény. Még az orosz hadvezetést is meglepte, hogy milyen ellenállásba ütköznek csapatai. Volodimir Zelenszij ukrán elnök pedig minden lehetséges fórumon hazafias szavakkal lelkesíti a népet, hogy mindenki ragadjon fegyvert és harcoljon Ukrajna szabadságáért.A magyarok négyötöde támogatja az ukrajnai menekültek befogadását, még az ellenzéki szavazók 78 százaléka is
A magyarok négyötöde (79 százalék) szerint be kell fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket, mindenféle korlátozások nélkül – derül ki a Társadalomkutató felméréséből. A kutatás szerint a magyarok pártállástól, lakóhelytől és korcsoporttól függetlenül szolidárisak Ukrajna népével, minden vizsgált csoportban legalább kétharmados többsége van a menekültek támogatásának, tehát az ügyről való vélekedés hídként köti össze Magyarország társadalmi csoportjait.Én nem akarok JÓEMBER© lenni
Egy héttel az orosz-ukrán háború kitörése után kijelenthetjük, hogy Ukrajna lerohanása nem egészen úgy sült el, ahogyan azt Moszkvában eltervezték, gazdasági és főleg kommunikációs fronton pedig teljes arcvesztés lett Oroszország osztályrésze. Normális ember a történtek után nem szimpatizálhat nyilvánosan az oroszokkal és főleg Putyinnal, erre a háborúra ugyanis egész egyszerűen nincs mentség. Még ha talán sikerülne is megbuktatni a kijevi rezsimet és kiharcolni Ukrajna föderalizációját – esetleg a béketárgyalások eredményeképpen valamilyen kompromisszum révén kárpótolni az ukrajnai kisebbségeket az őket ért jogfosztásért –, Oroszország renoméjának már ettől függetlenül is nagyjából vége van. Szomorú ezt látni, azt pedig végképp, hogy a náci ideológia (tkp. az ukrán állampolitika) ezzel párhuzamosan hogyan dicsőül meg és lesz egészen vállalható világszerte. Kék-sárgába borul a világ, a helyi karigerik mindenhol kitűzik az ukrán zászlókat, elönt mindenkit a forradalmi szimpátia, Kijev újra tündököl a saját áldozatiságának nagyszerűségében, a CIA pedig csendben elélvez. És ha engem mindez undorral tölt el, akkor máris Putyin oldalán találom magam? Hogy is van ez?A nagyhatalmi játszmákban Európa lábon lőtte saját magát a szankciókkal – Nemcsak az orosz–ukrán háború miatt kellene aggódnunk (1. rész)
A világ napjainkban veszélyesebbnek tűnik, mint az 1980-as évek vége óta bármikor. A kelet-európai és a kelet-kínai-tengeri valódi érdekellentétek az elmúlt évtizedek első komoly nagyhatalmi konfliktusához vezettek, de a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és a Himalájában is tovább parázslik a válság.A világon zajló háborúkról szóló híradásokból csak töredékét tudjuk meg mindannak a borzalomnak, amit évek, akár évtizedek óta napi szinten megélnek az ott élő emberek, azok a civilek, akikről a nagyhatalmak „járulékos veszteségként” beszélnek, ha egy-egy támadásban nők és gyermekek is meghalnak.A franciák átrajzolták a térképet – Gőzük sincs arról, ki hol él errefelé
Nézzék meg ezt a két képernyőképet, és mindent megértenek, miért olyan a fényes a Nyugat, amilyen. És mit gondolhatnak rólunk.Putyin előre megmondta, hogy új világrendet akar – PS-interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Putyin megtévesztette a világot, de érdemes felidézni a pekingi látogatását a téli olimpia idején, ahol elég világosan fogalmazott a tekintetben, hogy új világrendet akar. Ebből az következik, hogy a fennálló rend mind politikailag, mind jogi értelemben nem megfelelő számára, és ezen változtatni akar – fogalmazott portálunknak adott elemző interjújában Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szekértő hozzátette: a Nyugat, de különösen az USA stratégiai hibája, hogy Oroszország Kína felé "sodródott", amely feltörekvő nagyhatalomként szintén a világrend átformálását tűzte ki célul. Tóth Norbert szólt arról is: nem tudhatjuk, hogy milyen lesz Ukrajna, ha lesz egyáltalán a háborút követően, de a kárpátaljai magyarság érdekeit eddig is nagyon nehéz volt képviselni, az orosz támadás után azonban az ukránok feltehetően még kevésbé akarnak majd hallani kisebbségi jogokról, amelyeket az orosz közösséghez kapcsolnak. Megjegyezte: nem attól kell tartani, hogy a NATO reagál, hanem hogy egyes tagállamokat vissza kell fogni, ha az oroszok túl mélyen behatolnak Ukrajnába. Utalt arra is, hogy a posztszovjet országok nem közeledhetnek a NATO-hoz vagy az EU-hoz anélkül, hogy abból konfliktus ne legyen, különösen azért, mert a Nyugat befolyási övezete Oroszország felé növekszik, terjed, és ez előbb-utóbb Oroszországot komoly kihívás elé állítja társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetét tekintve. A szakértő szerint Oroszország egésze azokkal a társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, ahogy a nyugati országok zöme működik, jó eséllyel működésképtelenné válna, szétesne. Az oroszok tehát azt gondolják, hogy egy Európai Unió-típusú demokratikus berendezkedéssel nem tudnák egyben tartani az országot, amit potenciális veszélyként élnek meg.Ajánljuk még

















