Pesti Srácok

úzvölgyi román pogrom

Meghatározta az idei csíksomlyói búcsú hangulatát az Úzvölgyén elkövetett román pogrom (PS-videó!)

Csibra Tibor Magyar ugar 2019 június 8.
A megszokott áhítat és béke jellemezte az idei csíksomlyói búcsú fő programját, a Nagysomlyó- és a Kissomlyó-hegy közötti nyeregben bemutatott szentmisét. A szomorú várakozásoknak megfelelően a magyarság egyik legfőbb keresztény ünnepét ugyanakkor meghatározta a csütörtöki román pogrom, amikor a Dél-Romániából szervezetten utaztatott, futballhuligánokból és a leitatott lumpen csőcselékből álló csoport erőszakkal elfoglalta az úzvölgyi katonatemetőt, meggyalázták a magyar sírokat, majd minden szabályt mellőzve felszentelték a saját, sebtében felállított emlékművüket. A csíksomlyói hármas oltárnál összegyűlt zarándokok lényegesen többen voltak, mint egy hete, amikor Ferenc pápa a Katolikus Anyaszentegyház történetében első főpásztorként látogatott el a Mária-kegyhelyre. Szombaton a hívek száma becslések szerint elérte a kétszázezret. A szentmise szónoka Pál József Csaba volt. A temesvári megyéspüspök a szentbeszédben többször megemlítette az Úzvölgyén történteket, és a könyörgésben is Isten áldását kérte azokra, akik jelenleg kisebbségként élnek ősi szülőföldjükön. A szertartás után Áder János kegyelet-, illetve törvénysértőnek, a nemzetközi szerződéseket megsértőnek nevezte azt, ami a katonatemetőben történt. A köztársasági elnök erkölcstelennek, civilizálatlannak minősítette a történteket, a jövő teendőiről pedig elmondta, hogy kizárólag szakemberek – történészek, levéltárosok – véleményének meghallgatása, alapos kutatómunka után derülhet csak ki az, hogy Úzvölgyén valóban nyugszanak-e román katonák. Egy soviniszta csoport barbár támadásának nevezte az úzvölgyi pogromot Harrach Péter, aki hozzátette: személy szerint különösen megrázták a történtek, mivel két nappal a támadás előtt koszorúzta meg a helyszínen a világháborúkban elesett magyar katonák emlékművét. A KDNP országgyűlési frakciójának vezetője reményét fejezte ki, hogy egy elszigetelt szélsőséges csoport akciója volt az attak, és abban nem vettek részt a román állam tisztségviselői, ahogy arra egyébként egyre több jel utal.

Pogrom Úzvölgyén! - Cinkos hatósági segédlettel, kitépett keresztekkel verték a románok a katonatemetőt védő székelyeket! (László Petra és Csibra Tibor videótudósítása)

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2019 június 6.
MEGÉRKEZTEK KOLLÉGÁNK VIDEÓBEJELENTKEZÉSEI A HELYSZÍNRŐL! A jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „ki a magyarokkal az országból” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. A magyarok-székelyek egy része menekülni kényszerült, az idősek és asszonyok közül többen sírtak – tájékoztatott a helyszínről Csibra Tibor és László Petra kollégánk és a Székelyhon.ro. A román csendőrség szerint ugyanakkor semmilyen atrocitás nem történt, így kollégáink képzelődtek, amikor például azt látták, hogy a közvetlen közelükben kővel bántalmaznak egy idős hölgyet. Videótudósításaink késésének hátterében az állhatott, hogy információink szerint a románok blokkolták a telekommunikációt a helyszínen. A Külügyminisztérium az esti órákban jelentette be, hogy tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek. Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője Facebook-bejegyzésében szólította fel a román miniszterelnököt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát. Menczer Tamás államtikár csütörtök este jelentette be Facebook-profilján, hogy péntekre a Külgazdasági- és Külügyminisztérium berendelte a budapesti román nagykövetet. Cikkünk végén megismerkedhet az Úzvölgyi első és második világháborús hősi temető történetével és a Székelyhon.ro részletes írása alapján azzal, hogy a szomszédos, Bákó megyei község román vezetése még a román hatóságok álláspontját és a román törvényeket is semmibe vette, amikor elbitorolta a temetőt Hargita megyétől, majd oda minden történeti bizonyíték nélkül román sírokat vizionálva emlékművet és kőkeresztek sorát állíttatta fel, meggyalázva és megbolygatva az elsősorban magyar és osztrák katonák nyughelyéül szolgáló sírkertet.
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.