vezető
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk. Novák Katalin a PestiTV-ben: kötelességünk megóvni gyermekeinket az LMBTQ-propagandától (VIDEÓ)
Egyfajta gondolatrendőrség ül rajtunk, ami lassan beköltözik a családok életébe is – egyebek mellett erről is beszélt Novák Katalin a PestiTV-nek adott exkluzív interjújában. A családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden Szarvas Szilveszter vendégeként a műsorban arról is kifejtette álláspontját, miért tartották fontosnak alaptörvényben rögzíteni azt az egyébként alapvető evidenciát, mely szerint az anya nő, az apa pedig férfi. Emellett úgy fogalmazott: hiányzik a bátorság a nyugati politikusokból, ennek okát pedig abban látja, hogy különböző pressziók miatt mára már egyfajta gondolatrendőrség működik, ami a családi életben is megjelenik. Novák Katalin hangsúlyozta: természetes, hogy védeni kell a kisebbséget. Szerinte ezt azonban nem úgy kell megtenni, hogy a többségi társadalom érdeke sérüljön, az LMBTQ-jogok beleültetése a jogállamiságba pedig egyáltalán nem lehet kritériuma az Európai Unióban való tagságunknak. Miért fontos a foci?
Már négy éve is magával ragadó volt a körúti hangulat, amikor az Éjjel soha nem érhetett véget... De amikor a Puskás Stadion megnyitóján felállt 65 ezer ember (mínusz egy), és egyként énekelte, hogy “mi egy vérből valók vagyunk”, attól még most is libabőrös leszek. Sosem voltam különösebben nagy rajongó. Focizni mindig szerettem, de sok-sok éve nem játszom. Lehet, hogy a térdem se örülne, de az is lehet, ez csak magyarázat, és simán csak máshogy alakult. Más sportok érdekeltek jobban, amikben jobb vagyok, amik jobban illenek a testi adottságaimhoz is, meg a személyiségemhez is. Lebontanák a győri színházat, a szocialista építészet "műremekét" (Videó)
Kiverte a biztosítékot balliberális körökben, amikor Győr polgármestere bejelentette: felújítás helyett inkább lebontanák a Győri Nemzeti Színház épületét, annak helyén pedig nemcsak egy új színház, hanem kulturális negyed létesülne. Bár a lebontás mellett szakmai érvek hosszú sora áll – akusztikája katasztrofális, kialakítása elavult, a rekonstrukcióhoz is szinte teljesen vissza kellene bontani és még egy ilyen átépítéssel sem tudna annyit, mint egy korszerű, új épület –, a balliberális sajtó és ellenzéki politikusok hada azonnal őrült tiltakozásba kezdett. A győriek egy része sem fogadta kitörő örömmel a bontási szándékot, hiszen a színház a győri kulturális élet színterévé vált. A bontás mellett szóló érvek azonban vitathatatlanok, amivel ma már a városban élők nagy része is egyetért - bár ezt az ellenzék képviselőinek és a balliberális sajtónak nem igazán sikerült értelmeznie. Azoknak az ellenállása, akik úgy álltak színházvédőnek, hogy talán sosem jártak a Győri Nemzeti Színházban, mellesleg szintén érthető, az ok a napnál világosabb: a Győri Nemzeti Színház a Kádár-kor egyik legjelentősebb beruházása volt. A hazai szocialista építészet "műremeke", amit odaállítottak a barokk belváros szívébe, még csak nem is egyedi. S hogy vajon miért nem az? A PestiTV-nek Dézsi Csaba András adott interjút, aki egyebek mellett erről is kifejtette véleményét. A beszélgetés második része következik. Nézzék meg, érdemes!