Pesti Srácok

vezető

Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény

Magyar ugar 2020 november 24.
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.

Lebontanák a győri színházat, a szocialista építészet "műremekét" (Videó)

Exkluzív 2020 november 23.
Kiverte a biztosítékot balliberális körökben, amikor Győr polgármestere bejelentette: felújítás helyett inkább lebontanák a Győri Nemzeti Színház épületét, annak helyén pedig nemcsak egy új színház, hanem kulturális negyed létesülne. Bár a lebontás mellett szakmai érvek hosszú sora áll – akusztikája katasztrofális, kialakítása elavult, a rekonstrukcióhoz is szinte teljesen vissza kellene bontani és még egy ilyen átépítéssel sem tudna annyit, mint egy korszerű, új épület –, a balliberális sajtó és ellenzéki politikusok hada azonnal őrült tiltakozásba kezdett. A győriek egy része sem fogadta kitörő örömmel a bontási szándékot, hiszen a színház a győri kulturális élet színterévé vált. A bontás mellett szóló érvek azonban vitathatatlanok, amivel ma már a városban élők nagy része is egyetért - bár ezt az ellenzék képviselőinek és a balliberális sajtónak nem igazán sikerült értelmeznie. Azoknak az ellenállása, akik úgy álltak színházvédőnek, hogy talán sosem jártak a Győri Nemzeti Színházban, mellesleg szintén érthető, az ok a napnál világosabb: a Győri Nemzeti Színház a Kádár-kor egyik legjelentősebb beruházása volt. A hazai szocialista építészet "műremeke", amit odaállítottak a barokk belváros szívébe, még csak nem is egyedi. S hogy vajon miért nem az? A PestiTV-nek Dézsi Csaba András adott interjút, aki egyebek mellett erről is kifejtette véleményét. A beszélgetés második része következik. Nézzék meg, érdemes!