vezető
Addig relativizálta a sajtó az atomháborút, hogy lehet, hogy kapunk egyet
Amióta kitört az orosz-ukrán háború hetente bukkan fel a sajtóban egy-egy főcím azzal, hogy "Putyin atomháborúra készül", vagy éppen azzal, hogy "Szükségesetén atomfegyvert is bevetnének a franciák/németek/angolok (nem kívánt törlendő), hogy megállítsák Putyint". Mindeközben a zseniális katonai szakértők arról értekeznek, hogy egy korlátozott nukleáris támadás még nem jelentené a világvégét, ugyan, nem is olyan rossz az, és ha ez az ára, hogy a kijevi gyerekkórház megússza, hát legyen. Csak az a baj, hogy mi itt Nyugaton annyira mindennapossá tettük a témát, hogy tőlünk keletebbre mindjárt elsülnek azok a rakéták. A régi iPod Shuffle-nek és az unalomnak rengeteg köze van az életveszélyes politikai döntésekhez
Ahogy az ember öregszik, úgy kezd egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítani régi kütyüknek, amik annak idején örömet okoztak. Éppen ezért tölt el boldogsággal, amikor az én koromban azt látom, hogy Amerikában a Z generáció életében újra divat a klasszikus iPod Shuffle, amiért kapkodnak a fiatalok, pedig már nem is gyártják. Tudják, arról a kütyüről beszélek, aminek még nem volt érintőképernyője, csak egy pici kontrollpanel az elején, és akkora, mint egy öngyújtó, rá lehet csíptetni az övre. Ja, természetesen csak bedugós fülhallgatóval használható. Ez látszólag teljesen jelentéktelen téma, de ha meg akarjuk érteni, hogy miért van, hogy jólétben unatkozó emberek valamiért le akarnak számolni a biztonságot jelentő civilizációjukkal, vagy hogy miért akarnak mindenképpen háborút Oroszországgal, akkor mégis érdemes gondolkozni az iPod Shuffle-ön, és ezen a jelenségen.