vezető
Hadházy Ákos, korunk legnagyobb politikai szédelgője, aki a munkahelye helyett inkább vadkempingezni jár
Kétféle ellenzéki politikus létezik: az egyik, akit Hadházy Ákos már átvert, és a másik, akit majd át fog verni – legalábbis a 2010 utáni, permanens ellenzékváltás lázában égő „politikai elitet” tekintetbe véve. Természetesen kivételt képez ez alól (is) Gyurcsány Ferenc köre, akik elég ravaszok ahhoz, hogy korunk legnagyobb politikai szédelgője átvágja őket a palánkon. Megjárta már az LMP, legutóbb a Momentum, de a Jobbik is hülyét csinált magából akkor, mikor – valami kollektív elmezavarból kifolyólag – az állatorvosi diplomával rendelkező Hadházyt jelölte legfőbb ügyésznek abban a szivárványkoalícióban, ami még az árnyékkormány szintjére sem jutott el. Lassan mindenkit átvert már, nem is bíznak meg benne a baloldalon. Egyedül az unokatestvér Márki-Zay Péter maradt hűséges hozzá. Zsák a foltját - szokták mondani.
Minden jó, ha a vége jó, megvan a kötelező győzelem a nyitómeccsen! - Női kézilabda Európa-bajnokság: Magyarország-Svájc 33-28 (12-14)
A gyenge első félidőt eredményes és jó második játékrész követett és ez elég is volt ahhoz, hogy a magyar női kézilabda-válogatott sikerrel vegye a nyitómeccset a ma rajtoló női kézilabda Európa-bajnokságon. A Ljubljanában lejátszott, Svájc elleni meccsen válogatottunk ötgólos győzelmet (33-28) aratott, így szinte biztosan bejutott a kontinenstorna középdöntőjébe!
Szeretnek-e a fiatalok dolgozni? - Libz of TikTok Hungary
A Libz of TikTok Hungary legújabb adásában Tóth Bettivel és Varga Ádámmal a fiatalok munkavállalási kedvéről beszélgettünk. Az adásban azt fejtegettük, hogy a közösségi média világa mennyiben változtatta meg a munkához való viszonyunkat. Mennyire lett multifunkcionális egy fiatal munkavállaló attól, hogy az információs zajban nőtt fel? Ezekre kerestük a válaszokat. Kövessetek minket YouTube-on és TikTokon is!
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
A megszállás sötét napja
Az ötvenhatos forradalom, a rákosista kommunista diktatúra elleni felkelés október utolsó hetében robbant ki egy napfényes, őszi délutánon. Az eleinte békés felvonulást, tiltakozást október 23-án éjjel, a Magyar Rádió előtti ávéhás vérengzés változtatta forradalommá, fegyveres harccá.
Orbán Viktor: egész Európa szenved a brüsszeli szankcióktól
"Egész Európa szenved a brüsszeli szankcióktól. Megvédjük a gazdaságot, megvédjük a magyar munkahelyeket!" - írta Orbán Viktor pénteken reggel közösségi oldalán.
Nagy Imre az utolsó tettével is százakat küldött a halálba
Nagy Imre hosszan sorolható bűneihez az is hozzátartozik, ahogy utolsó rádióbeszédében azt állította, csapataik harcban állnak, a kormány pedig a helyén van. Éppen ezért itt és most azokra nem is térnék ki, amely tetteivel annak előtte ártott a magyar nemzetnek. Akik a téma iránt érdeklődnek, azok több cikkben és tévés vitában is megtudhatták Nagy Imréről a véleményemet.
A szabadság őrzői: az 1956-osok vallomása 66 évvel a forradalom után (PS-videó!)
"És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik. Ők, akik örökségbe kapták: Ilyen nagy dolog a Szabadság?" - írja Márai. Ők tudják. Ők, történelmünk élő emlékezetei, akik 66 évvel ezelőtt, tizenéves, szinte gyerek fejjel, gondolkodás nélkül fogták meg a fegyvert, mert hittek egy szabad Magyarország reményében. Hőseinket, az 56-osokat ugyan bitóra küldhették, sortűz elé állíthatták, félsüketre verhették, deportálhatták, sötét rideg cellába vethették, de a szabad Magyarország eszményét nem vehették el tőlük soha. Hiába teltek el még évtizedek, a kommunista rezsim uralmát 1956 roppantotta meg - 56-os hőseink nélkül 89 sem jöhetett volna el.
Az akarat megvolt, de gólt szerezni nem sikerült – Labdarúgó Európa Liga: Trabzonspor–Ferencváros 1–0 (1–0)
Bár becsülettel küzdött és az utolsó fél órában helyzeteket is kidolgozott a Ferencváros Trabzonban, végül elveszítette utolsó csoportmeccsét a labdarúgó Európa Ligában. A magyar bajnoknak ennek ellenére maximális kalapemelés jár őszi kupaszerepléséért, hiszen csoportját megnyerve bejutott az EL legjobb tizenhat csapata közé.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
