videó
Egy évvel a választások előtt – Szemügyre vettük Karácsony Gergely fővárosi projektjeit (Videó)
Na jó, a címben azért kicsit csaltunk, hiszen nemcsak Karácsony Gergely saját projektjeit vettük górcső alá, hiszen bár divatosak a rövid videók, azért egy gif-nél hosszabb tartalmat próbáltunk meg összehozni. A főpolgármesternek ugyanis saját ötlete nem sok volt, másokét azonban annál inkább szereti kisajátítani. Még akkor is, ha ezen projektek leginkább éppen miatta húzódtak el, vagy drágultak meg jelentősen. A Lánchíd felújítása 5 milliárddal drágult, a Biodóm előbb lesz az enyészeté, mintsem elkészül, ha Karácsonyon múlik – ennyit sikerült megvalósítani a bő 200 milliárdos tartalékból. Emellett pedig virágtalan "méhlegelők", amíg a szem ellát, és harc mindenféle fejlesztés ellen, amit a kormány megfinanszírozott Budapesten. A dugókat és a működésképtelen közösségi wc-t pedig már csak vigaszdíjra jelöljük. Kocsmai igazságok – Nem lehet tudni, ki robbantotta fel a gátat, csak az a biztos, hogy sok tízezer embernek pusztul el az otthona
Több köbkilométernyi víz zúdul több tízezer ember otthonára, a környezeti károk felmérhetetlenek, ellelhetetlenül egy atomerőmű és egy vízierőmű működése, és még azt sem tudjuk, ki robbantott, és megindult-e az ukrán ellentámadás. A Szovjetunió idején ez az egész egy ország és egy gazdasági térség volt; nehéz itt úgy kárt csinálni az ellenségnek, hogy magának ne ártson a támadó. Az úgynevezett "kritikus infrastruktúra" elleni támadások egyre gyakoribbak lesznek, most majd mindenki megtudja, milyen is az igazi háború. Az ukránok és az oroszok már tudják. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Hortay Olivér a PS-nek: Brüsszel már rég átlépett az ésszerűség határán – Mi kérdezünk
Nem tanult az Oroszország elleni szankciókból Brüsszel, így most a kínai oroszlán bajszát rángatja a szankciós tervezetekkel, ez pedig Kínát kibillentheti a háborúban elfoglalt semleges pozícióból. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője szerint ezzel egyidőben az arab országok is nyíltan szembefordultak az euroatlanti világgal azáltal, hogy az OPEC-országok önkéntesen vállalták kitermelésük csökkentését, amely döntés áttételesen Oroszországnak kedvez, hiszen az orosz nyersolaj így ismét piacot talál – miközben Európának egyre kevesebb erőforrás marad. Hortay felidézte: Brüsszelben már nem Oroszország gazdasági megroppantásáról beszélnek, hanem erkölcsi kötelességről az újabb szankciók bevezetése közben. Legalább a morális piedesztálról az sem látszik olyan élesen, hogy Európa továbbra is (részben) orosz olajat vesz, csak más országokon átforgatva, hiszen a kontinens csak a saját maga által meghozott szankciók megkerülésével tudja kielégíteni energiaszükségletét. Ugyanakkor ez a felfogásmód már túl van az ésszerűség határán, a Kínával való gazdasági hazardírozás pedig még a korábbi szankcióknál is katasztrofálisabb következményekkel járhat kontinensünkre nézve.