Csak a héten két magyar műholdat lőnek ki – üzente Szijjártó a kétkedő balliberális űrszakértőknek

Csütörtöki sajtótájékoztatóján tette helyre Szijjártó Péter a magyar űrkutatási eredményekből rendszeresen gúnyt űző ellenzéki médiát, amikor újságírói kérdésre elmondta: a magyar közvélemény jellemzően nincs kellően tisztában azzal, milyen szellemi és technológiai kapacitásokkal rendelkezik az ország. Mint a külgazdasági- és külügyminiszter kifejtette: bár korábban többször szó esett a Masat–1 elnevezésű első magyar műholdról, azt mégis kevesen tudják, hogy ezen a héten a magyar űripar történelmének második és harmadik műholdját is fellövik egy új-zélandi platformról. Arról is beszélt, hogy a jelenleg folyó két legnagyobb orosz űrkutatási projektben hetven százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van, és szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy Farkas Bertalan űrutazásának negyvenedik évfordulója kapcsán ismét magyar űrhajós legyen az, aki a magyar fejlesztésű űreszközökkel megkezdi a kutatásokat.

Szijjártó Péter csütörtöki, eredetileg más témában tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre beszélt arról, hogy ma Magyarországon méltatlanul figyelmen kívül hagyott módon halmozódott fel számtalan, az űriparhoz kapcsolódó tudás és technológia. Mint hozzátette, nagyon sok nemzetközi űripari frakcióban, együttműködésben, az űrt érintő kutatási projektekben magas a magyar szellemi és technológiai tartalom. Példaként említette, hogy Oroszország jelenleg két fontos űrkutatási projektet visz: az egyik a nemzetközi űrállomásra feljuttatandó mérő-, vizsgálati- és kísérőeszközök fejlesztése, a másik pedig egy mikroműhold-flottának a felállítása, amely az űr-időjárással kapcsolatos méréseket fog végezni a 2022-2024-es időszaktól kezdődően. Szijjártó Péter kiemelte: mind a két kutatásban közel hetven százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van, mivel jó néhány olyan magyar vállalat és egyetemi kutatóközpont van, amelyek világszinten is versenyképes technológiák fejlesztésével foglalkoznak, és részt vesznek kutatási programokban. A külügyminiszter hangsúlyozta: az űripar még a világgazdaság legrosszabb éveiben is 6-8 százalékos növekedést tudott felmutatni. Úgy vélte, egyértelmű, hogy a jövő megújuló világgazdaságának egyik legfontosabb iparágáról beszélünk,

ezért is nagyon fontos, hogy mindkét hetven százalékos magyar hozzáadott értékű globális szempontból is fontos orosz űrkutatási program orosz-magyar programként fusson a jövőben.

Jogos igény, hogy magyar űrhajós kezelje a magyar fejlesztésű eszközöket

Szijjártó Péter elmondta: jövőre ünnepeljük Farkas Bertalan űrrepülésének negyvenedik évfordulóját, amelynek alkalmával az űrhajós világkongresszust Budapesten fogják megrendezni. Ennek apropóján is fontos, szakmai konszenzust élvező célkitűzés, hogy 2024-ig egy második magyar kutató-űrhajóst is fel tudjunk küldeni a nemzetközi űrállomásra. Mint kifejtette, ez nemzeti szempontból azért is fontos, mivel éppen a 2022–2024 közötti időszakra tehető, amikor a jelentős magyar hozzáadott értékkel rendelkező mérő- és kutatóeszközök felkerülnek a Nemzetközi Űrállomásra, és véleménye szerint Magyarország jogosan szeretné elérni, hogy egy magyar űrhajós kezdje el a kutatásokat ezekkel az eszközökkel. Hozzátette: az elkövetkezendő három évre a projekt lebonyolításához 7-10 milliárdot kell elkülöníteni a költségvetésben.

A rendelkezésre álló időszak elég arra, hogy 3-4 potenciális magyar űrhajós kiképzése megtörténjen; ennyit kell kiképezni ahhoz, hogy egy végül feljuthasson a világűrbe

– jelentette ki.

Masat követői

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az oroszokkal való együttműködést az indokolja, hogy jelenleg ők tudják feljuttatni az űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra, mivel Kína csak kínai űrhajósokat szállít. Ugyanakkor hozzátette: az Európai Űrügynökség keretében is folynak jelentős fejlesztési együttműködések. Szijjártó Péter végezetül e kétkedő véleményekre utalva elmondta: a magyar közvélemény jellemzősen nincs kellően tisztában azzal, milyen szellemi és technológiai kapacitásokkal rendelkezik az ország. Mint kifejtette, bár korábban többször szó esett a Masat elnevezésű első magyar műholdról, azt mégis kevesen tudják, hogy ezen a héten a magyar űripar történelmének második és harmadik műholdját is fellövik egy új-zélandi platformról.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illuszráció)