A péntek este óta lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt a Zala megyei Liszóban és Surdon víz alá kerültek az alacsonyabban fekvő házak, öt családot ki kell telepíteni. Somogy és Zala megyében több helyen szünetel a vasúti közlekedés.
Kalamár Norbert, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI érdeklődésére szombaton elmondta: a jelentős mennyiségű csapadék miatt Liszóban öt házat elöntött a belvíz, emiatt az ott élőket szombaton kitelepítik. A polgármester gondoskodik az érintett házakban élő húsz ember elhelyezéséről.
A vihar és az extrém mennyiségű csapadék miatt péntek este óta Zala megye tucatnyi településén kellett beavatkoznia a katasztrófavédelemnek. Elsősorban az utakra dőlő fák eltávolítására, de több helyen vízszivattyúzás miatt is hívták őket, főleg Zala déli részén.
A Mávinform szombat délelőtt azt közölte, hogy a vihar több felé okoz fennakadásokat Somogy és Zala megyében. A péntek éjjeli, szombat reggeli viharok és esőzések következtében több helyen fák dőltek a vasúti pályára és a felsővezetékre. Zákányban a hirtelen lezúduló csapadék miatt járhatatlanná vált a pálya. Nagykanizsa és Gyékényes, Gyékényes és Őrtilos, Gyékényes és Somogyszob között pótlójáratokra kell átszállni, emiatt jelentősen hosszabb utazási időre kell számítani.
Több helyen még délután is korlátozások várhatók a vasúti közlekedésben.
Forrás: MTI; Fotó:MTI/Varga György
Naprózsa
2020-07-26 at 01:09
Sok helyütt töltés mögött az árvízszint alatt építenek pincéket, oszt rá szoktak csodálkozni, hogy az a csúnya magas talajvíz mit keres az én magántulajdonú pincémben?
És ez a folyékony víz és a nagyképű homo sapiens esete, de lesz még cifrább is: annyira alul vannak méretezve a mai új házaknál a tetőszerkezetek, hogy elég lesz csak egyszer ugyanennek a víznek hó formájában lezúdulnia, és hozzá cuki kis szélvihar, meg erre még egykét hózápor odajegesedve, hogy sorba szakadjanak le a tetők…
A régieknek ugyan nem volt még komputeres tervezőprogramjuk, viszont volt eszük, és minden eshetőségre számolva nem hurkapálcából építkeztek, hanem inkább – károsítókra is számolva – túlméreteztek. De azok a régi kastély, templom, belvárosi tetőszerkezetek nem is fognak leszakadni, mint asszem tavaly a sok hó miatt már kotorták nyugaton le a háztetőkről a havat…
Logikus
2020-07-26 at 10:07
Ebben teljesen igazad van. Akkoriban annak ellenére tudtak jól építkezni, hogy nem volt rá pénz, meg állami támogatás.
A mostaniak nem tudnak, vagy nem akarnak jól építkezni annak ellenére, hogy van rá pénz/állami támogatás.
Logikus
2020-07-25 at 12:47
Magyarországon a házépítéssel egy baj van. Az, hogy soha nem csinálják rendesen. Egy valamire való háznak a fundamentum föld feletti része legalább 70-80 cm kéne legyen, és nem 15-20 cm. Ameddig az emberek nem tanulnak meg alapvető építési technikákat a biztonsághoz, addig sok házba fog bemenni a víz, és sok ház fog tönkremenni.
Erdélyben pl nincs olyan ház, ahol a fundamentum föld feletti része ne közelítené meg a az 1 métert. EZ PEDIG NAGYON JÓ, MERT baj esetén iencsak jó védelmet tud adni a magas fundamentum, és csak egyszer kell fizetni érte, nem pedig sokszor a károk helyreállításánál…
khm
2020-07-25 at 12:55
Dombtetőn lakunk,de még itt is fél méterrel magasabb a ház lakórésze.
Ez itt kissé túlbiztosításnak tűnik,de apámék,nem szarral gurigáztak.
A ház alapja 1,10 mélyen van,mint ahogy ezt sikerült kikutatnom,mikor a vízvezetéket cseréltük. 🙂
Logikus
2020-07-25 at 13:06
Igen, az akkoriak tudtak, hogy kell biztonságosan építkezni.
Tudták azt, hogy az építkezésnél nem szabad spórolni soha a fundamentumból, mert az előbb-utóbb megbosszulja magát és visszaüt…és sokkal drágább lesz a kármentés vagy helyreállítás.
Naprózsa
2020-07-26 at 01:17
A 110 cm alapmélység az un. fagyhatár miatt van, kedves Khm, hogy a talaj jéggé megfagyó és ettől megduzzadt vízlencséitől a talaj ne emelgesse, majd mikor elolvad ne engedje vissza az alapokat, mert az megrepeszti. Alacsonyabb tengerszinten ez 80-90 cm alapmélység, de függ a domborzati magasságtól, ott 110 cm is lehet.
Logikus
2020-07-26 at 10:04
Ez hülyeség! Amikor az ő szülei építették a házat, akkoriban még nem volt ismert olyan fogalom, hogy fagyhatár! Egyszerűen ésszerűen gondolkodtak!
A fölösleges okoskodást mellőzd.
Naprózsa
2020-07-26 at 14:44
50-60 éve is tudták, hogy mi a fagyhatár. Kötelező szabvány volt betartani. Én is nyugger vagyok, mint kedves Khm, s nekem gyerekkoromban már magyarázta a mérnök-tanár édesapám a fagyhatárt, már akkor is kötelező szabvány volt. Legyen kedves nem kioktatni a saját szakmám alapjaiból, inkább örüljenek, hogy ha új információhoz jutnak.
Naprózsa
2020-07-26 at 15:03
Tessék beírni a keresőbe, kedves kételkedők a “fagyhatár” “alapozás” szót. Többek között a vízvezeték szerelők is tudják, és szigorúan tilos kisebb mélységben szerelni földbeli vezetéket mert akár minden évben szétfagyhat. Ezért készítik a vízóra aknákat is mélyebbre. Az alapozásnál pedig (szinte) bármilyen épületről is van szó, az alapot fagyhatár alá kell vinni, mert a talajban lévő víz megduzzad, kiolvad és ez megmozgathatja az alapokat.
Nem néztem utána, hogy ezt a homo sapiens mióta írja elő Európában szabványban, de rég tudhatja, mert régebben épült építményeknél is alkalmazták, nemcsak a mi szüleink fiatalkorában.
TS
2020-07-25 at 13:02
Ráadásul sokan építkeznek (mert megkapják az engedélyt!) régen belvizes helyre, és amikor újra megjelenik a belvíz, lesnek.
Logikus
2020-07-25 at 13:07
Pontosan. Nem is értem, hogy miért nincs ez szigorúbban szabályozva…