Császár Attila: Gyurcsány mindenáron hatalomban akart maradni

Császár Attilával készített interjút a hirado.hu. A beszélgetés során a 2006-os őszi eseményeket, a rendőri brutalitást, Gyurcsány hatalmi játszmáit idézte fel a tudósító. Császár Attila 2006 őszén a Hír Tv legendás, az összes utcai eseményt lefedő élő közvetítéseinek riportere volt. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió ostromát teljes egészében bemutató, kilencórás helyszíni tudósítás, illetve későbbiekben az Oktogonon és a Deák Ferenc téren zajló rendőrterror bemutatása is.

2006-ban hazug kormánya és hazug miniszterelnöke volt Magyarországnak. Ezt nem én állítom, hanem maga Gyurcsány Ferenc vallotta be, amikor azon a bizonyos zárt frakcióülésen azt mondta, hogy hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Ez tizenhat évvel a rendszerváltozás után különösen érzékenyen érintette az embereket – idézte fel a hirado.hu érdeklődésére Császár Attila.

Gyurcsány mindenáron hatalomban akart maradni

Császár Attila azt is leszögezte, hogy Gyurcsány Ferenc mindenáron a hatalomban akart maradni és káoszt akart teremteni.  Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével a rendszerváltás óta az ember idegvégződéseiben motoszkáló rossz megérzések és a jogos bizalmatlanság végleg beigazolódott. A hálózat, a polip átmentette magát a demokrácia keretei közé. Az őszödi beszéd kiszivárgása által az emberek zsigeri szintén megélhették, hogy valójában átverték őket, a saját akaratukat és szabadságvágyukat használták fel ellenük egy kiterjedt politikai elit hatalmának megtartása érdekében. Felvillantak vakuk, és úgy láthattuk őket, ahogyan vannak, mezítelenül és önmagukból kifordulva. Ez a tény még azokat is felkavarta és aktivizálta, akik apolitikusak voltak és általában kerülték a politikai megnyilvánulásokat. Ezek az emberek töltötték meg a Kossuth teret és Budapest utcáit – idézte fel a 2006-os események hátterét. Gyurcsány Ferenc mindenáron a hatalomban akart maradni. Információim szerint arra játszott, hogy el lehessen halasztani az akkor esedékes önkormányzati választásokat. Még a saját párttársaitól is védte a hatalmát, mert szinte bizonyosan belebukott volna az akkori katasztrofális kormányzásba. Ez egy lehetőség lett volna a kommunista utódpártnak arra, hogy törlesszen valamit az ország felé, de végül további három éven át teljes vállszélességgel beálltak Gyurcsány mögé.

Maroknyi rendőr a tévészékháznál

Mindenféle felszerelés és oszlatási taktika nélkül állították oda a tömeg elé azt a maroknyi rendőrt. Csak némelyiknél volt plexipajzs és többüknek még sisak sem jutott. Vagyis már önmagában azoknak a rendőröknek a kiszolgáltatottsága provokáció volt a felvonuló tömeg felé. Ezek a rendőrök egyértelműen áldozatnak lettek odadobva, az életük sem számított. Felállították a színpadot és a díszletet. Már csak vérrel kellett megtölteni a cirkuszt. Ez egy tudatosan koreografált akció volt. A rendőrség politikai eszközként való felhasználása pártállami módszer, amelyben a rendőrség erkölcsileg semmisül meg.

Elképesztő rendőri brutalitás

Drámai esemény volt az “oktogoni csata” is, ahol a hermetikusan körbezárt tüntetőket legalább ezer rendőr minden irányból könnygázzal, gumilövedékkel lőtte szitává. Méghozzá olyan kegyetlen és kíméletlen módon, hogy ott, akinek nem volt halálfélelme, az nem mond igazat. Ugyanilyen súlyú volt október huszonharmadika is, amelyről pontosan, hetekkel korábban tudta a kormányzó elit, hogy a jobboldali és a magyar érzelmű emberek számára kiemelt ünnep, és az addigi események miatt újból provokálni és brutálisan bántalmazni lehet az ártatlan, ünneplő tömeget. Ehhez megvolt az elképesztő rendőri brutalitás, mert olyan rendőrgyakorlóba bújtatott verőemberek voltak ott, akiknek nem volt azonosítójuk, és meg sem szólaltak, csak némán és gépiesen verték az embereket. Az már nem a magyar rendőrség volt (képletesen és szó szerint is), hanem valamiféle megtorló alakulat, amelyről tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedett, mert a TV2-ben, egyenes adásban a miniszterelnök is elismerte, hogy személyesen utasította őket.

Forrás: hirado.hu/Fotó: MTI