Csendesen, de töretlenül zajlik hazánk erdősítése – Újabb lendületet vett a Településfásítási Program

Jelentősebb sajtóvisszhang nélkül, de töretlenül zajlik az Országfásítási Program, amelynek révén a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében 2030-ig 27 százalékra növekszik hazánk erdőborítottsága. A program sikerességéhez jelentősen hozzájárul a Településfásítási Program, amelynek folytatását a héten jelentette be az Agrárminisztérium. Miközben nincs olyan része az országnak, amely kimaradt volna a fatelepítésből, a kezdeményezést egyelőre továbbra sem karolták fel a korábban magukat zöldmozgalomként definiáló szervezetek, illetve azok hangadói…

Nem különösebben meglepő, ha ellenzéki sajtóforrásokból nem értesülhet az ország közvéleménye arról, hogy az Országfásítási Program részeként nemcsak, hogy elindult a Településfásítási Program, hanem folytatódik is. Miután Karácsony Gergely egyik Facebook-bejegyzésében kihírdette a fővárosi klímavészhelyzetet, a kamuzöld szervezetek hangja elcsitult, olyannyira, hogy a Főkert Zrt. megszüntetését is mindenfajta tüntetés nélkül annyiban hagyták. Mindeközben javában zajlik az a kezdeményezés, amely hazánk erdőborítottságát 27 százalékosra kívánja növelni 2030-ig, ezzel is mérsékelve a klímaváltozás negatív hatásait. Jelen állás szerint:

• a Klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormány vállalta, hogy 2030-ig minden világra jövő gyermek után legalább 10-10 facsemetét ültet az országban;
• 2020 őszétől, tíz éven keresztül, minden évben mintegy 150 hektár új erdő települ az állami erdőgazdaságok részvételével;
• a száz évvel ezelőtti egymillió hektárról mára kétmillió fölé nőtt az erdővel borított területek nagysága az országban, és a kabinet programjának köszönhetően ez tovább nő.

Nincs olyan része az országnak, amely a fatelepítésből kimaradt volna

Az Agrárminisztérium a héten jelentette be, hogy már az idén, az ötszázmillió forintos keretből 12 ezer sorfát biztosított az Agrárminisztérium a Településfásítási Programban, a kezdeményezés népszerűségére való tekintettel ugyanakkor újabb egymilliárdos keretből további 24 ezer sorfa elültetésére pályázhatnak a tízezer lakos alatti települések. A június 10-én újranyitott második ütemben 3–4 éves, előnevelt, nagyméretű sorfák elültetésére lesz lehetőség; az Agrárminisztérium a szállítás, a mulcs, a védőrácsok és a támasztó karók beszerzését vállalja.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a program részleteiről szólva, sajtótájékoztatóján elmondta: eddig összesen 474 település igényelt sikeresen fákat, amelyeket 2020 őszén és idén tavasszal szerte az országban elültettek. Mint hozzátette, nincsen olyan része az országnak, amely kimaradt volna a faültetésekből. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a Településfásítási Program a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb és legátfogóbb belterületi fásítási programjává nőtte ki magát. A kezdeményezés hármas célt szolgált: felhívni a figyelmet a fával borított területek növelésének szükségességére, és a vidékfejlesztési program ehhez rendelkezésre álló pályázataira; a kistelepülések zöldítése, az ország környezeti állapotának javítása; illetve a helyi közösségek erősítése. Zambó Péter úgy fogalmazott:

az Agrárminisztérium az egyértelműen pozitív tapasztalatok alapján, a jelentős igényekre tekintettel folytatja a programot, így 2021 őszén, valamint 2022 tavaszán további 24 ezer fát ültethetnek majd el közel ezer magyar kisvárosban, községben.

Az érdeklődő települések június 10–30. között regisztrálhatnak előzetesen az orszagfasitas.hu oldalon, majd július 5-től nyújthatják be igényléseiket.

Fotó: MTI

A kislevelű hárs is méhlegelő

Portálunk a bejelentés kapcsán az Agrárminisztériumtól arról érdeklődött, mennyire közeli vagy távoli cél az előirányzott 27 százalékos erdőborítottság elérése. Mint megtudtuk, 2019 szeptembere óta a Vidékfejlesztési Program keretében már 27 ezer hektár új erdő telepítésre igényeltek támogatást a gazdák. Ezt a folyamatot erősíti a Településfásítási Program is, amely idén dupla keretösszeggel, 1 milliárd forintos támogatással folytatódik tovább. Mint kiemelték, az ütemterv szerint 2030-ra éri el hazánk a 27 százalékos erdőborítottságot.

Megkeresésünkre az Agrárminisztérium arról is tájékoztatott, hogy a Településfásítási Programban a városi viszonyokat jól tűrő fafajokat válogatták ki; közülük is kiemelendő a csertölgy, amely kimondottan ellenáll a klímaváltozásnak, de hasonlóképpen jó adottságokkal rendelkezik a díszalma, a díszkörte, az ezüsthárs, a kislevelű hárs is. Mint hozzátették, e fajták őshonosak hazánkban, a kislevelű hárs pedig kiválóan alkalmas a városi biológiai sokféleség (biodiverzitás) növelésére. Nem elhanyagolható előnye, hogy jó mézelőképessége révén kedvez a beporzóknak.

Mint az Agrárminisztériumtól megtudtuk, a 10 ezer fő fölötti lakosú városokra egyelőre nem tervezik kiterjeszteni a Településfásítási programot, mivel az a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódik.

Újszülöttek erdeje

Hasonló témában tartott sajtótájékoztatót a héten Szentpéteri Sándor, aki kiemelte, hogy az erdőtelepítés fontos eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében. Az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a Klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormány vállalta, hogy 2030-ig minden világra jövő gyermek után legalább 10–10 facsemetét ültet az országban. Mint mondta, 2020 őszétől, tíz éven keresztül, minden évben mintegy 150 hektár új erdő ültetését jelenti mindez az állami erdőgazdaságok részvételével. Az Újszülöttek erdeje program kialakítására és további állami erdőtelepítésekre tavaly az ország klímakvóta-értékesítési bevételeiből fordítottak mintegy kétmilliárd forintot.

Vezetőkép: MTI/Komka Péter