Pesti Srácok

Csengey Dénes: Auschwitz nem arra való, hogy bűnöket takargassunk vele (videóval)

Csengey Dénes: Auschwitz nem arra való, hogy bűnöket takargassunk vele (videóval)

Sokan szerettük Csengey Dénest, aki fájdalmasan fiatalon ment el. 1990-ben készült az a felvétel, amelyben Sándor György író-humoristával beszélget az antiszemitizmusról és az ahhoz hasonlóan nagy bűnről: az antiszemitizmus hamis vádjáról. Csengey kristálytisztán megfogalmazta, hogy másképp gondolunk a rabbira, mint arra a kádárista vezető újságíróra, aki Kádárt és Aczélt is kiszolgálta, és amikor kritizálják, azt mondja: azért támadnak, mert zsidó vagyok. Nem, nem azért. Egy igaz ember gondolatai a magyarság és a magyar zsidóság közös útjáról, és a fegyverként használt gyalázatos bélyegről.

Sohasem titkoltam, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt Csengey Dénes gondolkodása, meg nem alkuvása, nyitottsága miatt nagyon közel áll hozzám. Persze nem csupán én vagyok így ezzel, sokak számára példakép ő, olyan politikus, akiről el lehetett és el lehet hinni, hogy tényleg a közjó, az igazság keresése érdekelte (ajánlott olvasmány: Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága). Ennek ellenére (vagy éppen ezért) kevesen ismerik, főleg a fiatalok közül, pedig olyan konzervatív gondolkodóról, költőről, esszéistáról van szó, akinek szavaira még ma is érdemes figyelni. Szerencsés Márton barátom mutatta azt a videót, amely megörökítette Csengey és Sándor György 1990-es beszélgetését (anno A Hét adta le).

Érdemes megnézni, hogy akkor még így lehetett, így tudtak beszélgetni – persze csak ők – a talán legkényesebb témáról: az antiszemitizmusról és a fegyverként használt antiszemita vádról. Érdemes nem csak a mondandóra, de a beszélgetés stílusára, Csengey nyugodt, higgadt, határozott érvelésére is figyelni.

Így is lehet. Lehetett?

PestiSracok facebook image

Az antiszemita kártya mindig ott volt a pakliban

A beszélgetés abban a viharos időben készült, amikor a rendszerváltás után az SZDSZ és az MDF, az urbánus és a népi tábor egymásnak esett – az egykori nómenklatúra és a különböző bomlasztó, nyerészkedő egyének, társutasok nagy örömére.

Ekkoriban robbant ki és fújták fel a Csoóri-ügyet is, belemagyarázva a művész-politikus esszéjébe sok mindent. Ekkoriban vették elő nap mint nap, óráról órára az MDF-fel szemben az antiszemita kártyát, nyilván nem mindig alaptalanul, de gátlástalanul kihasználva és általánosítva az egészet. Könnyű dolguk volt: a sajtó jelentős része szívesen részt vett az első demokratikusan megválasztott kormány lejáratásában.

(Érdemes megnézni (cikkem itt), hogy hogyan próbálta például Havas Henrik az egyeduralkodó NapTv-ben rásütni az antiszemita billogot Kunszabó Ferenc író, újságíróra. Havas betartotta a lejáratás szabályait, már kérdésével olyan helyzetbe próbálta helyezni a „vendégét”, amiből nehezen tudott volna kimászni. Más kérdés, hogy Kunszabó elég értelmes és jó beszélgetőpartner volt ahhoz, hogy a végén Havas vált nevetségessé. Egy jellemző párbeszéd: Havas: „Miért gondolja Ön, hogy létezik egy zsidómaffia Magyarországon?. Kunszabó: „Ezt én nem mondtam, ezt Ön mondja.”).

Csengey: Amikor az egyik fájdalom nagyobbnak mondja magát...

Csengey Dénes ebből a szempontból a józan értékelések szerint támadhatatlan volt. Ő volt az, aki következetesen kereste a párbeszédet a „másik” oldallal, antikommunista volt, de nem szélsőséges, nem igazán lehetett megbélyegezni, ezért (is) állt sokaknak az útjában. Most viszont térjünk át a beszélgetésre. A költő-politikus először is arra mutatott rá, hogy a két nép (magyarság és zsidóság) nagyon is hasonló. „Tragikussá a dolgot az teszi, hogy két népről van szó, körülbelül mindkét nép tizenöt-tizenhat millió személlyel képviselteti magát a Földbolygón, mindkettőnek űzött, meghajszolt, tragikus történelme volt, mind a kettő szerte van szórva a világban, és mindkét nép kultúrájában megvan a hajlandóság, a tradicionális hajlandóság arra, hogy a saját fájdalmait a más fájdalmak fölé helyezze.

Csoóri Sándor, Csengey Dénes és Lezsák Sándor / Fotó: MTI

Haszonlesők, kádáristák és a rettegők kora

– folytatta Csengey. –

Sándor György: „Én érzek mindenféle dolgot, látom az Ady-féle gatyás, bamba társat, de nem mondom, hogy az az MDF, és nem mondom, hogy a dzsessz-kedvelő, finom európai az az SZDSZ. Én nem vagyok egyik pártnak se a tagja.”

Sándor György a rádió szilveszteri mûsorának felvételén (1987) / MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Csengey Dénes: „Egy pillanat. Ez nem politikai kérdés. Ha ezt politikai kérdéssé tesszük, ha politikai pártok közé tesszük, akkor megoldhatatlan ez a kérdés is, akkor megoldhatatlan válik a politika is, és akkor széttörik ez az ország. Az is igaz, hogy nekem is van egy ilyen gondolatom, amire céloztál.

Sándor György finoman közbevág: „Ezt én szerettem volna mondani. Pedig nem beszéltünk össze, de jobb, ha én mondom.<Értsd: zsidó származású magyarként – MG>. Ezt akartad mondani?

Csengey helyette és vele együtt befejezi a mondatot: „És nem igaz.”

Sándor: „És nem igaz.”

És nem igaz. Tanulság nincs, legfeljebb annyi: ne mocskolódjunk, ne általánosítsunk és ne higgyünk a mocskolódásban és az általánosításban. És olvassunk több Csengeyt. Meg Bibót. Meg Hamvast. És így tovább.

Migránsozni, zsidózni, fideszesezni, kulákozni, négerezni, mucsaizni, árkot ásni könnyű. Gondolkodni, beszélgetni és egymást megérteni nehéz. De érdemes megpróbálni, ha nem akarjuk, hogy „széttörjön ez az ország”.

A beszélgetés:

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Alsós diákoknak tervezett bemutató órát tart a Labrisz – Országszerte képzik a tanárokat is az LMBTQ-anyagok iskolai terjesztésére

Exkluzív 2023 július 14.
Fittyet hánynak a magyar jogszabályokra, törvényi tiltásra a Soros-hálózat által finanszírozott LMBTQ-lobbiszervezetek, és mindent bevetve dolgoznak azon, hogy általános iskolák alsó tagozatában oktassák a nézeteiket, többek közt arról, hogy "az általános nemi szerepek felcserélődhetnek és kibővülhetnek", álljanak ki a szabadságuk mellett. A Meseország Mindenkié és annak munkafüzete a tananyag, de több felkészítő segédanyagot is készítettek már a pedagógusoknak, akiket éppen egy Európai Bizottság által támogatott kétéves projekt keretében képeznek országszerte. A Pride kísérőrendezvényei között a Labrisz Leszbikus Egyesület három olyan rendezvényt is szervez, amelyen arra ösztönöznek, hogy meséken keresztül hogyan lehet becsempészni az LMBTQ témát az oktatási intézményekbe. Pedagógusoknak, pedagógus hallgatóknak még egy alsós diákoknak tervezett bemutató órát is megtartanak, melynek témája két fiú szerelmét bemutató történet lesz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Klebersberg Központhoz fordult.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.