A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs krízis után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra sem ad megfelelő és gyors választ az Európai Unió, amely a sokadik válságot kezeli félre most. A vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele – hangsúlyozta videójában Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki szerint hazánk helyesen tette, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban.
Deák Dániel a videoelemzésében emlékeztetett: december 26-án, vagyis már három hónapja lépte át a magyar határt az első vakcinaszállítmány, amely 9750 adag oltóanyagot tartalmazott, így elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók oltásása. Az elemző szerint már az első szállítmány kis mérete is azt jelezte, hogy ha hazánk kizárólag a vakcinákat csupán „csöpögtető” uniós vakcinabeszerzésre támaszkodik, akkor a 2021-es év teljes egésze is a járvány elleni küzdelemről fog szólni, hiszen még őszre sem lehetne beoltani a teljes lakosságot.
Több ponton is hibázott az Európai Unió
Jól látszik tehát, hogy miután a 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra sem ad megfelelő és gyors választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket.
Éppen ezért volt helyes döntés, hogy már tavaly elkezdett tárgyalni alternatív vakcinabeszerzési lehetőségekről a magyar kormány, így mára a beoltottak aránya hazánkban az egyik legmagasabb Európán belül
– hangsúlyozta Deák Dániel, aki szerint az Európai Unió több ponton is elhibázta a vakcinabeszerzést, hiszen későn kötötte a megállapodásokat, az elosztási arányokat is rosszul határozta meg a negyedévek között, ráadásul a lakosságarányos elosztás sem valósult meg, miközben a keleti oltóanyaggyártókkal egyáltalán nem tárgyalt, így pár gyógyszergyártó kénye-kedvétől függ az egész az egész EU.
Brüsszel káros magatartást folytatott
Rámutatott, hogy a mostani EU-csúcson az is komoly felháborodást keltett, hogy miközben az EU-n belül még csak 62 millió dózist használtak fel, addig az Európai Unióból a járvány kezdete óta összesen 77 millió adag vakcinát exportáltak, Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig azt firtatta, miért exportált tömegesen vakcinát a világ minden tájára az EU, miközben máshonnan egyetlen adagot sem kapott. Az elemző felidézte, hogy már akkor jól látszódott a brüsszeli intézményrendszer bénultsága, amikor a WHO figyelmeztetése nyomán tavaly februárban és márciusban már több uniós tagállam is elkezdett készülni a járványra, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) sokáig még bagatellizálta a koronavírus-járvány várható hatásait, hozzájárulva a fertőzés elterjedéséhez Európában. Még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is úgy nyilatkozott akkor, hogy amikor a járvány berobbant tavaly év elején Olaszországban, akkor Brüsszel „káros magatartást” folytatott.
Szerbia is rég lekörözte az EU-t
Az aktuális oltottsági mutatók kapcsán Deák Dániel kiemelte: Izraelben már az emberek több mint 60 százaléka be van oltva, de az Egyesült Királyságban is már 40 százalék felett van a legalább első oltást megkapó emberek aránya. Ugyancsak jelentősen lehagyta az EU-t az egyik legfontosabb versenytársa is, az Amerikai Egyesült Államok, ahol már az emberek több mint negyede megkapta az első oltást. Komoly arcvesztés az elemző szerint az uniónak, hogy még az a Szerbia is jelentősen lehagyta, amely lényegesen szegényebb és nem rendelkezik sem EU-, sem NATO-tagsággal. Az elemző hozzátette: mindezek ellenére az Európai Bizottságban még mindig vannak olyan hangok, amelyek szerint nincsen szüksége a kontinensnek a keleti vakcinákra. Emlékeztetett: Thierry Breton közös piacért felelős uniós biztos nemrég még arról beszélt, hogy az EU-nak abszolút nincs szüksége az orosz Szputnyik-vakcinára.
Az ilyen típusú valóságtagadó nyilatkozatok mellett szerencsére már minden felelős vezető felismerte Európában, hogy a keleti vakcinák nélkül lehetetlen az európai gazdaság újraindítása
– szögezte le Deák Dániel, aki példaként említette, hogy Németország már arra kéri az Európai Bizottságot, hogy amíg folyik az Európai Gyógyszerügynökség részéről az engedélyeztetési eljárás, indítsanak egy közbeszerzési eljárást a Szputnyik V-vakcinára annak érdekében, hogy még az EMA zöld lámpája előtt hozzájuthasson az, aki szeretne.
Az uniós rendeléseknek csak a töredéke érkezett meg
Mindezek fényében igen meglepő azoknak a magyarországi balliberális politikusoknak a nyilatkozata, akik még mindig támadják a keleti vakcinabeszerzéseket
– mondta az elemző, aki példaként említette Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt, aki még az elmúlt napokban is értetlenkedett a kínai oltóanyagok beszerzése miatt, sőt, azt a hamis állítást tette, hogy ezekben a napokban milliós nagyságrendben kap nyugati vakcinákat Magyarország. Deák Dániel kiemelte, hogy az uniós rendelések kevesebb mint 10 százaléka érkezett eddig meg Magyarországra, míg a keleti rendeléseknek már a harmada teljesült, így már több keleti vakcina van hazánkban, mint nyugati.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS