Brüsszel és Kijev közösen indított médiaháborút Magyarország ellen
Brüsszel és Kijev médiagépezete az elmúlt hetekben összehangolt támadást indított Magyarország ellen, miután hazánk továbbra is következetesen kiállt a békepárti és a nemzeti érdekeket védő álláspontja mellett. Az uniós, az ukrán és a hazai balliberális orgánumok több mint 700 cikkben próbálták befolyásolni a magyar közvéleményt, hogy rávegyék a kormány arra, változtassa meg az orosz–ukrán háborúval, az energiapolitikával és Ukrajna uniós csatlakozásának elutasításával kapcsolatos határozott véleményét.
Hazánk patrióta értékeket követő politikája évek óta szálka Brüsszel szemében. A migráció, a családbarát politika, valamint a nemzetállami keretek fontosságának képviselete korábban is komoly konfliktusokat okozott Magyarország és az EU balliberális vezetése között, ám az orosz–ukrán háború kitörésével előállt helyzet még inkább elmérgesítette a viszonyt - írta a Magyar Nemzet.
A legmélyebb ellentét abból adódik, hogy az unió jelenlegi vezetése háborúpárti, az EU intenzívebb szerepvállalását szorgalmazza, annak árán is, hogy ezzel kiszélesítenék a fegyveres konfliktust. Emellett más stratégiai kérdésekben is ellentétes Magyarország és Brüsszel álláspontja. Így míg az uniós vezetők számos egyéb szankció mellett azt sürgetik, hogy az EU teljesen váljon le az orosz energiáról, addig a magyar kormányzat a pragmatikus megközelítés alapján elutasítja ezt. A hazánk földrajzi adottságaiból következő gazdasági szükségszerűségből is ragaszkodik ahhoz, hogy vásárolhassunk orosz energiahordozókat. Mindemellett az EU vezetése mielőbb uniós tagságot adna Ukrajnának, amit hazánk ellenez, mert a keleti szomszédunk csatlakozása irreális terheket róna a közösségre, egyúttal behozná a háborút az unióba.
Mindezek miatt Brüsszel számos különböző módon próbál nyomást gyakorolni Magyarországra: az uniós források visszatartása, valamint a jogállamisági eljárás mellett sajtóorgánumok garmadáján keresztül.
Az uniós pénzzel kitömött brüsszeli, ukrán és „független” magyar média csak az elmúlt három hétben összesen 717 cikket tett közzé egyértelműen azzal a céllal, hogy beavatkozzanak a magyar belpolitikai folyamatokba. Az egyes médiumok egymás cikkeit is rendszeresen átvették, s jól bejáratott hálózatként működtek.
De nézzük meg részletesen, hogy miként épült fel a hazánk ellen irányuló hírdömping!
Csak a brüsszeli sajtóban az október 6-át megelőző három hétben összesen 74, Magyarországot valamilyen formában támadó cikk született. A Politico nevű portál 50, az Euractiv 22, az EUobserver pedig kettő ilyen írást tett közzé. Ezek zöme Ukrajna uniós csatlakozásával és az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos magyar vétó, valamint az EU orosz energiáról való leválása kapcsán íródott. Figyelemre méltó, hogy amennyiben a cikkek az utóbbi témával foglalkoztak, akkor is legalább egy bekezdésben elítélték hazánkat, amiért még mindig orosz energiát használ.
Az ukrán médiában még ennél is több olyan írás jelent meg, amelyben Magyarországot ostorozták. Részben azért, mert ott az ukrán mellett angolul is jelennek meg anyagok. A The Kyiv Independent 15, a European Pravda 59, az Ukrinform 89, az RBC Ukraine 183, az Interfax pedig 52 ilyen cikket közölt szeptember 11. óta. Ebben az intervallumban tehát összesen 398 cikkben igyekeztek nyomást gyakorolni hazánkra az ukrán médiában. Az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos magyar vétó és az orosz energiáról való leválás mellett itt természetesen a Barátság kőolajvezeték elleni támadások, az ukrán légteret állítólagosan megsértő magyar drón, valamint különböző ukrán hírportálok letiltása – aminek az előzménye az volt, hogy Ukrajnában az Origót tiltották le – ugyancsak kiemelt témaként szerepelt a vizsgált időszakban.
A Magyar Nemzet szerint azt is érdemes megnézni, hogy itthon a balliberális média milyen mértékben foglalkozott a fenti témákkal. Ezek közül azokat a cikkeket válogatták ki, amelyek érzékelhetően Ukrajna pártját fogták, a magyar kormány politikáját kritizálták, vagy azt orosz propagandával vádolták.
Ez alapján a Telex 65, a 444 huszonkettő, a HVG 68, a 24 harmincöt, a Népszava pedig 55 ilyen cikket közölt az elmúlt három hétben. Összesen tehát a magyarországi balliberális sajtó 245 cikket tett a globalisták közösébe.
A Magyarországról szóló cikkek összességében meghaladják ezeket a számokat, a válogatásnál azt vettük figyelembe, melyek azok, amelyek egyértelműen nyomásgyakorlási céllal születtek. A médiaoffenzíva célja abból is kiolvasható, hogy az Ukrajna számára sikertelen koppenhágai uniós csúcs utáni napokban jelentősen visszaesett a nyomásgyakorlásnak szánt cikkek számának a napi átlaga.
