Csupán idő kérdése a pártszakadás a Jobbikban és az LMP-ben, míg Kunhalmi Ágnes MSZP-elnökké válásával egyre valószínűbbé válik a szocialista párt és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció összeolvadása, aminek a legnagyobb nyertese egyébként a volt miniszterelnök lenne, hiszen ezzel a lépéssel ő válna a balliberális oldal elsőszámú vezetőjévé. Juhász Péter százmilliós „adománygyűjtése” pedig arra világít rá, hogy bizonyos pénzügyi köröknek továbbra is fontos, hogy a rendbontásairól és radikálisan bevándorláspárti álláspontjáról elhíresült Együtt 2018 után is jelen legyen a magyar politikai életben – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Deák Dániel politológus, akivel az ellenzék jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait elemeztük.
A 2018-as országgyűlési választáson történelmi győzelmet arattak a kormánypártok, hiszen Európában példa nélküli módon zsinórban harmadszor szereztek kétharmados többséget az Országgyűlésben. Amíg azonban a korábbi években nem történt jelentősebb változás az ellenzéki oldalon, addig most lemondási hullám kezdődött: lemondott az MSZP, az Együtt, majd a napokban az LMP teljes vezetősége; Vona Gábor, a Jobbik addigi elnöke és Nagy-Huszein Tibor, a Demokratikus Koalíció alelnöke is. Fölvetődik a kérdés, mi ennek az oka? Más-e ez a mostani kétharmados győzelem? Ha igen, miben? Mik azok a tényezők, amelyek idáig vezettek? Deák Dániel politológus szerint a válasz elsősorban az ellenzéki pártok támogatottságában keresendő:
A szerencsésebb ellenzéki pártok támogatottsága stagnált, többségük viszont több százezer szavazót veszített. A választók világosan megüzenték: nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van ma Magyarországon. Erre világított rá a múlt szombati tiltakozás is, ahol a felszólalók élesen kritizálták az ellenzéki politikusokat, őket hibáztatták a csúfos kudarc miatt.
A szakértő úgy látja, mindezt annak köszönhetik az ellenzéki pártok, hogy a hatalomtechnikai alkudozásokon kívül semmit sem tudtak felmutatni a választási kampányban. Az európaiakat leginkább érdeklő bevándorlás ügyében pedig folyamatosan változtatták álláspontjukat, vagy a legtöbbször egyszerűen csak hallgattak az ezzel kapcsolatos terveikről.
Ennek fényében a 2014-es vereséggel ellentétben most sokkal komolyabb személyi változásokra lehet számítani ezen a térfélen, az eddig lemondott pártvezetőkön és háttérbe vonult politikusokon kívül újabb távozókra kell számítani.
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa; Fotó: hirado.hu
„Az MSZP évek óta a haláltusáját vívja”
Ha már személyi változások: Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke be is jelentkezett a párt elnöki posztjáért. Kunhalmi kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában továbbra is az ellenzéki pártok összefogását, egy teljes körű együttműködést sürgetett, a bukás egyik okát ugyanis abban látta, hogy a baloldal nem tudta egyben tartani a szavazóbázisát. Deák Dániel szerint az ellenzéki pártok közül a legnagyobb bajban valóban az MSZP van, ugyanis a párt az elmúlt nyolc évben évről évre fokozatosan elveszítette korábbi domináns szerepét: az egykor több milliós táborral rendelkező párt mára egy középpárttá zsugorodott, melynek csupán Budapest egyes körzeteiben és Szegeden maradtak fellegvárai. A többi balliberális rétegpárthoz hasonlóan nem képes minden társadalmi csoportban kimutatható támogatottságot szerezni.
Az MSZP évek óta a haláltusáját vívja. Mára nem az a kérdés, megszűnik-e az MSZP, hanem az, hogy mikor
– fogalmazott a szakértő, aki szerint a szocialistákat megszámlálhatatlan törésvonal feszíti szét, és egyelőre nem látni, tudják-e ezeket a konfliktusokat orvosolni. A választási kampányban is csupán saját egzisztenciális életben maradásukkal voltak elfoglalva, a közösség érdeke számukra már egyáltalán nem fontos – tette hozzá a politológus, aki arról is beszélt, az MSZP teljesen kiszolgáltatottá vált Gyurcsány Ferencnek.
Gyurcsány az egyedüli győztes
Deák Dániel úgy vélte, az április 8-i választás egyedüli győztesének Gyurcsány Ferenc számít az ellenzéki térfélen. A volt miniszterelnök ugyanis hosszú idő után saját frakcióval rendelkezik az Országgyűlésben, ráadásul az MSZP elnöki pozíciójának várományosa, Kunhalmi Ágnes korábban kijelentette: szívesen lenne ismét egy pártban Gyurcsány Ferenccel. Ennek fényében – ha a várakozásoknak megfelelően Kunhalmi Ágnes lesz az MSZP elnöke – rövid időn belül egyesülhetnek az összefogáspárti szocialisták a Demokratikus Koalícióval, melynek köszönhetően ismét Gyurcsány Ferenc lehet a balliberális oldal elsőszámú vezetője. Erről a tervéről Gyurcsány már többször beszélt, ő Demokrata Pártnak hívná ezt az új formációt.
Az LMP három részre oszlott
A leglátványosabb belső harc az LMP-ben zajlik – mutatott rá a politológus.
A rendszerváltás óta nem fordult elő olyan Magyarországon, hogy azonos színben politizáló politikusok összeverekedtek volna.
Deák Dániel szerint a zöldpárt három frakcióra oszlott: a Sallai R. Benedek fémjelezte tábor senkivel sem szeretne együttműködni, a Szél Bernadett által képviselt irányvonal bizonyos pártokkal taktikai együttműködésre hajlandó lenne, míg a Hadházy-féle vonal még Gyurcsány Ferenccel is összefogna.
Ilyen komoly törésvonalak láttán csupán idő kérdése, mikor lesz újabb pártszakadás az LMP-n belül.
A Jobbik identitását vesztette
A Jobbik esetében is komoly esély van a szakadásra: az identitását vesztett párt Vona Gábor távozásával – az MSZP-hez hasonlóan – vezetési válságba is sodródott, és nem igazán látni, ki tudná irányítani az egykori nemzeti erőt – mondta Deák Dániel. Hozzátette: a problémát jelenleg a társelnöki rendszer bevezetésével igyekszik orvosolni a Jobbik, a párt döntéshozatalára azonban továbbra is komoly befolyással bír a visszavonult pártelnök, tekintve, hogy Vona Gábor a párt vezető pozícióiba és frakciójába is a saját embereit ültette.
A Jobbik csúfos választási kudarca ugyanakkor megerősítette a cukiságkampánnyal szemben kritikus erőket, így a májusi tisztújításon éles vitákra kell számítani.
A politológus szerint ha ezen a kongresszuson nem jut közös nevezőre a két tábor, akkor itt is elkerülhetetlen lesz a pártszakadás, a csalódott radikálisok vagy a néppártosodást támogató politikusok várhatóan új pártot alapíthatnak majd.
Baranyi Krisztina képviselőjelölt, Juhász Péter pártelnök, Hajdu Nóra alelnök, Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője, Spät Judit elnökségi tag és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje (b-j) az Együtt kampánynyitó rendezvényén a Csepeli Munkásotthonban 2018. január 27-én. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Együtt: a pénzügyi körök „eszköze”
A szakértő szerint a parlamenten kívüli erők közül érdemes odafigyelni a Juhász Péter vezette Együttre is, mely egy hét alatt közel 100 millió forintos „adományt” tudott összegyűjteni.
Fölvetődik a gyanúja ugyanis, hogy a választásokon 1 százaléknál is kevesebb támogatói voksot begyűjtő pártot valakik ki akarják fizetni, hiszen rendkívül különös, hogy egy szinte mérhetetlen támogatottsággal rendelkező párt néhány nap alatt 100 millió forintot össze tud kalapozni
– vélte Deák Dániel, aki úgy látja, különösen annak fényében meglepő mindez, hogy az egymillió szavazóval rendelkező Jobbik hasonló akcióján lényegesen kevesebb pénz gyűlt össze.
Az Együtt akciója arra is rávilágít, hogy bizonyos hazai vagy külföldi pénzügyi körök továbbra is érdekeltek abban, hogy a rendbontásairól és radikálisan bevándorláspárti politikájáról elhíresült Együtt jelen legyen a magyar politikai életben
– zárta gondolatait a politológus, akinek szavait az is alátámasztja, hogy Juhász Péter azt nyilatkozta a Zoom.hu-nak: az „adománygyűjtést” akkor is folytatják, ha összejön a 150 millió forint, ugyanis ha megszűnik a párt, akkor az Együttet mozgalomként építik tovább.
Vezető kép: MTI/Demokrata-montázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS