ellenzéki pártok
Márki-Zay már a választások előtt beszélt a külföldi pénzekről, az ellenzék mindent tagad
Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokra. A tiltott kampányfinanszírozás vádját a legtöbben visszautasítják, és Márki-Zay Péterre, illetve Karácsony Gergelyre mutogatnak – írja a Magyar Nemzet.
Több milliárdos büntetést is kaphatnak az ellenzéki pártok a külföldi kampányfinanszírozás miatt, kivéve, ha ellopták a guruló dollárokat
Mint korábban lapunk is beszámolt róla, az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított az ellenzék külföldi eredetű kampánypénzeivel kapcsolatban, a guruló dollárok néven elhíresült botrány miatt. Szerdán kiderült, hogy több mint 500 millió forintos büntetést szabott ki az Állami Számvevőszék a 2022-es parlamenti választáson induló hat baloldali pártra. Windisch László, az ÁSZ elnöke az Országgyűlésben beszélt a vizsgálat eredményeiről. Elmondása szerint körülbelül 1,7–1,8 milliárd forint tiltott kampányfinanszírozást állapított meg az ÁSZ az ellenzéki összefogás oldalán. Azonban, mint kiderült, voltak olyan szolgáltatások, amelyre egy magyar szállítóval 300 millió forintért, majd ugyanarra a tevékenységre 1,4 milliárdért szerződtek le egy osztrák céggel. Azt pedig a NAV fogja megállapítani, hogy kampányfinanszírozásra költötték-e a külföldi forrásokat, vagy sem. Ugyanis ha kiderül, hogy tisztán kampánytámogatást szolgáltak ezek a kifizetések, akkor további 2,6 milliárdos büntetést kaphat az ellenzéki összefogás. Anyagilag akkor jártak volna a legjobban, ha az osztrák cégnek átutalt pénzeket csak közönségesen lenyúlták volna, nem pedig az országgyűlési választásokat próbálják megnyerni belőle. Előbbiért ugyanis nem büntet az ÁSZ, az a választók dolga.
Lengyelországban a négy ellenzéki tömörülés megállapodott a parlamenti többség létrehozásáról
Az eddig ellenzékben lévő négy lengyel tömörülés megállapodott a parlamenti együttműködésről és a parlamenti többség létrehozásáról - közölte az ellenzék keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke. Mint elmondta, a koalíció őt támogatja kormányfőjelöltként. A fő ellenzéki erőt, a Polgári Koalíciót (KO) vezető Polgári Platform (PO) elnöke mellett a szejmben megtartott sajtóértekezleten Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke, Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 (Polska 2050) párt elnöke, valamint Wlodzimierz Czarzasty, az Új Baloldal tömörülés társelnöke szólalt fel.
Hadházy Ákos "ordítani és sírni tudna", amiért az ellenzéki pártok képtelenek leváltani az Orbán-kormányt
"Ordítani és sírni tudnék, amikor ellenzéki pártok azzal jönnek, hogy majd az ő miniszterelnök-jelöltjük és kommunikációjuk jobb lesz, amivel valahogy megnyerik a választást. Be kellene látni, hogy ez nem fog menni" – minderről Hadházy Ákos beszélt a Népszavának adott interjújában.
Megpróbál életjeleket adni az ellenzéki hulla, de szokásosan csak a levegő szivárog belőle
Közeledik a szeptember, kezdenek az ellenzéki politikusok is visszaszivárogni a közéletbe, és megfogalmazni valamit, ami érdekelheti az embereket. Mivel a szeptemberről legtöbbünknek a tanévkezdés jut eszünkben, ők is a diákok hátán próbálkoznak. A Jobbik dupla család pótlékot és rezsitámogatást követel, a DK pedig csak elmondta, hogy a kormány miatt a menza is drágább lesz.
Gyurcsányék valamit titkolnak a kampánypénzekről
Összesen kétszázötvenmillió forint saját forrást használt fel az áprilisi kampány során a DK, akik a pénz eredetéről mindössze annyit közöltek, hogy az a K&H-nál vezetett bankszámlára befolyt összegből származott. Ez azért is ellentmondásos, mert Gyurcsány Ferenc a napokban közzétett vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a bukott miniszterelnök értékpapír-megtakarításai százmilliókkal csappantak meg éppen a választás évében. Eközben – ígérete ellenére – Márki-Zay Péter a mai napig nem számolt el a kampánytámogatásaival.
Donáth Anna szalámizna és beismerte: a pénzért (is) kell a mandátum
Donáth Anna, a Momentum nevű, néha romániai illetékességűnek tűnő, néha nyugati érdekeket szolgáló pártnak az elnöke és európai parlamenti képviselője volt péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorának a vendége. A politikus eddigi csúcsteljesítményei közé tartozik, hogy Felvidéken egy szlovák pártnak kampányolt a magyar nemzetiségi induló helyett, tavaly ősszel pedig tagja volt a LIBE Bizottság azon delegációjának, amely Magyarországot, illetve a magyar jogállamiságot „vizsgálta”, majd mindenféle hazugságokat terjesztett hazánkról Brüsszelben és a balliberális sajtóban. A mozgalmár „hölgy” tehát többször bizonyította már a magyar- és hazaszeretetét, ezúttal pedig – minden bizonnyal valami őszinteségi roham okán – egészen nyíltan beszélt arról, hogy szalámizni kéne egyes pártokat, illetve mire is jó az országgyűlési mandátum.
Századvég: a baloldal közös listája a DK malmára hajthatja a vizet
A 2022-es országgyűlési választások vészesen közelednek, a baloldali pártok egymással küzdenek. Az országos lista végső változata bemutatja az ellenzéki pártok erőviszonyait és néhány tucat képviselőjelölt számára egzisztenciát biztosít a következő parlamenti ciklus idejére. A fokozódó hangulat miatt a Századvég mérlegelte a liberális pártok vezéreinek 2022-es mandátumszerzési esélyeit.
Nézőpont Intézet: a Fidesz–KDNP 53, a baloldali ellenzék 45 százalékon áll
A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a Fidesz–KDNP 53, a baloldali ellenzék 45 százalékon áll – mondta el Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a „Ki nyer ma?” című kutatói konferencián. A kutatási igazgató elmondta: mindez mandátumbecslés szintjén azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP 76, az ellenzéki pártok összesen 30 mandátumot tudnának szerezni, ha most vasárnap lennének a választások.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
