Demszkyék egy kutatóállomásnak álcázott butikból buktatják meg Orbánt

Ragyogó forgatókönyvet dolgozott ki az Orbán-rezsim megdöntésére az egykori szadeszos főpolgármester, és ezt valami okból a nyilvánossággal is megosztotta. Az agyafúrt haditervben fontos szerep jut Heller Ágnes előadásainak és az internet kinyomtatásának. Demszky Gábor szavai minden kétséget eloszlatnak: Orbán végleg bukni fog!

Mélyinterjút adott a 24.hu-nak Demszky Gábor. A beszélgetés – mint az keddi összefoglalónkból is kiviláglik – igencsak viccesre sikerült. Budapest egykori vőlegénye egyebek mellett azzal ingerelte hahotára az olvasókat, hogy előadta: ha lesz mögötte „intellektuális és tárgyi erő”, függetlenként elindul jövőre a főpolgármester-választáson. (Az MDF–SZDSZ 2010-es horrornászában segédkező Somogyi Zoltán politológus a Facebookon máris jelezte, ő Demszkyre fog szavazni.) Rekeszizmainkat különösen igénybe vette az a Demszky-bölcselet is, miszerint a NER megdöntéséhez a kinyomtatott szamizdaton, a lakásban tartott szabadegyetemen (lakásegyetem?), illetőleg az underground könyvkiadáson keresztül vezet az út. Példaként említette, hogy az ő lakásában „Heller Ági tartott három előadást, egyet Kantról, egyet Shakespeare-ről, egyet pedig Lukács Budapesti Iskolájáról”. Ilyen kiváló előadásokból kellene még több, és Orbán máris szedhetné a sátorfáját!

Demszky néhány hete a nászútjára is magával cipelte Heller Ágnest. (Forrás: Facebook)

A tavaszi választási kampányban kétszer körbejártam az országot egy harmincfős csapattal, egyetlen nap alatt több megyét leterítettünk

– magyarázta ezután Demszky a kinyomtatott internet vidéki terjesztésének metodikáját. S elképzelem, ahogy mindehhez komoly ábrázatot is vágott, mint aki épp a győzelem kulcsát adja a diktatúrától megcsömörlött olvasó kezébe. Mikor a riporter visszakérdezett, ugyan mi értelme volt a szamizdatozásnak, hisz’ Orbán kétharmaddal nyert, Demszky azzal hessegette el az okvetetlenkedőt: „De közben kritizáltuk a rendszert, szurkáltuk a szörnyeteget, ráadásul jobban megismertük az országot.” (Ha már 12 évnyi SZDSZ-es kormányzás alatt nem sikerült megismerni – P. T.)

Nekem ennél a pontnál hosszabb szünet következett az interjúolvasásban, minekutána a görcsös nevetéstől legurultam a kanapéról. Hogy micsoda? Me-he-heg-isme-he-herte az o-ho-hor-szágot? Oltári! Meg hogy harminc ilyen Demszky-szerűség egy nap alatt több megyét beterített a kinyomtatott internettel? Ne-he-he, ezt nem bírom! Ez jobb, mint a Monty Python! Pedig a java még hátravolt. Elárulta: a Kenedi Jancsival együtt ad majd ki könyvet undergroundban, és a Jancsi lakásán lesz „kutatóhely és butik”… Micsoda? Butik? Bu-hu-hu-tik? Na ne, kifekszem, kész! A forradalom főhadiszállása tényleg egy butik lesz? Innen lövik majd melltartókkal és műkörmökkel a Parlamentet? Végülis miért ne?! Volt már őszirózsás forradalom – most eljöve a butikos forradalom. Gondolom, Orbánék a trafikokból viszonozzák majd a tüzet…

Itt a nevetőgörcs egy olyan fázisába jutottam, mikor már a legártatlanabb szavak is fájdalmasan összerántották a rekeszizmomat, szemem könnybe lábadt. Fátyolosan láttam csak, amikor Gáborunk azt magyarázta, nem engedik be az ELTÉ-re, sőt a CEU-ra se, és mindez Orbán miatt van, bizony. Pedig olyan sokat tudna mesélni a diákoknak az urbanisztikáról, mert ő maga főpolgármesterként egy „aktor, a cselekvő, a tettek embere” volt. A tettek embere? A te-he-het-tek e-hem-be-re? Jaj, már megint gurulok lefelé!

Pedig milyen igaz! Ki ne emlékezne?! A 4-es metrót is olyan gyorsan, röpke húsz év alatt, korrupciós botrányok nélkül megépítette a „tettek embere” (az OLAF-jelentés egy „baromság” – nyugtatott meg mindenkit az interjúban Demszky), és ha minden jól alakul, csupán potom pár százmilliárdot kell majd visszafizetnie az országnak a szóra sem érdemes csalássorozat, bagatell lopáscunami miatt. De nyilván erről is az Orbán tehet, már akkor is folyton kekeckedett, zavarta az építkezést…

Nem tudom, viccnek szánta-e, mindenesetre én jót nevettem, mikor egy helyütt az összes pártot korrupcióval vádolta meg, majd pár mondattal később már kikérte magának, hogy Medgyessy lekorruptozta az SZDSZ-t. Az is ragyogó volt, hogy a Tarlós ellenében elbukó, 2014-es ellenzéki főpolgármester-jelöltek kapcsán megjegyezte: „Ezekre az emberekre nem emlékszünk. És akikre nem emlékszünk, azok nincsenek. Nem tudtak ezek semmit! Még kampányolni se tudtak.” Ehhez tényleg nincs mit hozzáfűzni, elég csak rápillantani az alábbi képre.

Demszky épp Bokros Lajosnak, a balliberális pártok főpolgármester-jelöltjének kampányzáróján beszél 2014. október 9-én. (Vö: „Ezekre az emberekre nem emlékszünk. Még kampányolni se tudtak.”) Fotó: MTI/Beliczay László

Persze, Demszky nemcsak a politikában, hanem az udvarlásban is a „tettek embere”. Az interjúban érzékletesen elmagyarázta, hogyan csajozik. Van egy speciális vállfogása ugyanis, amit ha bevet, mindent elér, még puszi sem kell. (Kiváló modora amúgy is közismert.) És így tovább. De az egész interjú úgy, ahogy van, egy csiszolt gyémánt. Egyvalamit azonban fontos tisztázni. Bármennyire viccesnek, bolondosnak tűnik mindaz, amit itt ez az SZDSZ-es gyászhuszár összehordott, jelen ismereteink szerint Demszky Gábor nem őrült meg, valószínűleg beszámítható, és ha szerencsénk van, jövőre elindul a főpolgármester-választáson.

Hiába érzi azt a gyanútlan olvasó, hogy a volt főpolgármesternél esetleg megsérülhetett egy fogaskerék, egy-egy mondata mintha nem klappolna – pontosan ilyeneket mondott regnálása idején is (éppenséggel ezért köszöntötte őt tojással a kedves hallgatóság valamelyik március 15-én). Demszky „furcsasága” akkoriban azért nem volt annyira feltűnő, mert a körülötte lévő Gyurcsányok is ugyanilyen bornírt marhaságokat beszéltek. Így, hogy már nincs a kezükben a jövőnk, akár nevethetünk is rajtuk.