A koronavírus-járvány harmadik hullámának letörésével új időszak kezdődik, és egy olyan korszakba lépünk, amelyben az országoknak egyszerre több kihívással is szembe kell nézni – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dömötör Csaba a kihívások között gazdasági problémákat, járványokat, a környezetvédelmet és a migrációt nevezte meg. Azt mondta: azok maradnak talpon és erősödhetnek, akik ezekre együttesen jó válaszokat adnak. Kiemelte, hogy a kormány azt szeretné, ha Magyarország győztesen kerülne ki ebből az időszakból. Ehhez a fő kérdésekben egyetértésre van szükség, ezt szolgálja a nemzeti konzultáció. Közölte: az íveket augusztus végéig lehet visszaküldeni, és hamarosan elindul az internetes oldal is. A kérdések egy részében a megélhetéssel, a családi adóvisszatérítéssel, az alacsonyan tartott munkáltatói adókkal és a minimálbér emelésével kapcsolatos véleményeket várnak – ismertette Dömötör Csaba. Hangsúlyozta: minden ellenkező állítás ellenére a politikai pártok közt ezekben az ügyekben nincs egyetértés.
A baloldali kormányzás idején közel 30 százalék volt a munkaadói adók mértéke, ezt a mostani kormány közel a felére csökkentette. Emellett a minimálbér emelésének mértéke sem volt korábban akkora, mint az elmúlt években, és a családtámogatásokat is más elvek mentén képzeli el az ellenzék, mint a kormány
– emlékeztetett. Tájékoztatása szerint a konzultációban a gyermekvédelmi törvény is helyet kapott. Hozzátette: úgy érzik, hogy a törvényt kritizálók el sem olvasták azt, a jogszabály ugyanis a 18 év alatti gyermekekre vonatkozik, akiket a kormány védeni szeretne. Rámutatott: a fő kérdés az, hogy beleszólhatnak-e külföldi aktivisták, politikai erők abba, hogy Magyarország hogyan védi a gyermekeket.
Ezért a vita végső soron arról is szól, hogy dönthetünk-e mi magunk a saját jövőnkről
– jegyezte meg.
Magyarország nem gyarmat
A törvény miatti támadások hangnemére reagálva azt mondta: Magyarország nem gyarmat, képesek vagyunk továbbra is saját magunk dönteni az életünkről, és ragaszkodunk is hozzá, hogy ezt megtehessük.
Újra szerepel a migrációval kapcsolatos kérdés is az íveken, hiszen a járvány kitörése nem jelentette azt, hogy a migráció megszűnt volna
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette: Magyarországon csak idén közel 40 ezer illegális határátlépési kísérletet jelentettek, ami jelentős növekedés.
Amikor növekszik a migrációs nyomás, fel akarják melegíteni a kötelező szétosztás ötletét
– emelte ki. Dömötör Csaba szerint a migrációnál nem az a kérdés, hogy mióta beszélnek róla, hanem az, hogy mi lenne a következménye annak, ha Magyarország feladná az álláspontját. Példaként hozta, hogy Ausztriában két menedékkérő megerőszakolt, bedrogozott és megölt egy 13 éves kislányt. Ők a 2015-ös migrációs hullámmal érkeztek, egyikük a börtönt is megjárta. Dömötör Csaba úgy fogalmazott:
mi nem szeretnénk ide jutni, ezért közös hangra, újra erős üzenetre van szükség.
Arról is beszélt, hogy az íveken külön kérdést kapott a karbonadó, amelyet a brüsszeli intézmények szeretnének bevezetni.
Az európai parlament is szavazott róla és a magyar baloldali pártok is tettek hasonló javaslatot, miként az Európai Bizottság is konkrét javaslatot készít
– mondta. Hangsúlyozta: itt arról kell dönteni, hogy a környezetvédelmi terheket a nagy szennyező multiknak, vagy minden családnak kell-e viselnie. A kormány szerint nem terhelhetik a családokra a környezetszennyezés terheit, és azt szeretnék, ha a konzultáció eredménye is megerősítené őket ebben. Dömötör Csaba közölte: a kormány az elmúlt években folyamatosan törekedett arra, hogy a munkaadói adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót is minél alacsonyabb szintre hozza, de vannak ezzel ellentétes törekvések is.
Sokan szeretnének például globálisan vagy európai szinten magasabb adót a cégek számára, de ha ezt sikerre vinnék, Magyarország versenyképessége csorbulna
– jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS