Megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát az a törvény, amelyet kedden, a kormány kezdeményezésére 122 igen szavazattal 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadott el a Ház. A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. Napirend előtt tárgyaltak az ország természeti kincseiről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak kiszivárgásáról és Kárpátaljáról is. Hollik István szerint a békepárti határozat világossá teszi, ki áll a béke oldalán, aki megszavazza, az a béke pártján áll. Fürjes Balázs kiemelte, hogy az első pillanattól kezdve elítélték Oroszország nemzetközi jogot sértő agresszióját, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményről szóló javaslat, valamint az EU és a Thaiföldi Királyság, illetve az EU és a maláj kormány közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodások kihirdetéséről szóló vitákkal, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját kedden az Országgyűlés.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja. Úgy fogalmazott,
azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait.
A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.
Az államtitkár szerint “a legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá.
A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett.
A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg. A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az ország természeti kincseiről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak kiszivárgásáról, Kárpátaljáról és az oktatásról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
LMP: a kormány kiárusítja az ország természeti kincseit
Bakos Bernadett, az LMP képviselője úgy értékelt: a kormány nem megvédi az ország természeti kincseit, hanem kiárusítja azokat. Kifogásolta, hogy a debreceni akkumulátorgyár kínai tulajdonosának 320 milliárd forintot ad a kormány, hogy idejöjjön, és “elvegye” a termőföldet és az ivóvizet. Rögzítette, az LMP nem ellenzi külföldi tőkét, hanem azt mondja, a tőke nem előzheti az embert, a külföldi nagyvállalatok nem államosíthatnak országokat. Országos népszavazást szorgalmazott az akkumulátorgyárakról.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: kormánynak a magyar kis- és közepes vállalkozások az elsők, de a külföldi befektetésekre is óriási szükség van. Elmondta,
a kormánynak rendkívül fontos az, hogy a debreceni és minden gyár Magyarországon az uniós és a magyar jogszabályok szerint épüljön meg.
Szerinte a debreceni akkumulátorgyár jelentős előnyt biztosít Magyarországnak és több százezer embernek, aki a magyar autóiparban dolgozik. Jelezte, értik a debreceniek aggodalmait, ezért is volt fontos, hogy hétfőn a parlament vitát tartott a kérdésről.
Párbeszéd: vissza kell állítani a KSH hitelességét
Mellár Tamás a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy február elején “példátlan adatszivárogtatási ügy” derült ki, amikor közzétették a Makronóm Intézet elemzését, amelyben olyan adatok láttak napvilágot, amelyeket a KSH még nem ismertetett, csak két nappal később. Elmondta, hivatali visszaélés és bennfentes információk jogosulatlan közzététele miatt feljelentést tett, de azt elutasították bűncselekmény gyanúja hiányában. Azt firtatta, ha nem valósult meg visszaélés, hogy lehet, hogy a KSH elismerte, adatszivárgás történt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a KSH a nemzetközi gyakorlattal összhangban szűk körben előzetes hozzáférést biztosít az adatokhoz, hogy azok értelmezésére fel lehessen készülni. Ez a gyakorlat – az embargó szabályairól szóló nyilatkozat megtételével – érint egyes állami döntéshozó szerveket, illetve hírügynökségeket, szerkesztőségeket – magyarázta. Közölte,
a KSH vizsgálata szerint az adatok nem tőlük szivárogtak ki, “egy nyilatkozattal rendelkező címzett” titkársága továbbította azokat, tévedésből.
A KSH visszavonta az érintett előzetes hozzáférését és szigorította az előzetes hozzáférés szabályait – tette hozzá. Megjegyezte: a mostaninál már történt súlyosabb eset a KSH-nál, 1999 nyarán, az első Orbán-kormány idején,
amikor Mellár Tamás volt a KSH elnöke, az első negyedéves GDP-adat a hivatalos közlés előtt egy nappal ismertté vált, ezt követően negyedóra alatt jelentősen esett a BUX.
Mellár Tamás akkor nem tett feljelentést – mutatott rá, kettős mércével magyarázva ezt. Szerinte a képviselő azért támadja a KSH-t, mert már nem ő a vezetője.
Mi Hazánk: tegyen a kormány a kárpátaljai magyarság érdekében!
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a kárpátaljai magyarság helyzete és az akkumulátorgyárak ügyében bírálta a kormányt. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kettős beszéddel vádolta a kormányt, mondván, a kabinet csak itthon ellenzi a szankciós brüsszeli politikát, majd másként cselekszik. Szerinte a kormány egyszer sem szólalt fel Kárpátalja érdekében, holott – folytatta – 1991-ben egy helyi népszavazás kimondta a magyar területi autonómiát. Arra is kitért:
Magyarországnak – akkumulátorgyárak telepítése helyett – inkább élelmiszeripari nagyhatalommá kellene válnia.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta:
a magyar baloldal és Brüsszel is háborúpárti, egy olyan katonai eredményhez – Ukrajna győzelméhez – köti a háború végét, amiről nem tudni, eljön-e.
Ezzel szemben a kormányoldal békepárti álláspontot képvisel – mondta. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok helyzetén is csak békével és a tűzszünettel lehet érdemben segíteni, de a kormány most is jelentős humanitárius segítséget nyújt az ott élőknek. Jelezte: Kárpátalját illetően a magyar kormánynak súlyos vitája volt Ukrajnával, ezt a háború kitörésével azt “asztal szélére rakták”, de nem felejtették el.
Az áremelkedésekről, a nyugdíjak értékéről és a háborúról is beszéltek képviselők az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt.
MSZP: rezsistop helyett élelmiszerárstopra van szükség
Komjáthi Imre, az MSZP képviselője az alapvető élelmiszerek árának emelkedéséről beszélt. Kijelentette: ameddig ilyen drágák az élelmiszerek, fenn kell tartani az ársapkákat, azok ugyanis nem növelik érdemben az inflációt, de segíti az átlagbevétel alattiakat. Az áremelkedés valódi okai szerinte a magas áfa és az árbevételre kivetett különadók. A megoldás pedig az alapvető élelmiszerek áfájának nullára csökkentése, az extraadó megszüntetése. Közölte azt is: a kisboltoknak kompenzációt kell biztosítani az ársapkák miatti veszteségeikre. Rezsistop helyett élelmiszerárstopra van szükség, nem pedig fideszes megszorításokra – jelentette ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelte a felszólalást,
mint ha az MSZP felébredt volna.
Szerinte azonban nem csak ez az egyetlen jó intézkedése a kormánynak, amellyel az inflációtól védi az országot. Úgy folytatta: a nulla százalékos áfa kettős támogatási rendszert jelent, és jelentős bevételkiesést is hozna a költségvetésnek. Felidézte ugyanakkor, hogy amikor a Fidesz tett javaslatot az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, azt nem támogatták. Felidézte –
A kiskereskedők kompenzálását megtette a kormány, több pályázatot is kiírt a kétezer fő alatti települések számára, például energiaköltségek támogatására.
DK: a nyugdíjak minden nappal kevesebbet érnek
Gy. Németh Erzsébet arról beszélt, hogy a nyugdíjak minden nappal kevesebbet érnek, a kormány pedig nem biztosít megfelelő nyugdíjemelést. Azt mondta: 2022-ben a szükségesnél 1,5 százalékponttal alacsonyabb mértékben növelték a járadékot, aminek folyományaként az idei emelés összege is kevesebb a szükségesnél. Az ellenzéki képviselő egyszeri, 100 ezer forintos támogatás kifizetését kérte az időseknek, valamint azt, hogy a kormány háromhavonta vizsgálja felül a nyugdíjemelés mértékét.
Tállai András emlékeztetett:
amikor a baloldal kormányzott, akkor is válság volt, amelyből az IMF-nek kellett kimentenie az országot.
Az akkori kormány a nehézségek ellenére mégis elvett az emberektől. A Fidesz ugyanakkor kimondta, hogy megvédik a nyugdíjak vásárlóértékét, ezt az elmúlt tizenkét évben mindig meg is tette. A járvány és a háború, a szankciós infláció azonban nehéz helyzetbe hozta az országot, a kormány mégsem vett el forrásokat az idősektől. Hangsúlyozta –
A kormány ezért fizette ki a tizenharmadik havi nyugdíjat, amit idén a tizenöt százalékkal megemelt nyugdíjak után számolt ki.
KDNP: aki megszavazza a békepárti határozatot, a béke pártján áll
Hollik István, a KDNP képviselője kijelentette:
a békepárti határozat világossá teszi, ki áll a béke oldalán, aki megszavazza, az a béke pártján áll.
Kifejtette: a háború kezdetének egyéves évfordulója aktuálissá teszi, hogy mérleget vonjanak az elmúlt egy évről, és az a kép, amely így kialakul, tragikus és szomorú, hiszen emberek tízezrei haltak meg, özvegyek, árvák vannak mindkét oldalon, menekültek, tönkrement egzisztenciák vannak, és gazdasági károk egész Európában. A háborúnak nincs nyertese, csak vesztese – mutatott rá. Közölte: örömteli, hogy a világ nagyobbik része békepárti, ahogy Magyarország is, bár szövetségeseink háborúpártiak.
Könnyen küldenek fegyvereket azok az országok, amelyek messze vannak, ők nem szembesülnek a háború tragikus következményeivel – mondta.
Hollik István emlékeztetett:
a kárpátaljai magyarok révén Magyarországnak emberveszteségei is vannak.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a kormány álláspontjának alapja az igazság, a béke, a szolidaritás és a hazaszeretet.
Az első pillanattól kezdve elítélték Oroszország nemzetközi jogot sértő agresszióját, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett
– jelentette ki. Hangsúlyozta: mindenkinek a béke az érdeke. Magyarország óriási humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, azonban a magyar érdekeket képviselve világossá teszi, hogy kimarad a háborúból – mondta. Hozzátette: Magyarország érdekét kell az első helyre tenni, ez az egyetlen demokratikus álláspont.
Fidesz: Magyarország továbbra is segíti Ukrajnát
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy már több mint egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, azóta folynak a harcok, miközben Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját indította el, amely napjainkban is zajlik. Közölte:
a háború végét továbbra sem látni, de a jelek arra utalnak, hogy még hosszú ideig eltart. Magyarország a béke oldalán áll, minden lehetséges fórumon mielőbbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgeti
– magyarázta. Hozzátette: bár az EU-ban ezzel a véleményével egyedül van, az azon kívüli világ túlnyomó többsége osztja az álláspontját. A képviselő kitért rá: Magyarország elítélte az orosz inváziót, kifejezte szolidaritását a megtámadott féllel, bár az utóbbi években Ukrajna sok olyan intézkedést hozott, amely károsan hatott a kisebbségekre. Azt mondta: a magyar kormány minden intézkedést megtett, hogy itt biztonságban érezhessék magukat az Ukrajnából menekültek, és a humanitárius akciója addig folytatódik, ameddig szükséges.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta:
Magyarország a háborúból ki akar maradni és fegyvert sem szállít, de minden lehetséges módon segíti a rászorulókat. Ennél a háborúnál “mi vagyunk az első biztonságos ország és ennek megfelelően járunk el”
– közölte. Hozzátette: emellett segélyszállítmányokat juttatnak el Ukrajnának. Kitért rá: Brüsszelben az azonnali tűzszünet és béke követelése vörös vonalat jelent, nem akarnak azonnali tűzszünetet, háborúpárti álláspontot képviselnek. A magyar baloldal pedig egyrészt háborúpárti, másrészt szankciópárti, ez kiderült abból, hogy békéről a magyar baloldal nem beszél – fogalmazott. Azt mondta: azt, hogy a magyar baloldal szankciópárti, jól mutatja, hogy a szankciók szerintük nem felelősek semmiért, viszont “a magyar kormány és Orbán Viktor mindenért felelős”. Hozzátette:
Minden számból és minden elemzésből világosan látszik, hogy a szankciók a felelősek az elszabadult energiaárakért, az elszabadult inflációért.
Rendőri együttműködési egyezmény
A parlament a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló megállapodás kihirdetésének megtárgyalásával folytatta munkáját. Az indítványt ismertető Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy az egyezményt 2006-ban Bécsben hét ország írta alá. A megállapodás 2007 októberében lépett hatályba, utóbb a résztvevők száma 12-re bővült, akik közül hatan uniós tagok – tette hozzá. 2008-ban egy Bécsben tartott miniszteri szintű konferencián Magyarország is aláírta a megállapodást, valamint annak végrehajtási megállapodását – emelte ki.
Az Európai Bizottság 2019-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Ausztria, Bulgária és Románia ellen, a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségének hiánya miatt – ismertette az előzményeket. Annak érdekében, hogy a bizottság megszüntesse az eljárást több környi tárgyalás zajlott a megállapodás megfelelő módosításáról. A jegyzőkönyvet Magyarország 2021. november 30-án írta alá – tette hozzá.
Balla Mihály, a Fidesz képviselője azt mondta, hogy
az utóbbi években egyre inkább megerősítést nyert az a tény, hogy a bűnözés nem ismer határokat, a bűnüldözőknek ezért szabályozott keretek között együtt kell működniük.
A Fidesz támogatja a javaslatot – jelentette be. Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka a megállapodás céljának nevezte, hogy a felek megerősítsék a határokon átnyúló rendőri együttműködést. Megjegyezte, a jogszabályok megkeresés esetén eddig sem zárták ki az adatok igénylését, illetve átadását. Juhász Hajnalka (KDNP) is azt emelte ki, hogy a 12 tagúra bővült együttműködésben hat uniós tagállam, köztük Magyarország vesz részt.
A megállapodásnak köszönhetően felgyorsul az adatcsere
– tette hozzá, bejelentve, hogy a KDNP támogatja a javaslatot.
EU-Thaiföld megállapodás
Az Európai Unió és tagállamai, valamint Thaiföld közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodást ismertetve Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára jelezte:
Thaiföld a hatodik ország az Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tagjai közül, amellyel az Európai Unió partnerséget köt.
Hozzátette: Magyarország keleti nyitás politikájának is meghatározó eleme a térség országaival való együttműködés, így aktívan támogatja a kormány az EU és a régió közti sokoldalú kapcsolatokat.
Balla Mihály a Fidesz képviselője szerint
Ázsia világpolitikai súlya kiemelkedően nőtt az utóbbi időben.
Thaiföld a térség második legnagyobb piacával rendelkező országa – hívta fel a figyelmet. Gurmai Zita úgy fogalmazott: a megállapodás leginkább rutinszerűnek mondható, főleg általánosságban ír az együttműködés és az információcsere erősítéséről az élet minden területén. Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője hangsúlyozta: idén van a magyar-malajziai diplomáciai kapcsolatfelvétel ötvenedik évfordulója. Balassa Péter a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak ötvenéves a kapcsolat Thaifölddel, hiszen 1869-ben Xantus János tudós már egy osztrák-magyar delegációval járt az országban.
EU-Malajzia megállapodás
Azbej Tristan államtitkár közölte: az Európai Unió és tagállamai, valamint Malajzia közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás hatálya alá több szakpolitikai terület is tartozik. Rámutatott, hogy
Magyarország keleti nyitás politikájának meghatározó eleme dél-kelet-ázsiai országokkal való együttműködés, ezért aktívan támogatják az EU és a térség országai kapcsolatrendszerének további bővülését.
Malajziával Magyarország 1969-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a kuala lumpur-i nagykövetség 2015-ös újranyitása óta dinamikus fejlődésen ment keresztül – ismertette. Juhász Hajnalka hangsúlyozta:
a keretmegállapodás segít elmélyíteni a kapcsolatot a dél-kelet-ázsiai régió országaival és előrelépést jelent a térségben a fokozott politikai és gazdasági szerepvállalás tekintetében.
Balassa Péter a Jobbik képviselője jelezte: azért fontos a megállapodás, mert az EU Malajzia fontos kereskedelmi partnere és befektetője. Hozzátette: Malajzia a magyar turisták körében is népszerű.
Ezt követően Latorcai János levezető elnök az ülést bezárta, a parlament várhatóan szerda reggel kilenc órától folytatja munkáját.
Forrás: MTI; Nyitókép: PS/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS