Ma már elég viccesen hatnak a 90-es évek amerikai krimijei, amelyekben a crack nevű kábítószer betörésének éveiben két szimpatikus felügyelő simán felveszi a harcot az utcán szerveződő bandákkal. Az internet sötét oldala, azaz a dark web alapjaiban változtatta meg az illegális kábítószerpiacot is: tömegével terjednek az ismeretlen dizájnerdrogok és a a hagyományos szereket is könnyebben adják-veszik a bűnbandák – az interneten
Sorozatunk eddigi részeiben foglalkoztunk a dark web kialakulásával, találkoztunk a dark webes honlapokkal és a kémprogramokkal. Ebben a részben az online drogkereskedelemről lesz szó.
A korábbi időszakban a marihuána, a hasis, a kokain és a heroin előállításához valódi növényi alapanyagra volt szükség, amelyet aztán valahol feldolgoztak, és azokat többször is szállítani kellett. A bűnbandák telefonon kommunikáltak, álneveket használtak, és az anyagok terítői saját fizikai valójukban járkáltak az utcán.
Szimpatikus felügyelőinknek számos lehetősége nyílt lebuktatni az elkövetőket. (Bár ez a valóságban nem ment olyan könnyen.) A kábítószerek pedig jórészt természetes alapanyagokból készültek. Egy bűnüldöző forrásunk úgy fogalmazott, hogy a mai szintetikus kábítószerek mellett a kokacserje maga az egészség, növényből van, egzotikus tájakról származik és még teát is lehet belőle főzni.
A szintetikus kábítószerek viszont már olyan vegyianyagok, amelyeket kis, gyakran házi laborokban összekevernek, és nagy mennyiségben készítenek. A modern dizájner drogok olyan kémiai eljárásokkal jönnek létre, amelyeketet az úgynevezett kábítószer-tiltólistán szereplő anyagok kis változtatásaival hoznak létre. A szerek így sok esetben – a jogszabályok szerint – nem minősülnek kábítószernek, azonban a kémiai szerkezet apró módosítása attól még kábító hatású anyagot teremt, sőt, a szer élettani hatása nem lesz kiszámítható.
A dizájner drogok egy már ismert, tiltott anyag szerkezetének kisebb módosításával előállított, még legális anyagok, amelynek várhatóan az eredeti, tiltott anyaghoz hasonló hatása van. Ezek a szerek általában emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek, például gépjármű kerékküllő-tisztító, növényi tápsó, növényvédőszer, illatosító, vagy akár relaxációs füstölő néven árusított anyagok, amelyeket főszabályként az interneten terjesztettek/nek.
Kínai relax
A dizájner drogokat nagy tömegben ázsiai országokban állítják elő, de gyártásuk Kelet-Európában, sőt gyakran Magyarországon is előfordul.
A bűnüldözés, például Magyarországon sokáig nem is tudott mit kezdeni a helyzettel, hiszen kicsit átalakított „növényvédő szert” vagy gépjárműkerék tisztító vegyületet (GINA) forgalmaztak interneten, amely így nem volt bűncselekmény. A minisztériumok hagyományos egymásra mutogatása – ez egyébként ezúttal a szokásosnál jóval rövidebb volt – után a jogalkotási és hatásköri vitákat tisztázták és mára a bűnüldözés (jórészt) felvette a ritmust, ám a jogalkotókat és a szakmát számtalanszor érik újabb és újabb meglepetések.
Egy magyar felmérés már vizsgálta az online veszélyeket (bár nem a dark webét) – 21 internetes oldalt azonosítottak, amelyek 2012-ben, a felmérés időpontjában már reagáltak a 2012 januárjától életbe lépett változásra, miszerint 9 anyag került fel a szabályozott – és tiltott – anyagok jegyzékére. E szerek forgalmazását szinte kivétel nélkül valamennyi oldal megszüntette januártól. A magyar webshopok kínálatában a különböző, legtöbbször valamilyen szintetikus kannabinoiddal kezelt herbál füstölőkeverékek voltak a legelterjedtebbek.
A 2010-es robbanás óta a magyar szintetikus drogpiac egyik meghatározó terméke is GHB- vagy Gina. A Ginát eleinte mint „relaxáló” alvást okozó szerként használták. Kiderült, hogy a Gina valódi partidrog – eufóriát okoz, szexuális aktivitást erősít, sőt a fogyasztó barátságos lesz és „jó cimbi” – így kapcsolódott a New Age vonulathoz. Ám megfelelő mennyiség szervezetbe kerülése után a komoly részegséghez hasonlítható: a szer használója látszólag cselekvőképes, de később a történtekre nem emlékszik (amnéziás). Így „szexdrog”ként is alkalmazzák: a GHB-t fogyasztók sem az aktusra, sem pedig az elkövetőre nem emlékeznek. Ezt a terméket is gyakran távol-keleti droglaborokban állítják elő.
A szállítás jellege is megváltozott, a korábbiakban a csempészet titkos autókban, netán kamionokban történt, és gyakran az eladó és a fogyasztó egy megbeszélt helyen – időben találkozott. Ezeket a pontokat a rendőrség munkatársai figyelték, így sokszor könnyű préda lett a drogdíler. Mára az eladók egyedi hirdetéseiben reklámozott „portéka” rendszerint egy legális online csomagküldő, vagy postaszolgáltatással jut el a felhasználókhoz, amellyel a honlap üzemeltetője, vagy az eladó szerződött, természetesen másik cég, vagy álnév alatt rejtőző megrendelő nevében. A csomagküldő cégek az esetek jó részében nem is sejtik, mire használják a lehetőségrendszerüket.
Az eddigiek tükrében a magyar hatóság, a rendőrség egész hatékonyan lépett fel a drogbűnözés ellen. Azonban többek között a Nemzeti Drog Fókuszpont jól rávilágít a korábbi tendenciákra, viszont egyelőre honlapjuk a darknet okozta veszélyekkel nagyon kevéssé foglalkozik.
Pedig kellene…
A darknetról – vagy dark webről szóló összeállításainkban már ejtettünk szót a sötét webes kábítószerpiacokról, azonban a hatóságok – úgy tűnik – egyelőre nem veszik igazán komolyan a veszélyt. Mentő tényező az, hogy a dark webet az amerikai hatóságok sem tudják komolyan ellenőrizni.
Az új – rejtett honlapokról szóló gawker.com által közölt tanulmányban rámutatnak, hogy a sötét web használatával a kábítószer-fogyasztónak már nem kell sötét utcasarkokon átvenni az adagját. Rákattint a megfelelő drogtípusra, online fizet, és egy kis óvatossággal már küldik is a megrendelt terméket csomagban, ahogy láttuk, gyakran anonim postaszolgálattal.
Az online dealerek nem hagynak a termékükön – annak csomagolásán- ujjlenyomatot, nincs készpénzátadás, sem kártyás pénzátutalás, és a kommunikáció pedig, mint a másik fórumokon, PGP-n keresztül zajlik, amelynek visszafejtését néhány száz évnyi számítógépes teljesítmény igénybevételével könnyen meg lehet oldani. Komoly nehezítő tényező a hatóságok számára a nemzetköziség, ugyanis az eladó vagy vevő könnyen lehet a világ másik végén, ahol egész egyszerűen nyelvi problémák, vagy felderítési nehézségek miatt illegalitásban maradhatnak az elkövetők.
Az online drogkereskedelem dark webes fórumai gyakorlatilag ugyanazok, mint a többi bűnözési ágé, története azonban régebbre nyúlik vissza. 1972-ben, még bőven azelőtt, hogy az eBay vagy az Amazon ötlete egyáltalán megfogalmazódott volna, diákok hajtották végre a kaliforniai Stanford Egyetemen és az MIT Massachusettsen az első kereskedelmi tranzakciót. Az “Arpa-net” –nek köszönhetően azonban stanfordi diákok kis mennyiségben marihuánát is értékesítettek.
Az internetes nagy áttörés után a fórumokon és egyéb területeken, kis chatszobákban létezett a drogkereskedelem, azonban álneveket, – argó kifejezéseket, drogos közösségekben használatos megnevezéseket használt. Ám ez még nem volt akkora tétel, mint a közösségi alkalmazások előretörése után.
A surface weben a korábbi fórumokon, chateken és egyéb netes közösségi téren működő drogkereskedelmet hamar felváltották a „nagy” közösségi alkalmazások, mint a Facebook és az Instagram.
2014-re az Instagram ideáis teret biztosított, hiszen könnyen fel lehet rá iratkozni, direkt felhasználóbarátnak készült, kifejezetten sok ember számára és a központi webadmin – vagyis az Instagram team sem igazán tudott mit kezdeni a helyzettel. A drogkereskedők pedig kellemesen ki is használták a lehetőséget. A „drog” hashtag beírásával és keresésével több tízezer, kábítószert kínáló kép került elő, és gyakran még az eladó képeit is megtalálhattuk.
A 200 milliós felhasználókörrel rendelkező Instagramon minimális befektetéssel, némi óvatossággal a kereskedők fényes nappal, az orrunk előtt végezhették az üzleti tevékenységeiket, úgy hogy szinte teljes anonimitást élveztek.
Az Instagramnál rádöbbentek a veszélyre
Az ügyletek valójában nem az Instagramon történtek, az tulajdonképpen mint egy marketing platform működött,aztán a vásárlás például a névtelen üzenetküldést lehetővé tevő Kik-en, vagy egy mobiltelefon számon, esetleg álneves e-mailen történt meg a részletek lebonyolítása. Azóta komoly erőfeszítést tettek a közösségi oldalak, így az Instagram is, és letiltották a keresést bizonyos szavakra.
De azért nem lett teljesen lehetetlen
Azonban bizonyos keresőszavak használatával, továbbra sem tűnt el ez a lehetőség, bár az Instagram folyamatosan tünteti el a kérdéses keresésekről az ilyen jellegű tartalmakat.
Az igazi ellenfél
A dark web természetesen sokkal jelentősebb kihívást jelent. 2015-ben elkészült a Global Drog Survey, ez a több mint százezer ember válaszain alapuló felmérés az egész világra kiterjedt. A felmérés szerint a dark web megbízhatóbb, olcsóbb és biztonságosabb, mint bármilyen más egyéb forrás. A résztvevők 74 százaléka azt állította, hogy a máshonnan származó kábítószer minősége nem olyan jó, mint a dark weben szerzett anyagoké.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a hagyományos alvilágban –az eladók részéről tapasztalt durvaság sem igazán jellemző, a dark weben egy százalék tapasztalta ezt, a más – hagyományos források esetében ez a mutató 7%. Megfélemlítést is alkalmaznak a hagyományos dílerek, itt 3% a 18% ellenében az arány a dark web javára.
Tény azonban, hogy az anyagiak szempontjából az online alvilág is szeret meglépni a pénzzel, a felmérésben résztvevők 28 százaléka vesztette el a pénzét például lopás, elkobzás, vagy egyszerű nem teljesítés miatt. Sokan a bitcoin és más digitális pénz – pl. dashcoin, litecoin eltűnésére panaszkodtak.
A rendőrségtől való félelem nem épült be a kutatás szerint a dark webes droghasználók mindennapjaiba: a hatóságoktól való félelem a cannabis-származékok fogyasztóinak három százalékát, a kokain és extasy fogyasztóinak a 2 %- át ösztönözte leszokásra.
Az angol drogpiac ötöde online
Az első igazi fórum a Silk Road volt, ami nettó felborította a kábítószer-kereskedelem mértékét, az elmúlt években az Egyesült Királyságban már 2014-re (!) mintegy 20 százalékosra nőtt az online kábítószer-kereskedelem aránya a wired magazin kutatásai szerint. Többségük a sötét net piacterein található. Miután 2013 októberében, hosszas nyomozás után sikerült hatóságilag lezárni, a 2013 novemberében, mint már arról szó volt, új honlapok indultak, például a Pandora, Outlaw Market, az Alpha Bay vagy Nucleus és a Toschka – és legtöbbjük igen tisztességes volumenű kereskedelmet bonyolít le. 2014 január és április között a Silk Road II is működött, majd a hatóságok azt is lezárták, de ezalatt több mint 100 000 eladást produkált. 2015-16ra pedig körülbelül 4 akkora volumenű honlap üzemel mint a Silk II volt és, hogy örüljünk, már itt is van a Silk Road 3.0.
Az első dolog, ami szembeötlő az ilyen honlapokban a választás lehetősége, a bőséges kínálat. A Silk Road II-n például közel 900 árus közül lehetett választani, a heroin, ópium, a kokain, az egyéb szintetikus drogok, a vényköteles gyógyszerek gyakorlatilag mindegyike könnyen hozzáférhető.
Három év alatt megötvenszereződött a „választék”
Ma viszont csak az egyik honlapon például több mint 50.000 termék közül lehet választani, amelyek között megtalálhatók a hagyományos drogtípusoktól a fogyasztószereken át a szintetikus anyagok, sőt, szinte tudományos alapossággal megkomponált felosztás alapján kereshetők a veszélyes kábítószerek.
Nyilvánvalóan tömegben kereshetőek a hagyományos kábítószerek, így a heroin, a kokain, a hasis és a kannabisz. Ezek után következnek a már ezekből készült termékek, majd a dizájner drogok. A dark webes honlapok azonban nem csak a kábítószert és a dizájner drogokat kínálják nagy tömegben, hanem más jellegű vegyianyagok is megtalálhatók.
Gyúrós gyerekek és a súlyfölösleg
Külön kategóriát képeznek például a fogyasztószerek, a legális, receptre felírható gyógyszerek másodlagos piaca, az illegális fogyasztószerek és az izomnövelő hormonok, illetve hormonkészítmények piaca.
És végül léteznek még azok a szerek is, amelyek a szexuális aktivitást növelik, vagy éppen a hormonális egyensúlyt tudják átalakítani. Természetesen orvosi felügyelet nélkül mindegyik szedése tilos, vagy akár életveszélyes is lehet. Ám ettől még lehetséges.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS