Pesti Srácok

Buta piaci pletykák miatt gyengül a forint

Buta piaci pletykák miatt gyengül a forint

A hetek óta tartó forintgyengülésnek semmiféle fundamentális alapja sincs – szögezte le Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember lapunk kérdésére elmondta, hogy kétségtelenül van a világban a dollár kamatemelkedése miatt kisebb fajta pánik. Ez elsősorban a feltörekvő piacokat érinti, így Argentínát, Törökországot és Brazíliát és itt tapasztalható tőkekivonás. És kering a piacon néhány ostoba pletyka és olvasható néhány olyan elemzés, ami 3 évvel ezelőtti adatokon alapszik.

Az egyik indok a spekulációra az, hogy állítólag az infláció magasabb lesz a vártnál, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen lesz kamatot emelni. Kétségtelen, hogy az olajár emelkedése miatt meglódult az infláció, de ez néhány hónapos történet csak, és utána minden visszatér majd a normális mederbe. Ez semmiképp sem indokolna az MNB részéről egy kamatemelést. Susognak olyasmit, hogy a kormánynak kevés a készpénze, és likviditási gondokkal küzd. Ez is képtelenség, hiszen a tartalékok megfelelőek.

Olyan piaci pletyka is hallható, hogy a magyar fizetési mérleg negatívba megy át. Ez is képtelenség, mivel olyan erősen aktív a szaldó, hogy bőven vannak tartalékaink. És jövőre indul be az új Mercedes gyár Kecskeméten, ami radikálisan fogja javítani a kereskedelmi mérlegünket.

A járműipar kapcsán felszokták hozni, hogy Kelet-Európát komolyan fogja érinteni a most kibontakozó amerikai-európai kereskedelmi háború, hiszen a régiónak elég nagy ezen a téren a kitettsége. De ennek a hatása elég bizonytalan, és Trump elnök kereskedelmi háborújának kimenetele elég bizonytalan.

PestiSracok facebook image

Felmerül az is, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban jelentősen csökken a kohéziós alapokból befolyó összeg. Ez valóban így lesz, de csak 2020 után várható. A kilátásba helyezett 24 százalékos forráscsökkenés azonban korántsem biztos. Az ügyben még nincs végleges döntés, és folyik a nemzetközi alkudozás. De addig, 2020-ig még 20 milliárd euró fog befolyni a magyar államkasszába.

Az végképp érthetetlen, hogy a piaci turbulenciák elérték a magyar bankrendszert. Pedig a pénzintézeteknek sok pénzük van jelenleg, mivel lakosság intenzíven helyezi el a pénzét a bankokba. Ezért likviditásuk megfelelő és bőven el vannak látva pénzzel.

Ütik a tőzsdét

A magyar tőzsde minden elemzés szerint alulértékelt, és akár 30 százalékkal magasabb lehetne az árfolyam. Suppan Gergely szerint ez is teljesen érthetetlen. Csak egy magyarázat lehet a mostani árfolyam gyengülésre, mégpedig az, hogy a nemzetközi alapok ijedtükben mindent eladnak, amit tudnak.

Ezért teljesen helyes a Magyar Nemzeti Bank keddi döntése, hogy nem emelt alapkamatot. Egyébként is egy ilyen lépés csak olaj lett volna a tűzre, mert a piacok úgy értelmezték volna, hogy a pletykáknak mégis van alapjuk. Elemzők szerint egyvalamit lehet tehát tenni: ki kell várni, amíg lenyugszanak a kedélyek. Egyszer csak véget ér a mostani spekulációs és tőke kivonási hullám.

Kiemelt kép: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.