Boros Imre: 1000 milliárdos hitellehetőséget kapnak a magyar kis- és közepes vállalkozások

A Magyar Nemzeti Bank kénytelen saját maga 1000 milliárd forintos hitelkeretet biztosítani a kis- és közepes magyar vállalkozások számára, mivel a kereskedelmi bankok semmit sem tesznek – véli Boros Imre. A gazdaság sikeres működtetéséhez szükséges, hogy a kormány és a jegybank harmonikusan tudjon együttműködni, ami, hálistennek, 2013 óta megvalósul. Előtte, ha polgári kormány volt, akkor a jegybank mindig keresztbe tett a gazdaságpolitikának. További dinamikus béremelkedésekre akkor lehet számítani, ha a legtöbb embert foglalkoztató kis- és közepes vállalkozásoknál nő a termelékenység. Ha nem csinálunk semmit, akkor leáll a béremelkedés folyamata és megragadunk egy „alulfejlett” bérstruktúrában.

Ezeket a hiteleket a kereskedelmi bankok fogják kihelyezni. A bankok nulla százalékos kamattal kapják a pénzt a jegybanktól, viszont a pénz kihelyezésekor fölszámolhatnak 2,5 százalékot. A kockázat viszont így természetesen a kereskedelmi bankoknál lesz, de természetesen lesz majd valami kockázatenyhítő támogatás vagy biztosítás is. Ennek a mikéntje azonban ma még nem ismert. A bankok tehát kénytelenek lesznek odafigyelni arra, hogy mire is adják a pénzt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az illető vállalkozás megvásárol egy számítógépes programot, vagy képzést, vagy bármit. A bank ezt megvizsgálja, és csak akkor nyújt hitelt, ha a hatékonyságnövekedésre vonatkozó feltételek teljesülnek. Nem csak úgy odalökik a pénzt a vállalkozónak: „Józsikám, légy szíves, szóljatok, ha elköltöttétek.”

Most úgy tűnik, hogy ezek a hitelek 3 éves futamidejűek lesznek. Ha gépekről, berendezésekről van szó, akkor ezeknek az amortizációja valóban 3 év. De egyes esetekben ez hosszabb lehet, ezért szükség volna 5 éves futamidejű hiteltípusokra is. A Növekedési Hitelprogram segítségével minőségi változást kellene elérni, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek exportra termelnek.

Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy például egy kkv egy dolgozóra vetítve termel mondjuk 10 millió forintot. A felvett hitel felhasználásával, mondjuk 5 év alatt, ez az összeg 13 millióra emelkedik. Így létrejön egy bevételtöbblet, amit szépen el lehet osztani a bér és a profit közt. Eközben a termelékenység javulása miatt mérséklődik a munkaerőhiány is. Ma már áldatlan állapotok vannak, az embereket elkapkodják egymás elől a cégek. Tehát a cégeknek muszáj elmenni a bankokhoz és valami életképes ötlettel előállni.

Egyébként a munkaerőhiány felveti azt a gondolatot, hogy inkább hűteni kellene a gazdaságot és nem ráengedni ezt az 1000 milliárdot. Boros szerint erre semmi szükség, a gazdaság hűtése egy liberális duma. Ezt akkor találják ki, főleg a bankok, amikor plusz kamatokat akarnak beszedni. A magyar gazdaságot nem kell hűteni, vagy lassítani. Nekünk jelenleg a felzárkózás a feladatunk, szeretnénk utolérni a fejlettebb gazdaságokat. Ezt már nem tudjuk csupán új munkaerő bevonásával végrehajtani, hanem már a termelékenységet lehet és kell javítani. Ebben is le vagyunk maradva, mert egy kis- és közepes vállalkozás Csehországban vagy Szlovákiában sokkal hatékonyabban működik, mint nálunk. Igaz, ezekben az országokban a privatizáció is másképp zajlott le. Ott komoly tőkejavakhoz jutottak hazai cégek, nálunk pedig a kényszervállalkozás volt a "divat". Nálunk, ami működőképes volt, az mind külföldi tulajdonba került.

Visszatérve a Növekedési Hitelprogramhoz, az is kérdés, hogy ez az 1000 milliárd sok vagy kevés. Boros Imre szerint Matolcsy György vélhetően "kiszámolta" ezt az összeget. Majd kiderül, hogy mennyien mennek a bankokhoz és mekkora lesz a valós érdeklődés. Ezt előre még nem lehet tudni, legutóbb nagyon nehezen indult be a hitelezés, ám aztán végül sikeres lett a program.