Pesti Srácok

A falvakban kevésbé, a városokban nagyon felmentek a lakásárak - 2019-ben is folytatódik a trend

A falvakban kevésbé, a városokban nagyon felmentek a lakásárak - 2019-ben is folytatódik a trend

Baráti társaságban, munkahelyen, vagy bárhol máshol az egyik leggyakoribb téma a lakás- és házárak alakulása. Nem is csoda, hogy így van, mert a legtöbb családnak és embernek a legértékesebb vagyontárgya a lakása és a nyaralója, ha van ilyen. Erről a témáról nemrégiben készített egy elemzést a Magyar Nemzeti Bank, amelyet Banai Ádám tolmácsolásában tettek közzé.

Nos, kezdjünk bele, ismerjük meg az agyzsibbasztó számokat. 2018 első félévében országos átlagban 15 százalékkal emelkedtek az átlagos ingatlanárak. Ebben a drágulásban Budapest vitte a vezető szerepet, ahol közel 20 százalékos drágulás mutatható ki. Vidéken és főleg a kis községekben ennél jóval szerényebb, mintegy 10 százalékos volt az áremelkedés.

Növekvő bérek, növekvő kereslet

Banai Ádám szerint az e mögött megbújó folyamatok közül érdemes kiemelni a dinamikus béremelkedést és a növekvő megtakarítási hajlandóságot. A másik tényező, ami nyomja felfelé az árakat, a kínálati oldal nehézkes alkalmazkodása. Ez lefordítva annyit tesz, hogy a cégek kevés lakást tudnak építeni, sokkal több elfogyhatna a piacon, ha szorgalmasabban dolgoznának.

PestiSracok facebook image

A csapból is az folyik, hogy munkaerőhiány van, és talán ezért az idén alig valamivel több, mint 10000 lakás került átadásra, amely szám jövőre felkúszhat 15 000-re. Banai Ádám szerint még ennyi új lakás is kevés lenne, mert a megújulási rátánál alacsonyabb ez a szám. Ez annyit tesz, hogy a régi, semmire se jó viskók és lakások pusztulása ennél nagyobb ütemű.

Árrobbanás Szekszárdon

Jövőre továbbra is növekedni fognak a bérek, ami az árfelhajtás fő mozgatórugója, és ezért a lakásárak emelkedése folytatódni fog. Egyébként a NAV adataiból az is kiderül, hogy a drágulásban a nagyvárosok kezdenek felzárkózni Budapesthez, és az idén például Szekszárdon 34 százalékos, robbanásszerű drágulás volt.

A legmagasabb árak - 315 ezer forint/négyzetméter - Győrben vannak, de kimagasló még Debrecen és Kecskemét. Csak érdekességképpen érdemes elmondani, hogy Budapesten, az V. kerületben már 1 millió feletti átlagár tapasztalható.

Hitel, ami nincs

Mindenki azt hiszi, hogy a lakásvásárlás zömében hitelből történik. A család bemegy a bankba, viszik a temérdek papírt, okiratot, és számolgatják. milyen támogatásra és kedvezményre jogosultak. A valóság azonban más: a lakásvásárlások több, mint fele mögött nincs banki hitel. Ebből is látszik, hogy a kereskedelmi bankok továbbra sem állnak a helyzet magaslatán.

Azért persze javul a hitelezés: Banai szerint 40 százalékkal több hitelt osztottak ki a bankok, mint korábban. Az is fontos, hogy az idén megítélt hitelek már megfelelnek a jóval szigorúbb feltételeknek, amely az adós védelmét szolgálják. Ezért ezek biztonságos hitelnek tekinthetők. Sőt, mind gyakoribbak a fix kamatozású, minősítetten fogyasztóbarát termékek. Ez is a lakosság védelmét szolgálja a felesleges kockázatoktól.

Vezető kép: Shutterstock

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.