Boros Imre: A kamatemelésnek csak a liberálisok örülnének, a haza rosszul járna
Matolcsy György jegybankelnök az infláció emelkedése miatt verbális szigorításba kezdett, és hozott néhány szimbolikus jelentőségű lépést. A Monetáris Tanács keddi ülése után ismét elmaradt az alapkamat emelése. Az infláció még nem lépett ki a 2-4 százalékos türelmi zónából, és ezért nincs szükség semmiféle komolyabb lépésre. Boros Imre közgazdász portálunknak elmondta, hogy a kamatemeléssel minden magyar rosszul járna; csak a külföldiek és az őket kiszolgáló liberális hadtestek örülnének.
Ismét elmaradt az alapkamat emelése, és már kezd kissé unalmas lenni, hiszen vagy fél éve ezen megy a hajcihő. Vegyünk néhány dolgot szépen sorba, kezdjük a külső környezettel, elsőként az euróövezettel. Európában mi a helyzet, merrefelé mennek a dolgok?
A drága balliberális barátainktól halljuk állandóan, hogy egy „nagy gazdasági térnek” vagyunk a részei. Hát, kérem szépen, ez a nagy gazdasági tér lépést váltott. Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi nemrég bejelentette, hogy ismét a monetáris lazítás időszakába léptünk. Korábban tényleg volt arról szó, hogy szigorodik az eurótérség monetáris politikája, ám mára már megváltozott a helyzet. Ennek oka pedig az, hogy a gazdaság időközben lelassult, vagyis a monetáris keménykedésnek nincs értelme. Számunkra ez azért fontos, mert Magyarország a külkereskedelmének 70-75 százalékát ezzel a régióval bonyolítja le.
Trump és a FED harca döntetlenre áll
A kamatemelést sürgetők talán legerősebb érve az, hogy Amerikában emelkednek a kamatok és lépnünk kell, ha a hitelpiacokon versenyképesek akarunk maradni.
A másik nagy blokk ugyebár az Egyesült Államok és a dollár. Mint emlékszünk rá, ahogy Trump hatalomra került, az amerikai jegybank, a FED abban a pillanatban elkezdte emelni a kamatokat. Ennek semmiféle gazdasági indoka nem volt, kifejezetten politikai megnyilvánulás volt. Köztudomású, hogy az amerikai elnök és a FED nem egy tálból cseresznyéznek. A Federal Reserve System a nemzetközi pénzügyi körök csúcsintézménye, míg Donald Trump az amerikai nemzetállam szolgálatába szegődött. Nem valami jó barátok, és ott babrálnak ki egymással, ahol tudnak. A FED például úgy, hogy kamatokat emel, ami érzékenyen érinti az amerikai költségvetést. No de ott is megállt a kamatemelés. Trump egyébként egyik Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy az amerikai gazdaság köszöni szépen, jól van, az egyetlen ellensége – és nem ellenfele – a FED. Mindenesetre ez a huzavona odáig jutott, hogy az elnök bejelentette, hogy az idén már nem lesz kamatemelés.
Verbális szigorítás
Az infláció valójában némileg magasabb a korábban megszokottnál. Ennek kordában tartására a tankönyvek általában pénzügyi megszigorításokat és kamatemelést szoktak javasolni. Elérkeztünk mi erre a pontra? Valóban a teljes monetáris eszköztárat be kell vetni, vagy elég lesz a most meghirdetett néhány kisebb lépés?
Nos, akkor eljutottunk a kis Magyarországra. Nálunk a liberális alapmantra úgy hangzik, hogy a jegybank célja a 3 százalékos infláció. Ezt ugyebár a liberális barátaink úgy értelmezik, hogy ezt, ha törik, ha szakad, de el kell érni. De a Magyar Nemzeti Bank úgy gondolja, hogy 3 százalék inflációnál komolyabban oda kell figyelni. Látszik, hogy az infláció beindult, amit kordában kell tartani. Mitől tud az infláció meglódulni? Attól, hogy ha a piacon a pénztömeg megnövekszik és ezzel nem tud lépést tartani a kínálat. Jelenleg a maginfláció és a többi mutató elérte a 3 százalékot, tehát a jegybanknak el kell dönteni, hogy mit akar csinálni. Erre mondta már korábban Matolcsy György elnök és az alelnöke szintén, hogy „most össze kell kapni magunkat”. Tehát verbális szinten szigorításba kezdtek. De most már ráléptek a tettek mezejére, de egyáltalán nem kamatemeléssel, hanem az úgynevezett SWAP-keretek csökkentésével. Ez annyit jelent, hogy devizáért, vagy másféle kötvényekért a magyar jegybank forintot ad. Most ennek kereteit szűkítette egy kicsit a monetáris tanács, és így kevesebb pénz kerül majd a gazdaságba. Emellett egyetlen szimbolikus kamatintézkedést hoztak. Az úgynevezett egynapos betétek kamatát 10 bázisponttal emelték, de még mindig mínuszos kamatért fogadnak be betéteket. A másik oldalon azonban továbbra sem állít korlátokat, és ha valakinek pénzre van szüksége, akkor korlátlanul kaphat. Vagyis az MNB megfelelő fedezet mellett hajlandó kiszolgálni a bankokat. Hát, kérem szépen, ennyi történt. Mindenki láthatja, hogy mi most intézkedtünk! Történt valami, és ezzel mindenki legyen elégedett.
Boldogtalanok a liberálisok
Általában ellenzéki oldalon, főként a liberális körökből szoktak kamatemelést sürgető hozzászólások érkezni. Árulja el, miért fontos nekik ennyire a kamatemelés és a pénzügyi szigor?
Természetesen a liberális barátaink most rettentő boldogtalanok, mert ők mindig a kamatemelésnek szurkolnak, és nem a magyar hazának. A kamatemelés, főleg a gyors emelés majdnem mindenkinek rossz ebben az országban, kivéve a pénzbefektetőknek. Ők még mindig zömében külföldiek. Egyrészt a devizaalapú kötvények, illetve a forint hátterű befektetések egy igen nagy része még külföldi hátterű. Jelenleg még a forintbefektetők 45-50 százaléka külföldi, akik valamilyen offshore paradicsomban csücsülnek. Ezek az emberek nagyon örülnének a kamat emelésének, és a liberális siserehad is ujjongana, ha ez történne. De erre még várniuk kell. Ha megtörténne a kamat emelése, akkor a külföldieken kívül mindenki más rosszul járna. Elsősorban az államkassza, ami minden egyes tizednyi emelésen 30 milliárd forintot bukna. Másrészt akinek hitele van, annak többet kellene fizetnie, mert egy alapkamat-emelés vinne magával mindent felfelé, az egész kamatrendszert megbolygatná. Komoly veszteséget szenvednének a magyar cégekek, illetve azok, akik nem fixálták a lakáshiteleiket. A külföldiek nyernének a kamatemelésen, a magyarok azonban veszítenének.
Mégis, mire kell figyelni?
Ki kell várni, hogy az Európai Központi Bank mit csinál majd a közeljövőben. Másrészt az infláció alakulását érdemes nyomon követni. Az infláció egyik hajtóereje az üzemanyagárak emelkedése, ami most mintha megállt volna. Jelenleg inkább szinten maradnak, vagy talán kis mértékben csökkennek is. A másik hatás az volt, hogy az év elején bizonyos termékek adója megnőtt. Bizonyos ócska élelmiszerek adótartalma emelkedett, aminek hatása természetesen jelentkezik az inflációban. A következő hónapokban azt kell figyelni, hogy az infláció kitör-e a 2-4 százalékos türelmi zónából. Ennek nem sok esélyt adok. Az infláció 2,9-3,1 százalékos sávban fog mozogni az első félévben. Ha pedig a Jóisten megsegít minket, akkor a második félévben mérséklődni fog az infláció üteme.
Kiemelt kép: MTI/Földi Imre
