Növekedés, szárnyaló állampapír és mérséklődő inflációs nyomás

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai ülésén sem változtatott a kamatkondíciókon. Ez nem is volt várható, tekintettel arra, hogy korábban többször hangsúlyozták, hogy módosítás 3 havonta, az Inflációs Jelentés megjelenésekor történhet – ez pedig legközelebb szeptemberben lesz. Ettől várhatóan csak akkor tér el a jegybank, ha valamilyen rendkívüli esemény történik, vagy ha más iránymutatást ad – vélekedett Regős Gábor. A szeptemberi döntés kapcsán tehát azt érdemes megnézni, hogy milyen események történtek a gazdaságban, illetve hogy hogyan változott a jegybanki közlemény az előző havihoz képest.

Nem várható kamatemelés

Regős szerint jelenleg két ellentétes hatású folyamat határozza meg a magyar gazdaság helyzetét: az erőteljes belső kereslet, dinamikus növekedés és emelkedő bérek (valamint a gyenge forintárfolyam) az infláció emelkedésének, míg a gyenge uniós növekedés az infláció csökkenésének irányába hatnak. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nagyobb külföldi jegybankok (EKB, Fed) a korábbiaknál lazább politikát követnek: míg korábban mindenki szigorítást várt, és a Fed szigorított is, most már lazítás is történt. Ez az MNB számára a szigorítások elhalasztását segíti elő. Ennek megfelelően a szeptemberi kamatdöntő ülésen sem számítunk a monetáris kondíciók szigorítására; arra legkorábban decemberben kerülhet sor, ha netán az inflációs folyamatok kedvezőtlenül alakulnának, ám egyelőre ennek sem nagy a valószínűsége. Látható ugyanakkor, hogy az MNB döntéshozói a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését – és így az infláció lejjebb szorítását – két külső szereplőtől várják, mely egyértelműen megjelenik közleményükben. Az egyik az új állampapír, amelybe már 1670 milliárd forint áramlott. A döntéshozók arra számítanak, hogy ez növeli a megtakarítási hajlandóságot, és így csökkenti a fogyasztást, ami hűtheti a gazdaságot, és kismértékben csökkenti az inflációt. Kérdés, hogy az ide beáramló összegek között mekkora részben jelenik meg olyan pénz, ami az új eszköz nélkül fogyasztás lenne, illetve mennyire van szó a béremelkedés miatt növekvő megtakarításokról és mennyire a megtakarítások átrendeződéséről. A másik külső tényező a fiskális politika: a közleményben megjelenik a jövő évre tervezett rekord alacsony, 1 százalékos hiány, mely a korábbi, a gazdasági növekedés ösztönzését előtérbe helyező fiskális politikánál kismértékben szigorúbb kondíciókat jelez. A közleményben új elemként megjelenik a lefelé mutató kockázatok hangsúlyozása, ami szintén arra utal, hogy nem várható szeptemberben szigorítás.

A forint árfolyama is befolyásolja az inflációt

Az inflációs folyamatok kapcsán arra számítunk, hogy a pénzromlás üteme 3 százalék körül, kicsivel afelett alakul a jövőben is – szögezte le Regős Gábor. Meghatározó azonban az, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára, hiszen ez az üzemanyagárakon keresztül erőteljes hatást gyakorol az inflációra. Az infláció alakulása kapcsán nagy szerepe lesz a várakozásoknak is: kérdés, hogy a lakosság és a vállalatok várakozásai megállnak-e 3 százaléknál, ami szükséges ahhoz, hogy a jegybank elérje a célját. Szintén nagyban befolyásolja az infláció alakulását a forint árfolyamának alakulása – ebből a szempontból az elmúlt néhány hét kedvezőtlen volt, a forint némileg gyengült és a 330 körüli értéket ostromolta. A gyengélkedésnek a laza monetáris kondíciók mellett egyedi okai is vannak: az olasz kormányválság, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, melynek az elmúlt hetekben újabb csatáit láthattuk. A forint jelenleg mindenképpen alulértékelt, aminek nemcsak az inflációs folyamatok szempontjából van hatása, de a kkv-k működését sem segíti az import növekvő költsége miatt – fejtette ki Regős Gábor.