Az amerikaiak kivonulnak: eladják a romániai gázmezőt az oroszoknak?
Évek óta húzódik a románok Fekete-tengeri gázmezőjének ügye, amelynek kitermelési joga jelenleg az amerikai Exxon és az osztrák OMV kezében van. Magyarország erőteljesen érdeklődik az itt kitermelendő földgáz iránt, ám a bukaresti kormány idáig megakadályozta a kitermelést. Úgy látszik, hogy az amerikaiak elunták a pepecselést és eladnák a tulajdonrészüket, akár az orosz Lukoilnak is. Erről közölt egy cikket a Növekedés.hu gazdasági portál – az írás szerzője Zeöld Zsombor.
Talán az enyhe magyarországi tél miatt, de 2019–2020 fordulóján a közép-európai gázellátással kapcsolatos fejlemények ritkábban jelentek meg a magyarországi elektronikus sajtóban. Ugyan a fókusz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok európai orosz energetikai projekteket (az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat vezetéket egyaránt) érintő szankcióira irányult, térségünk ellátásbiztonságát más események is érintették.
Az amerikaiak árulják tulajdonrészüket
Január eleji hír, hogy a Fekete-tenger román területén fekvő, 42–84 milliárd köbméteresre becsült Neptun Deep gázmezőről kivonulni készülő amerikai ExxonMobil helyére az orosz Lukoil is bejelentkezett, a lengyel állami PGNiG, és a román állam többségi tulajdonában lévő Romgaz mellett. A hírek alapján a tárgyalások az amerikai és orosz fél között “előrehaladott állapotban vannak”. Ha az ExxonMobil 50 százalékos, 250 millió dollárra taksált részesedése orosz kézre kerül, az kihatással lesz térségünk energiabiztonsági kilátásaira. (A mező másik fele felett az OMV Petrom rendelkezik – a cég osztrák anyavállalata a közép-európai gáztárolás egyik központjának és a régióba irányuló orosz gázexport egyik végpontjának számító baumgarteni gázelosztó többségi tulajdonosa.)
Hogyan jutott idáig az ExxonMobil?
A vállalat 2019 novemberében jelentette be, hogy 25 milliárd dollár értékben tervez eladni gázmezőket világszerte. A romániai szál felgombolyításáig 2018-ig kell visszamennünk, amikor a román kormánykoalíció törvényben limitálta a tengeri gázmezőkből származó kitermelés külföldi piacokon való eladását, és tervbe vette az energetikai cégek további megadóztatását is. A döntésre – amely a magyar-román gázinterkonnektor fejlesztésére és a BRUA-vezetékre is negatív kihatással volt – az ExxonMobil (és az OMV) már abban az évben negatívan reagált a végső beruházási döntés elhalasztásával. A 2019 közepén bejelentett kivonulást tekintve az amerikai vállalat valószínűsíthetően nem változtatta meg véleményét a romániai beruházási és jogi környezetről.
Az orosz cég kopogtatásának amerikai fogadtatása szembemegy azzal a diskurzussal, amellyel az Egyesült Államokban az európai energiafüggetlenségre az elmúlt fél-egy évben elkezdtek tekinteni. Amennyiben az ExxonMobil a Lukoillal üzletelne az Budapestet – a körülmények fényében megalapozott és – egyszerű(bb) kommunikációs helyzetbe hozhatja. Az eddigi tengerentúli kritikák az orosz energiaforrások magyarországi jelenlétét és relatív súlyát érintették. A magyar érvelés alapja, hogy alternatív, amerikai eredetű földgáz a szükséges infrastruktúra hiánya miatt, még elméletileg sem tudott eljutni Magyarországra. A fennmaradó nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben a közép-európai, tengerparttal nem rendelkező országok milyen más megbízható gázforrást tudnak találni az oroszon kívül.
Forrás: növekedés.hu, Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
