Pesti Srácok

Mintegy 60 milliárd eurós uniós keretünk lesz – A visegrádiak közül Magyarország jár a legjobban

Mintegy 60 milliárd eurós uniós keretünk lesz – A visegrádiak közül Magyarország jár a legjobban

Bár végleges adatok még nincsenek, de brüsszeli elemzők szerint Magyarországnak mintegy 60 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő hét évben uniós forrásokból. Úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor vezette magyar küldöttség sikeresen dolgozott, mert lakosságarányosan Magyarország jut a legtöbb pénzhez a visegrádi csoport országai közül.

Magyarország számtalan jogcímen kap támogatást az Európai Uniótól a következő években, de valójában két forrás az, ami számít: a helyreállítási alap – amelyet most hoztak létre – és a régóta működő kohéziós alapok. A brüsszeli székhelyű Bruegel gazdasági elemző intézet szerint 36,5 milliárd eurót kapunk a hét éves költségvetés keretében és 15,12 milliárd eurót a helyreállítási alapból, amelyet a következő két évben "el kell költeni". Ez az utóbbi 15 milliárd két részre oszlik: 6 milliárd euró, amely vissza nem térítendő támogatás, míg 9 milliárd euró hitel. A jelek szerint ennek a 9 milliárdnak a lehívása nem kötelező; ha egy tagország nem akarja felvenni, akkor nem kell megtennie. Ami a mi számunkra igazán érdekes, az a felzárkózásra szolgáló 36,5 milliárd euró, amely tartalmazza a kohéziós alapokat, az agrártámogatásokat és a vidékfejlesztést. De ide tartoznak még olyan tételek, mint a digitális átállást segítő 2,5 milliárd euró. Ehhez a forrásokhoz még hozzátartozik a nemzeti önrész, amely becslések szerint akár 17-18 milliárd euró is lehet. Ha ezt a sok számot összeadjuk, akkor egy 60 milliárd euró nagyságrendű csomagról beszélhetünk. Vagyis Magyarországnak 2027-ig ekkora összeg áll a rendelkezésére.

De ez a 60 milliárd csak becslés, és nem hivatalos adat. Sem a magyar kormány, sem az Európai Bizottság nem tett közzé még végleges adatokat. Szóval mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy várja meg Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését, és azt fogadja el majd végleges adatnak, amit ő mond.

1. Magyarország, 2. Szlovákia, 3. Lengyelország, 4. Csehország

PestiSracok facebook image

Ha már a magyar kormánynál tartunk, akkor a jelek szerint úgy tűnik, hogy a visegrádi csoport országai közül mi kötöttük a legjobb alkut. A Portfolio gazdasági portál számításai szerint GDP-arányosan mi kapjuk a legtöbb pénzt. Persze a cseh vagy lengyel barátaink tudnának olyan mutatót kiemelni, amiben ők a legjobbak. Így például Magyarország a 2018-as GDP-vel számolva 34,7 százalék támogatást kap, míg Csehország "csupán" 17,2 százalékot. Szlovákia is jól szerepelt, ők mintegy 32 százalékot kapnak.

Megvalósíthatjuk néhány régi tervünket

Ahhoz, hogy valóban felhasználhassuk ezt a pénzt, és ne csak elméletileg rendelkezzünk vele, szilárd, jó és megvalósítható tervet kell kidolgozni. A helyreállítási alap 15 milliárdjára például már októberig be kell mutatnunk a terveket. Itt az a lényeg, hogy ez hatalmas pénz ne folyjon szét a kezünk között. Hatékonyan és nyereségesen kell befektetni, úgy, hogy később megtérüljön. Ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, de a valóságban nagyon nehéz ennyi pénzt "jól elkölteni". Ki kell találni olyan fejlesztéseket, amelyek hasznosak az ország számára. Akár saját, régóta tologatott beruházások megvalósításáról lehet szó, de régiós partnereinkkel is megvalósíthatunk közös projekteket, erről azonban a kormányzat és a gazdasági szakemberek dönthetnek majd.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.