Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Mintegy 60 milliárd eurós uniós keretünk lesz – A visegrádiak közül Magyarország jár a legjobban

VIVarga István Eco 2020. július 30. 13:08
Mintegy 60 milliárd eurós uniós keretünk lesz – A visegrádiak közül Magyarország jár a legjobban

Bár végleges adatok még nincsenek, de brüsszeli elemzők szerint Magyarországnak mintegy 60 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő hét évben uniós forrásokból. Úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor vezette magyar küldöttség sikeresen dolgozott, mert lakosságarányosan Magyarország jut a legtöbb pénzhez a visegrádi csoport országai közül.

Magyarország számtalan jogcímen kap támogatást az Európai Uniótól a következő években, de valójában két forrás az, ami számít: a helyreállítási alap – amelyet most hoztak létre – és a régóta működő kohéziós alapok. A brüsszeli székhelyű Bruegel gazdasági elemző intézet szerint 36,5 milliárd eurót kapunk a hét éves költségvetés keretében és 15,12 milliárd eurót a helyreállítási alapból, amelyet a következő két évben "el kell költeni". Ez az utóbbi 15 milliárd két részre oszlik: 6 milliárd euró, amely vissza nem térítendő támogatás, míg 9 milliárd euró hitel. A jelek szerint ennek a 9 milliárdnak a lehívása nem kötelező; ha egy tagország nem akarja felvenni, akkor nem kell megtennie. Ami a mi számunkra igazán érdekes, az a felzárkózásra szolgáló 36,5 milliárd euró, amely tartalmazza a kohéziós alapokat, az agrártámogatásokat és a vidékfejlesztést. De ide tartoznak még olyan tételek, mint a digitális átállást segítő 2,5 milliárd euró. Ehhez a forrásokhoz még hozzátartozik a nemzeti önrész, amely becslések szerint akár 17-18 milliárd euró is lehet. Ha ezt a sok számot összeadjuk, akkor egy 60 milliárd euró nagyságrendű csomagról beszélhetünk. Vagyis Magyarországnak 2027-ig ekkora összeg áll a rendelkezésére.

De ez a 60 milliárd csak becslés, és nem hivatalos adat. Sem a magyar kormány, sem az Európai Bizottság nem tett közzé még végleges adatokat. Szóval mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy várja meg Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését, és azt fogadja el majd végleges adatnak, amit ő mond.

1. Magyarország, 2. Szlovákia, 3. Lengyelország, 4. Csehország

PestiSracok facebook image

Ha már a magyar kormánynál tartunk, akkor a jelek szerint úgy tűnik, hogy a visegrádi csoport országai közül mi kötöttük a legjobb alkut. A Portfolio gazdasági portál számításai szerint GDP-arányosan mi kapjuk a legtöbb pénzt. Persze a cseh vagy lengyel barátaink tudnának olyan mutatót kiemelni, amiben ők a legjobbak. Így például Magyarország a 2018-as GDP-vel számolva 34,7 százalék támogatást kap, míg Csehország "csupán" 17,2 százalékot. Szlovákia is jól szerepelt, ők mintegy 32 százalékot kapnak.

Megvalósíthatjuk néhány régi tervünket

Ahhoz, hogy valóban felhasználhassuk ezt a pénzt, és ne csak elméletileg rendelkezzünk vele, szilárd, jó és megvalósítható tervet kell kidolgozni. A helyreállítási alap 15 milliárdjára például már októberig be kell mutatnunk a terveket. Itt az a lényeg, hogy ez hatalmas pénz ne folyjon szét a kezünk között. Hatékonyan és nyereségesen kell befektetni, úgy, hogy később megtérüljön. Ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, de a valóságban nagyon nehéz ennyi pénzt "jól elkölteni". Ki kell találni olyan fejlesztéseket, amelyek hasznosak az ország számára. Akár saját, régóta tologatott beruházások megvalósításáról lehet szó, de régiós partnereinkkel is megvalósíthatunk közös projekteket, erről azonban a kormányzat és a gazdasági szakemberek dönthetnek majd.

Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
eu vezető orbán viktor magyarország európai unió gazdasági helyreállítási alap helyreállítási alap visegrádi országok v4
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.