Pesti Srácok

Opten: több mint 10 ezer milliárdos árbevételű magyarországi cég van

Opten: több mint 10 ezer milliárdos árbevételű magyarországi cég van

Jelenleg már több mint 10 ezer olyan cég van bejegyezve Magyarországon, amelynek az éves nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot; ezek közül pedig majdnem 7000 olyan, amelyek teljesen magyar érdekeltségbe tartoznak - közölte az Opten Kft. kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint évek óta dinamikusan gyarapodik a "milliárdos" cégek száma Magyarországon: 2011-ben még csak 6500 ilyen vállalat volt az országban, de néhány év alatt több mint 50 százalékkal növekedett a számuk.

- írták, hozzátéve, hogy a 2017-es beszámolókhoz képest például a 2018-as adatokban több mint 1000 új, milliárd feletti, tisztán hazai érdekeltségű cég található. A tendencia szerint a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok aránya fokozatosan csökken az országban: míg 2011-ben 41 százalék felett volt ez az arány, mára 31 százalékra csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg a 100 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek körében is, itt az arány 18 százalékról 12 százalékra csökkent - írták.

PestiSracok facebook image

A külföldi érdekeltségű cégek tulajdonosi körét vizsgálva is jelentős átrendeződés látszik. Magyarország két tradicionális kereskedő partneréhez, Németországhoz és Ausztriához köthető cégek száma nem csak arányaiban, de abszolút értékben is fokozatosan csökken. Az érdekeltségi toplistát ugyan még Németország vezeti, de a 2011-es adatokhoz képest 27,8 százalékkal csökkent a számuk. Az érdekeltségi lista 3. helyén szereplő Ausztria pedig 18 százalékos hazai cégszám csökkenést szenvedett el az évek alatt. Szintén érdekesség, hogy az Egyesült Államokhoz köthető cégek száma is meredeken csökken napjainkban is. A nyugat-európai tulajdonosok azonban nem minden esetben vannak lemorzsolódóban, Olaszországhoz és Nagy-Britanniához köthető cégek száma például emelkedik. Az Opten szerint a toplistán még megtalálhatók olyan országok, amelyeket vélhetően nem a valódi gazdasági érdek emelt be a kiemelt szereplők közé. Az Ukrajnához köthető cégek száma például fokozatosan növekszik, de az adatok azt mutatják, hogy az országhoz köthető vállalatok jelentős része problémás, így részben szürkegazdasági okai lehetnek a kötődésnek. Megjegyezték, a listán szereplő regisztráltan offshore kötődésű cégek száma továbbra is jelentős, de már csökkenőben van. A 2020-as koronavírus járvány gazdasági hatásai vélhetően megtörik majd a nagyvállalatok számának növekedését. Várhatóan a cégek jelentős részének árbevétele visszaesik, legalábbis nem növekszik tovább olyan dinamikusan a milliárdos cégek száma, mint előző években - olvasható az Opten közleményében.

MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.