Pesti Srácok

Az arany erősödik, a dollár gyengül, az oroszok már megint jól jártak

Az arany erősödik, a dollár gyengül, az oroszok már megint jól jártak

Az arany dollárban kifejezett ára minden idők legmagasabb szintjére emelkedett. A közgazdászok találgatják ennek okát és nem tudják eldönteni, hogy az arany ennyire erős vagy a dollár ennyire gyenge? Egy biztos: az arany drágulásának fő nyertese Oroszország, a világ legnagyobb exportőre.

A koronavírus-válságnak és ennek következményeként kialakuló káosznak az arany az egyik nagy nyertese. A sárga fém ára dollárban kifejezve elérte a történelmi legmagasabb árát (unciánként több mint 2000 dollár) és úgy néz ki, hogy az emelkedés töretlenül fog folytatódni. Az arany árát hagyományosan unciában adják meg (1 uncia kb. 28 gramm). Néhány éve ez az ár 1000-1100 dollár körül mozgott.

Az utolsó kiugrás az árban 2001 szeptemberében volt, amikor ledőltek az ikertornyok. Akkor 1 uncia arany 1900 dollár be került, amit most meghaladott az árfolyam. New-Yorkban. De most más a helyzet, most nincs háborús krízis. Most pandémia van, lezárások és állami segélycsomagok. De az arany töretlenül megy felfelé, úgy, mintha háború lenne. Egyből az alapvető kérdés: most az arany ilyen erős vagy a dollár ennyire gyenge? Úgy tűnik, hogy az utóbbi válasz a helyes. Az aranytartalék helye és formája a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdések egyike

Az arany a tartalékképzésben már évtizedek óta tulajdonképpen a dollár vetélytársa. Egyes államok, jegybankok úgy tekintenek a sárga fémre, mint a dollár alternatívájára. Amikor az államok hosszútávú tartalékot igyekeznek kialakítani, akkor mérlegelik, hogy aranyban, vagy dollárban, esetleg más valutában helyezzék el a pénzüket. Manapság az országok jobbára az aranyat választják. A döntésben számtalan szempont játszik szerepet, mint például politikai motívumok.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt években Oroszország például szinte eladta az összes 10 éves amerikai államkötvényét, aminek fő indoka volt kialakult hidegháborús légkör. Moszkva nem bízik abban, hogy egy politikai válság idején kézhez kapná az amerikai értékpapírjait. Legutóbb az USA és Nagy-Britannia éppen Venezuelával játszotta el azt a játékot, hogy nem fizette ki a kormány pénzét. Egyszerűen lenyúlta Venezuela arany- és devizatartalékát, mondván, nem ismeri el az ottani kormányt törvényesnek.

Láthatjuk, hogy a tartalék helye és formája mindenhol a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdések egyike. Az aranynak megvan az az előnye, hogy szinte bárhol tárolható és ezért könnyebb megakadályozni, hogy illetéktelenek rá tegyék a kezüket.

Inflációs félelmek

Másik baj a dollárral az infláció veszélye. Jelenleg a Covid-válság miatt az USA kormánya pénzgyártásba fogott. Rengeteg pénzt “nyomtattak” és ezt osztják szét a munkanélküliek és a bajba jutott cégek közt. Ennek hosszabb távú hatása ma még kiszámíthatatlan.

Lehet, hogy a világpiac simán felszívja ezt a hatalmas dollármennyiséget és alig fog inflációt okozni, de az is lehet, hogy nem lesz képes elnyelni a világgazdaság ezt a rengeteg pénzt. Vagyis, ha arra számítunk, hogy a dollár gyengülni fog, akkor aranyba menekíti a pénzét az, aki teheti.

Természetesen ilyenkor megindulnak azok a spekulációk, hogy a dollárkorszaknak vége és újra visszatér a világ az aranyalapra. És nehogy azt higgyük, hogy ilyen hangok csak Oroszországban vagy Kínában vannak, mivel ezen országok vetélytársai Amerikában. Magában a dollár hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban is létezik egy “arany párt”, vagyis olyan szakemberek és üzletemberek csoportja, akik szeretnék, hogy az USA-dollár árfolyamát ismét az aranyhoz kössék.

Nemrégiben például beválasztottak egy új tagot az amerikai jegybank, a FED vezető testületébe, aki az arany híve és Trump embere. Judy Shelton szerint egy új, a Bretton Woodsihoz hasonló egyezményre lenne szükség, hogy a globális monetáris politika keretrendszerét megreformálják – olvasható a Portfólió egyik cikkében.

Részben az aranysztenderd felújítása szerepel a céljai között, 2012-ben például arról írt, hogy egy globális jegybankra lenne szükség. A részletekről nem sokat árult el akkor, szerinte ennek a globális jegybanknak arra lenne jogosultsága, hogy a saját eszközeiből vásároljon, amelyek például az aranyhoz lennének kötve. Ráadásul a Bloomberg és a Wall Street Journal is arról írt, hogy Shelton lehet Jerome Hayden Powel potenciális utóda a FED élén, vagy „akár előbb is”.

Ki más mint Oroszország?

Az oroszországi hullámzó aranyexport első alkalommal haladta meg a földgáz kivitelét - mutatják az orosz Szövetségi Vámszolgálat és a központi bank adatai. A statisztikák szerint áprilisban és májusban az orosz bányászati ​​társaságok 65,4 tonna aranyat értékesítettek külföldön 3,55 milliárd dollár értékben. Az orosz gázkivitel ugyanebben az időszakban 2,4 milliárd dollár volt. Előzetes értékelés szerint a 2020 második negyedévére a gázkivitel 3,5 milliárd dollár bevételt hozott Oroszországba kevesebb, mint mindössze két hónap alatt az aranykivitelből származó bevétel. Tavaly Oroszország 5,7 milliárd dollár értékű aranyat exportált, szinte teljes mennyiségét az Egyesült Királyság vásárolta meg. Az adatok szerint az aranyexport Nagy-Britanniába érték szerint több mint tizenötszörösére nőtt, és elérte az 5,33 milliárd dollárt. Ez az orosz aranykivitel 93 százalékát tette ki, ami mutatja, hogy még mindig London a világ aranykereskedelmének központja.

Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.