Pesti Srácok

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója a portfolio.hu portálon 2020. október 14-én közölt interjújában azonnali lépések megtételét szorgalmazta a hazai készpénzállomány „brutális” növekedésével kapcsolatban. A pénzforgalmi statisztikai adatok ismeretében a jegybank fontosnak tartja tájékoztatni az OTP vezetését a hazai készpénzállományra és fizetési szokásokra vonatkozó, legfontosabb tényeken alapuló álláspontjáról, amelyek rávilágítanak, hogy nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra – olvasható az MNB honlapján közölt friss tájékoztatóban.

A közleményből kiderül, hogy a lakosság készpénzkereslete, készpénzfelvételi szokásai az év során zavartalanul alkalmazkodtak a koronavírus-járvány következtében megváltozott körülményekhez. 2020 márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, amelyet azt követően április és május folyamán gyors korrekció jellemzett. A nyári időszakban a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt. A forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020. szeptember 30-án 6925 milliárd forint volt. Az idei március hónaptól eltekintve a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul, és fontos – a nyilatkozatokban sajnálatos módon nem gyakran említett – jellemző, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat; a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki.

A hivatkozott interjú állításával szemben nemzetközi összevetésben a magyar készpénzkereslet a Covid-19-járvány következtében bekövetkezett emelkedése kifejezetten mérsékeltnek tekinthető. A világ vezető valutáira, valamint régiónk egyéb államaira is igaz, hogy a koronavírus-járvány kitörése kapcsán rekordméretű készpénz iránti kereslettel kellett szembenézniük: a forgalomban lévő készpénzállomány az év első 8 hónapjában a hazai, mintegy 6,2%-os növekménnyel szemben Csehországban 5,9%-kal, Lengyelországban 26,2%-kal, az Eurozónában 7%-kal, az USA-ban pedig közel 12%-kal emelkedett. A készpénzkereslet növekedése még olyan államok (Norvégia, Egyesült Királyság) esetén is megfigyelhető volt, amelyekben a forgalomban lévő készpénzállományt a korábbi években stagnálás vagy lassú csökkenés jellemezte.

A járványhelyzet alatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók jelentős, mintegy 30%-ot elérő visszaesése volt tapasztalható, ami elsősorban a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. A veszélyhelyzet időszakában jelentős ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3%-ot darabszám szerint, illetve értékben az 59,2%-ot. Május és június folyamán a készpénzes fizetések aránya újra emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, és Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz.

PestiSracok facebook image

Csányi Péter állításával szemben a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szocio-demográfiai faktorok (az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás stb) határozzák meg, így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető. A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek óta elkötelezetten támogatja és kezdeményezi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődését. A kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően a jegybank a lakossági fizetések esetén azt tartja fontosnak, hogy a fogyasztónak legyen lehetősége választani, hogy készpénzzel vagy elektronikus módon kíván-e fizetni az egyes fizetési szituációkban. Az MNB a hosszú távú trendeket tekintve a pénzforgalom szerves részét képező készpénz és az elektronikus fizetések harmonikus, párhuzamos működésével számol Magyarországon a készpénzmentes fizetési módok stabil növekedése mellett, és ezzel kapcsolatban szívesen nyújt előzetesen szakmai tájékoztatást a tévedések elkerülése érdekében.

Forrás: mnb.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?