Pesti Srácok

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója a portfolio.hu portálon 2020. október 14-én közölt interjújában azonnali lépések megtételét szorgalmazta a hazai készpénzállomány „brutális” növekedésével kapcsolatban. A pénzforgalmi statisztikai adatok ismeretében a jegybank fontosnak tartja tájékoztatni az OTP vezetését a hazai készpénzállományra és fizetési szokásokra vonatkozó, legfontosabb tényeken alapuló álláspontjáról, amelyek rávilágítanak, hogy nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra – olvasható az MNB honlapján közölt friss tájékoztatóban.

A közleményből kiderül, hogy a lakosság készpénzkereslete, készpénzfelvételi szokásai az év során zavartalanul alkalmazkodtak a koronavírus-járvány következtében megváltozott körülményekhez. 2020 márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, amelyet azt követően április és május folyamán gyors korrekció jellemzett. A nyári időszakban a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt. A forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020. szeptember 30-án 6925 milliárd forint volt. Az idei március hónaptól eltekintve a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul, és fontos – a nyilatkozatokban sajnálatos módon nem gyakran említett – jellemző, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat; a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki.

A hivatkozott interjú állításával szemben nemzetközi összevetésben a magyar készpénzkereslet a Covid-19-járvány következtében bekövetkezett emelkedése kifejezetten mérsékeltnek tekinthető. A világ vezető valutáira, valamint régiónk egyéb államaira is igaz, hogy a koronavírus-járvány kitörése kapcsán rekordméretű készpénz iránti kereslettel kellett szembenézniük: a forgalomban lévő készpénzállomány az év első 8 hónapjában a hazai, mintegy 6,2%-os növekménnyel szemben Csehországban 5,9%-kal, Lengyelországban 26,2%-kal, az Eurozónában 7%-kal, az USA-ban pedig közel 12%-kal emelkedett. A készpénzkereslet növekedése még olyan államok (Norvégia, Egyesült Királyság) esetén is megfigyelhető volt, amelyekben a forgalomban lévő készpénzállományt a korábbi években stagnálás vagy lassú csökkenés jellemezte.

A járványhelyzet alatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók jelentős, mintegy 30%-ot elérő visszaesése volt tapasztalható, ami elsősorban a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. A veszélyhelyzet időszakában jelentős ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3%-ot darabszám szerint, illetve értékben az 59,2%-ot. Május és június folyamán a készpénzes fizetések aránya újra emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, és Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz.

PestiSracok facebook image

Csányi Péter állításával szemben a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szocio-demográfiai faktorok (az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás stb) határozzák meg, így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető. A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek óta elkötelezetten támogatja és kezdeményezi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődését. A kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően a jegybank a lakossági fizetések esetén azt tartja fontosnak, hogy a fogyasztónak legyen lehetősége választani, hogy készpénzzel vagy elektronikus módon kíván-e fizetni az egyes fizetési szituációkban. Az MNB a hosszú távú trendeket tekintve a pénzforgalom szerves részét képező készpénz és az elektronikus fizetések harmonikus, párhuzamos működésével számol Magyarországon a készpénzmentes fizetési módok stabil növekedése mellett, és ezzel kapcsolatban szívesen nyújt előzetesen szakmai tájékoztatást a tévedések elkerülése érdekében.

Forrás: mnb.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.