Pesti Srácok

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója a portfolio.hu portálon 2020. október 14-én közölt interjújában azonnali lépések megtételét szorgalmazta a hazai készpénzállomány „brutális” növekedésével kapcsolatban. A pénzforgalmi statisztikai adatok ismeretében a jegybank fontosnak tartja tájékoztatni az OTP vezetését a hazai készpénzállományra és fizetési szokásokra vonatkozó, legfontosabb tényeken alapuló álláspontjáról, amelyek rávilágítanak, hogy nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra – olvasható az MNB honlapján közölt friss tájékoztatóban.

A közleményből kiderül, hogy a lakosság készpénzkereslete, készpénzfelvételi szokásai az év során zavartalanul alkalmazkodtak a koronavírus-járvány következtében megváltozott körülményekhez. 2020 márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, amelyet azt követően április és május folyamán gyors korrekció jellemzett. A nyári időszakban a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt. A forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020. szeptember 30-án 6925 milliárd forint volt. Az idei március hónaptól eltekintve a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul, és fontos – a nyilatkozatokban sajnálatos módon nem gyakran említett – jellemző, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat; a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki.

A hivatkozott interjú állításával szemben nemzetközi összevetésben a magyar készpénzkereslet a Covid-19-járvány következtében bekövetkezett emelkedése kifejezetten mérsékeltnek tekinthető. A világ vezető valutáira, valamint régiónk egyéb államaira is igaz, hogy a koronavírus-járvány kitörése kapcsán rekordméretű készpénz iránti kereslettel kellett szembenézniük: a forgalomban lévő készpénzállomány az év első 8 hónapjában a hazai, mintegy 6,2%-os növekménnyel szemben Csehországban 5,9%-kal, Lengyelországban 26,2%-kal, az Eurozónában 7%-kal, az USA-ban pedig közel 12%-kal emelkedett. A készpénzkereslet növekedése még olyan államok (Norvégia, Egyesült Királyság) esetén is megfigyelhető volt, amelyekben a forgalomban lévő készpénzállományt a korábbi években stagnálás vagy lassú csökkenés jellemezte.

A járványhelyzet alatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók jelentős, mintegy 30%-ot elérő visszaesése volt tapasztalható, ami elsősorban a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. A veszélyhelyzet időszakában jelentős ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3%-ot darabszám szerint, illetve értékben az 59,2%-ot. Május és június folyamán a készpénzes fizetések aránya újra emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, és Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz.

PestiSracok facebook image

Csányi Péter állításával szemben a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szocio-demográfiai faktorok (az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás stb) határozzák meg, így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető. A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek óta elkötelezetten támogatja és kezdeményezi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődését. A kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően a jegybank a lakossági fizetések esetén azt tartja fontosnak, hogy a fogyasztónak legyen lehetősége választani, hogy készpénzzel vagy elektronikus módon kíván-e fizetni az egyes fizetési szituációkban. Az MNB a hosszú távú trendeket tekintve a pénzforgalom szerves részét képező készpénz és az elektronikus fizetések harmonikus, párhuzamos működésével számol Magyarországon a készpénzmentes fizetési módok stabil növekedése mellett, és ezzel kapcsolatban szívesen nyújt előzetesen szakmai tájékoztatást a tévedések elkerülése érdekében.

Forrás: mnb.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.

Immáron 75 éve szolgál lelki táplálékkal a híveknek a „falu kútja” Pestszentlőrinc szívében

Exkluzív 2021 október 17.
Szent XXIII. János pápa a XX. század egyik legnagyobb formátumú egyházfője volt. Nevéhez kötődik az a közismert mondás, miszerint a plébánia feladata az, hogy a falu kútja legyen, ahol minden lakos lelki és szellemi táplálékhoz juthat. A pestszentlőrinci Szent László Plébánia most már éppen háromnegyed százada tölti be ezt a különleges feladatot, keresztül világégéseken, átvészelve a kommunizmus egyházgyűlölő rendszerét, egy lakótelep ledózerolását és egy másik felépítését is.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.