Az MNB szerint nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra

A közleményből kiderül, hogy a lakosság készpénzkereslete, készpénzfelvételi szokásai az év során zavartalanul alkalmazkodtak a koronavírus-járvány következtében megváltozott körülményekhez. 2020 márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, amelyet azt követően április és május folyamán gyors korrekció jellemzett. A nyári időszakban a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt. A forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020. szeptember 30-án 6925 milliárd forint volt. Az idei március hónaptól eltekintve a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul, és fontos – a nyilatkozatokban sajnálatos módon nem gyakran említett – jellemző, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat; a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki.

A hivatkozott interjú állításával szemben nemzetközi összevetésben a magyar készpénzkereslet a Covid-19-járvány következtében bekövetkezett emelkedése kifejezetten mérsékeltnek tekinthető. A világ vezető valutáira, valamint régiónk egyéb államaira is igaz, hogy a koronavírus-járvány kitörése kapcsán rekordméretű készpénz iránti kereslettel kellett szembenézniük: a forgalomban lévő készpénzállomány az év első 8 hónapjában a hazai, mintegy 6,2%-os növekménnyel szemben Csehországban 5,9%-kal, Lengyelországban 26,2%-kal, az Eurozónában 7%-kal, az USA-ban pedig közel 12%-kal emelkedett. A készpénzkereslet növekedése még olyan államok (Norvégia, Egyesült Királyság) esetén is megfigyelhető volt, amelyekben a forgalomban lévő készpénzállományt a korábbi években stagnálás vagy lassú csökkenés jellemezte.

A járványhelyzet alatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók jelentős, mintegy 30%-ot elérő visszaesése volt tapasztalható, ami elsősorban a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. A veszélyhelyzet időszakában jelentős ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3%-ot darabszám szerint, illetve értékben az 59,2%-ot. Május és június folyamán a készpénzes fizetések aránya újra emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, és Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz.

Csányi Péter állításával szemben a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szocio-demográfiai faktorok (az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás stb) határozzák meg, így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető. A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek óta elkötelezetten támogatja és kezdeményezi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődését. A kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően a jegybank a lakossági fizetések esetén azt tartja fontosnak, hogy a fogyasztónak legyen lehetősége választani, hogy készpénzzel vagy elektronikus módon kíván-e fizetni az egyes fizetési szituációkban. Az MNB a hosszú távú trendeket tekintve a pénzforgalom szerves részét képező készpénz és az elektronikus fizetések harmonikus, párhuzamos működésével számol Magyarországon a készpénzmentes fizetési módok stabil növekedése mellett, és ezzel kapcsolatban szívesen nyújt előzetesen szakmai tájékoztatást a tévedések elkerülése érdekében.

Forrás: mnb.hu; Fotó: MTI